Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-25 / 21. szám
4 2012. JANUAR 25., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég tette közzé azon vizsgálatát, amelyben a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatainak pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, adósságállományát veszi górcső alá. Továbbá az elemzés alapján, az ÁSZ javaslatokat tesz a megyei önkormányzatok és a városok vezetőinek, illetve jegyzőinek, hogy miképpen lehetne mérlegüket egyensúlyban tartani, a pénzügyi kockázatokat mérsékelni. Cikkünkben azt a jelentést közöljük, amelyet az ÁSZ, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007-2010. évi pénzügyi mérlegének vizsgálata alapján készített el (értelemszerűen a 2011. évi pozitív adatok nem szerepelnek benne). Ezzel kapcsolatosan lapunk pedig - sajtótájékoztató keretében - 7 kérdést tett fel az Állami Számvevőszéknek. Az ÁSZ mérlegén Salgótarján pénzügyi egyensúlyi helyzete Salgótarján. Az ÁSZ vizsgálata a következőket állapította meg Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának pénzügyi helyzetéről: Az önkormányzat adóssága közel kétszeresére nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 1,8 milliárd forintról 3,2 milliárd forintra emelkedett. A működési forráshiány kialakulásában szerepet játszott, hogy az önkormányzat bevételi forrásai közül - a jogszabályi kedvezmények bővülése és az ingatlanforgalom visszaesése következményeként - az illetékbevétel csökkent. A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között működési forrástöbbletet mutatott, összességében 0,8 milliárd forintot. A vizsgált időszakban megvalósított, befejezett fejlesztésekre fordított kiadások összege 3,3 milliárd forintot volt. 2010. december 31-én a folyamatban lévő fejlesztési feladatokra 0,8 milliárd forintos kiadást teljesítettek. A 2010. év végén folyamatban lévő fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások összege 1,2 milliárd forint. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 1,6 milliárd forint felhalmozási forráshiányt jelentett. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A 2007-2010 közötti működési forráshiány finanszírozása éven belüli működési célú egyéb likvidhitelből, 2009. évben további folyószámlahiteiből történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitellel kezelték. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is. Az önkormányzat pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2010. év végén 723 millió forint, 5366 ezer svájci frank és 4429 ezer euró volt. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek 13 hosszú lejáratú hitelből és egyéb likvidhitel igénybevételéből keletkeztek. Ezek miatt az önkormányzatnak a 2011-2013. években 0,7 milliárd forint és 3,3 millió svájci frank, valamint 2,1 millió euró tőke- és kamattörlesztést kell teljesítenie. Az önkormányzat 2010. év végi szállítói tartozása 0,4 milliárd forint, egyéb kötelezettsége 0,5 milliárd forint volt. A 2011-2013 közötti kötelezettségállományra fedezetet nyújt a pénzmaradvány, az áthúzódó pályázati forrás, a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése és a követelésállomány behajtásából származó forrás. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 0,3 milliárd forint és 2,2 millió svájci frank, továbbá 3,3 millió euró, amelyek törlesztésére figyelembe vehető források nem ismertek. A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követően 1,2 milliárd forint kötelezettséget vállalt az önkormányzat. A fejlesztéseket 0,7 milliárd forint európai pniós és hazai támogatásból, 0,4 milliárd forint a már megkötött hitelszerződésekből, valamint 0,1 milliárd forint saját forrásból tervezi finanszírozni. Az önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 3,0 milliárd forint érték- csökkenést számolt el, felújításra 2,2 milliárd forintot (73,3 százalék) fordított. Az önkormányzat pénzügyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (intézmény- átszervezések és feladatváltozások, és az ezzel együtt járó jelentős létszám- csökkentések), amelyek együttes hatásaként 0,9 milliárd forinttal javította pénzügyi helyzetét. A korábbi állami számvevőszéki ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett egy szabályszerűségi javaslatot hasznosították, egy célszerűségi javaslatot azonban nem. Nem készítettek gazdaságossági számításokat a rövid lejáratú működési, illetve folyószámlahitel-igénybevétel előtt. Az önkormányzatnál a pénzügyi kockázatokat tekintve megállapítható, hogy a működési bevételek 2007-2010. években nem biztosították a működési kiadások és az adósságszolgálat finanszírozását, a fizetőképesség elérése érdekében növekvő mértékű egyéb likviditási hitel igénybevételére volt szükség. A 2007-2010. években az önkormányzat működési kockázatát növelte a negatív nettó működési jövedelem, a működés biztonságát az önként vállalt feladatok aránya hátrányosan befolyásolta. A gazdasági társaságok szerepe a közfeladat-ellátásban meghatározó volt, az általuk történt feladatellátás nem növelte az önkormányzat működési kockázatát. Az önkormányzat kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedései javították pénzügyi helyzetét. A pénzintézeti és egyéb kötelezettségek teljesítésének kockázatát növelte, hogy a 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek visszafizetésének fedezetét a saját bevételben jelölték meg, azonban nem számszerűsítették annak forrásait. A kockázatot csökkentheti, hogy az ön- kormányzat forgalomképes ingatlanvagyona szükség esetén felhasználható az adósságszolgálat teljesítésére. Mindezek alapján az önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon biztosított. Az ÁSZ a következőket javasolja a polgármesternek: A közgyűlés elé terjesztendő intézkedési terv írja elő a pénzügyi egyensúly középtávon történő helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében a bevételszerző lehetőségek feltárását, a folyamatban lévő, a tervezett beruházások, valamint az egyéb kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát, az adósságszolgálat szerkezetének áttekintését, az intézményi struktúra, valamint az önként vállalt feladatok tartalmának felülvizsgálatát. Mutassa be félévente a közgyűlésnek az önkormányzat és a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságai aktuális pénzügyi helyzetét, legalább három évre kitekintőén a kötelezettségek teljes körére szóló finanszírozási tervet, az ön- kormányzat folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseihez szükséges belső és külső források rendelkezésre állását. Intézkedjen a beruházásokkal létrehozott létesítmények működtetését és jövőbeni fenntarthatóságát biztosító megalapozott források költségvetési rendeletekben történő feltüntetéséről. Mutassa be a közgyűlésnek az intézményfenntartó társulási tagságból, gesztorságból eredő, az önkormányzat pénzügyi egyensúlyát befolyásoló kockázatokat, és azok mérséklését szolgáló intézkedéseket. Az ÁSZ a következő javaslatokkal élt a jegyző felé: Kísérje figyelemmel a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségeinek alakulását, az önkormányzat likviditására, pénzügyiegyensúlyi helyzetére gyakorolt hatását, az árfolyam-, kamat-, valamint visz- szafizetés, továbbá a kezesség-, valamint garanciavállalás kockázatait és legalább félévente tájékoztassa a közgyűlést azok alakulásáról. Gondoskodjon arról, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló közgyűlési előterjesztések tételesen tartalmazzák a visz- szafizetés forrásait, valamint legalább három éves kitekintéssel mutassák be a kamat és árfolyamkockázat várható kihatásait. A jelentésben tehát ezek az adatok szerepelnek. Az ÁSZ lehetőséget biztosított arra, hogy egy „rendhagyó” elektronikus sajtótájékoztató keretében, lapunk kérdéseket tegyen fel. Ezeket a kérdéseket az ÁSZ részéről Bocsi Sándor számvevőtanácsos válaszolta meg.- A 2007-2010 közötti tárgyéveket alapul vevő vizsgálatuk, milyen mérőszámok alapján készült el?- Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által vég. zett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő - a megyei és a megyei jogú városi - önkormányzatok ellenőrzése indokolt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a megyei jogú városi önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. A vizsgálatok során az ÁSZ az ellenőrzött önkormányzat adatszolgáltatása és számviteli nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapításokat és javaslatokat tett.- A vizsgálat tárgyát képző önkormányzatok hány százaléka fogadja be, az önök elemzése alapján készült javaslatterveket?- Az idén elfogadott új ÁSZ-törvény előtti időszakban az ellenőrzött szervek általában a javaslatok 80 százalékát hasznosították, a jelenlegi előírások viszont biztosítják, hogy valamennyi javaslatunkra szülessenek intézkedések.- Mivel a vizsgált év adott mérőszámai óta eltelt egy évben változhatott a vizsgálat tárgyát képző helyi szintű költségvetés, ezért mennyire tekinthetők aktuálisnak és relevánsnak, az önök által megfogalmazott javaslatok?- Az ellenőrzés a 2007-2010 közötti időszakot érintette. A legjelentősebb kockázatot a meglévő adósságszolgálati kötelezettségek jelentik, ezért ezek aktualitása jelenleg is fennáll.- Milyen arányban oszlik meg a kockázat, az elemzésben említett helyi szintű és a központi költségvetés között?- A jelentésben szereplő pénzügyi kockázat a helyi önkormányzatot terheli, ennek csökkentésére tett az ÁSZ vizsgálat javaslatokat.- Melyek azok a kockázatok, amelyek a legeklatánsabbak a helyi szintű költségvetésben, melyek jelentenek kiemelt kockázati tényezőt?- Salgótarján Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának adóssága közel kétszeresére nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 1,8 milliárd forintról 3,2 milliárd forintra emelkedett. A működési forráshiány kialakulásában szerepet játszott, hogy az önkormányzat bevételi forrásai közül az iparűzési adó és az illeték- bevétel csökkent. A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között működési forrástöbbletet mutatott, összességében 0,8 milliárd forintot. Ez a többlet azonban nem volt elegendő a fejlesztési hiány és az adósságszolgálat finanszírozására, a fizetőképesség elérése érdekében növekvő mértékű egyéb likviditási hitel igénybevételére volt szükség. A legjelentősebb kockázatot a meglévő pénzintézeti kötelezettségek finanszírozása jelenti.- Az elhasználódott tárgyi eszközök, mennyire játszanak szerepet a költségvetési mérleg negatív struktúrájában?- Az önkormányzat a 2007-2010. években a befektetett eszközök után együttesen 3,0 milliárd forint érték- csökkenést számolt el. A vizsgált években a befejezett beruházások 2,2 milliárd forint és az aktivált felújítások 1,2 milliárd forint bekerülési költsége ösz- szesen 3,4 milliárd forint volt, amely az elszámolt amortizáció 111 százalékának felelt meg. Az aktív fejlesztési tevékenység hatása ugyanakkor megjelent a pénzintézeti kötelezettségeknél, mivel az ellenőrzött időszakban az 1,6 milliárd forint fejlesztési hiányt részben pénzintézeti hitelből finanszírozták.- A vizsgálat milyen költségekkel járt?- A kiemelt önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére a korábbi időszakban négyévente került sor. Az idei ellenőrzési terv alapján pedig valamennyi megyei önkormányzat, az összes megyei jogú város önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi vizsgálatát elvégeztük, ami az ÁSZ erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezte.
