Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-26 / 22. szám
6 GAZDASÁG 2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Bírósági viták városi tízmilliókról jogviták Több önkormányzat anyagi helyzetét döntően meghatározhatják az ügyek A hódmezővásárhelyi sportcsarnok bejárata. Több tízmillió forint a tét Részesedésért segítenek a fontos vállalatoknak A kormány szerint, ha szükséges, állami segítség gél kell konszolidálni azokat a magyar cégeket, ame lyek a hazai ellátás biztosi tásában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak áll Fazekas Sándor vidékfej lesztési miniszter írásbeli válaszában. A tervezet szerint a támogatásért cserébe az állam a visszafizetésig tulajdonosi, irányítási részesedést kap. ■ MTI 132 milliárd jut közfoglalkoztatásra az idén 132,2 milliárd fm rint áll rendelkezésre a most induló közfoglalkozta tási programokra, ezekben 6 és 8 órás munkalehetőséget biztosítanak, a 4 órás közfoglalkoztatás megszű nik. Papp Károly, a belügyi tárca helyettes államtitkára azt mondta, 206 ezer em bér vehet részt ezekben: az országos, az önkormányzati és a kistérségi programok ban sorrendben 45,79 és 67 ezren. A bér bruttó 71 800, nettó 47 ezer forint, a szakképzettek bruttó 92 ezret kapnak. ■ MTI Több cég bővítené, mintamennyi leépít a magyar Gazdaság és Yál lalkozáskutató Intézet ta nulmánya szerint a megkérdezett 7000 cég 44 szá zaléka csökkentené, 56 szá zalékuk növelné az idén a dolgozói létszámot. Becsié sek szerint a tavalyival megegyező mértékben, az idén is 25 30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. ■ MTI Felemás sikerrel zajlanak a nagyvárosi .önkormányzatok perei. Változatos ügyekben születtek döntések az elmúlt napokban, a sok különbözőség ellenére is van azonban közös pont: ha veszít az önkormányzat, anyagilag bajban lehet a város. Sztojcsev Iván Megszűnt az adósságrendezési eljárás Hódmezővásárhely ellen, a Szegedi Városi Bíróság erről szóló döntése új állomást jelent abban a vitában, amely a Lázár János vezette önkormányzat és a helyi sportcsarnokot építő K’Art Építészstúdió Zrt. között hónapok óta zajlik. A városvezetés ta valy nyáron jelentette be, hogy a PPP konstrukcióban, vagyis a magán és a közszféra közös fi nanszírozásában végigvitt bein házásban a cég túl magas áron szerződött velük, a K’Art azon ban vissza támadott: adósságren dezési eljárást indított a város el len, mondván, nem fizetik ki a jogos jussukat. Amikor a botrány kirobbant, Kendi Imre, a K’Art ügyvezetője a Világgazdaságnak azt mondta: az önkormányzat akkor már ki lene hónapja nem fizetett nekik, így több tízmillió forint szolgál tatási díjjal tartozik. Végül a bí róságon ezt a számot 51 millióban konkretizálták. Végh Ibolya aljegyző akkor azt mondta, az önkormányzat a beruházásnál nem ellenőrizhette a számlák valóságtartalmát, és más szabálytalanságokról is emh'tést tett. A bíróságon is azzal védekezett a városvezetés, hogy lenne pén zük fizetni, ám a szabálytalanságok gyanúja miatt nem utaltak - végül a döntéshozók elfogadták ezt az érvelést. Kevésbé lehetnek nyugodtak a pécsi városházán. A baranyai megyeszékhelyen akár ezrével kérhetnek kétévi költségtérítést az önkormányzati intézmények dolgozói, ha sikeres lesz a város ellen indított eljárás. Az első lépést megtették: a munkaügyi bí róság a múlt héten ítélt első foAZ ÖNKORMÁNYZAT fizetési problémáira olyan megoldást találtak Csehországban, amilyenre alig volt még példa: Pi'ága önkormányzatának tartozása miatt végrehajtó foglalkon egy próbaperben Nagy Er zsébet, a Pedagógusok Demokra tikus Szakszervezetének iigyvi vője javára. A döntés szerint a munkáltató nem kompenzálta, hogy a fizetést bankszámlára utalják, így a havi számlavezetés díját, a pénzfelvétel költségeit és ta le a Károly hidal, a Vencel teret és több óvárosi ingatlant. A főváros 163 ezer koronával, min tegy 1,8 millió forinttal tartozik a lakásszövetkezetnek. A helyi média szerint a lépés az éves kártyadíjat is fizetniük kell, 2010. január 1 jéig vissza menőleg. Ha ez jogerőre emel kedik, az összes pécsi közalkal mázott kérheti ugyanezt, ami tovább súlyosbíthatja az amúgy is eladósodott város helyzetét. En nél is több pénz forog kockán a mögött politikai szálak állnak: Bohuslav Svoboda főpolgármester vasárnap méreti meg magát a Polgári Demokrata Párt elnöki székéért, sokaknak lehet érdeke lejáratni őt. Városok a városok ellen az önkormányzati vita, amely a Balaton partján zajlik, nem hasonlítható egyetlen más esethez sem: Siófok és Tab anyagi vitája ahhoz vezetett, hogy már több tucat környező önkormányzat csatázik a hulladékgazdálkodási pénzekéit, és a bírósági szál itt sem maradt el. Tabot ugyanis - amelynek polgár- mestere Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke - kizárták a régió hulladékgazdálkodási konzorciumából, mivel állítólag 2010 óta nem fizettek tagdíjat. Siófok a be nem fizetett 14 milliós összeg behajtásáért indított pert, és január elején első fokon azt meg is nyerte. Tab és néhány, a követelés jogosságát vitató település azonban új konzorcium létrehozására tett ígéretet, ami a siófokiak szerint az egész projekt sikerét fenyegeti, mintegy 18 milliárdos kárt okozva. vízmű ügyében: ha a bíróság a korábbi tulajdonos Suez Envi- ronnement javára dönt, az 10 milliárdos kártérítést jelenthet. A szintén súlyosan eladóso dott Miskolcon Péccsel és Hód mezővásárhellyel ellentétben az önkormányzat követel tulajdont jogi úton. A tét az Avas szállóról szóló szerződés. A bíróság hét főn döntött, hogy szakértőt ren delnek ki, aki márciusra megái lapítaná, milyen áron vásárol hatja vissza az önkormányzat az épületet. A szállót 1997 ben vet te meg a Multicasa Consulting, vállalva, hogy felújítják, ez azonban nem történt meg, a vá ros ezután lépett. A cseheknél a Károly hidat és a Vencel teret is lefoglalták egy vitában Meglepte a piacot az alapkamat tartása JEGYBANK A monetáris tanács megosztott volt, a várt emelést vélhetően a külsős tagok fúrták meg Hét százalék maradt az alapkamat, piaci elemzők egyöntetűen 25-50 bázispontos emelésre számítottak. Kérdés, hogy nem volt-e túlzott a tanács optimizmusa, illetve érvényesült-e közvetett kormányzati befolyás. Benke Dávid Kockáztatott az MNB monetáris tanácsa, meglepte a kamatemelésre számító befektetőket, és változatlanul hagyta a 7 százalékos alapkamatot. Az elmúlt két hónapban fél-fél százalék- ponttal emelte meg a jegybank az irányadó rátát, és a decemberi döntést követő sajtótájékoztatón is inkább a további emelésre utalt az elnöki kommentár. A piaci elemzők nagy része is emelésre számított, a Reuters múlt heti felmérésében mindössze hárman jósolták, hogy változatlan marad az alapkamat. Tizenöten viszont újabb fél százalék- pontos szigorítással számoltak, A jegybanki irányadó kamat (százalék) hárman egy középutas, negyed százalékpontos emelést jósoltak. A meglepetés mögött jó esély- lyel a tavaly áprilisban kinevezett, külsős tagok állnak, erre utalnak az elnökség korábbi szavazatai, elemzői kommentárok, illetve az, hogy Simor András MNB-elnök azt mondta, szoros volt a szavazás. Az új tagok kinevezésekor már szó volt piaci kommentárokban arról, hogy „galambok”, vagyis a monetáris enyhítés - a kormányzatnak egyébként kedvező irányvonal - hívei lettek az új döntnökök. Emellett korábban is voltak arra utaló jelek, hogy másként ítélik meg a Fi- desz-kormány által delegált tagok a kilátásokat, mint Simorék, ám eddig mindezek ellenére viszonylag egységesen szavazott a kamatról a tanács. A mostani eset viszont befolyásolhatja a kamat- várakozásokat is, és akár új időszak kezdetét is jelezheti a kamatpolitikában. A kamatdöntéssel az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt és így hibázott az MNB - kommentálta a lépést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió- menedzsere. Annak ellenére ez a véleménye a szakértőnek, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be, és úgy tűnik, belátta a magyar kormány, hogy mindenképp szüksége van az IMF-megállapo- dásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. így is maradt azonban bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF-megállapodás - tette hozzá az elemző. A pénzpiacokon az előző kamatdöntés után jelentősen romlott a magyar kockázati megítélés, de miután a kormány jelezte elkötelezettségét a nemzetközi szervezetek felé, visszatért a korábbi szintre - ismertette Simor. Hozzáfűzte: a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy mihamarabb pénzügyi megállapodás szülessen az IMF- fel és az EU-val. Amíg ez nem következik be, addig további nagyobb küengésekre számítanak a pénzpiacokon. A kamatemelés elmaradása egyébként egy hirtelen ugrást okozott a forintárfolyamban, de hamar lecsillapodtak a kedélyek, és visszatértek a bankközi devizapiacon a jegyzések a 300-as szint környékére. A makrogazdasági kérdésekben nagy változást nem láttak a monetáris tanács tagjai, úgy gondolják, hogy a 2012-ben életbe lépett adóemelések és a forint nyár óta bekövetkezett gyengülése nyomán az infláció a cél fölött alakulhat, leghamarabb 2013- ban érhető el a 3 százalék, amennyiben a forint gyengülése megáll és kifutnak az indirekt- adó-emelések. A gyenge kereslet fegyelmezőerőt fog biztosítani, emellett a vállalkozások valószínűleg visszafogják a béremeléseket. A kibocsátás a teljes előrejelzési horizonton a potenciális szint alatt marad majd. A beruházásokra a legrosszabb hatással a környezet kiszámíthatatlansága van. A foglalkoztatás nem nő érdemben, ez szintén a dezmfláció irányába hat. A gazdasági növekedés élénkítését firtató kérdésekre Simor többnyire korábbi válaszait ismételte meg. A vállalati kötvénypiacra történő belépést hatástalannak ítéli meg annak korlátozott mérete miatt, a jelzáloglevél-vásárlással kapcsolatban pedig emlékeztetett: volt ilyen program, de azt alacsony érdeklődés övezte. A legcélravezetőbbnek azt látná Simor, ha sikerülne levinni a magyar kockázati felárat.
