Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-24 / 20. szám
6 2012. JANUAR 24., KEDD NAGYVILÁG - GAZDASÁG Tudósok a New York. A környezet megóvása érdekében egy 140 éves amerikai bányászati törvény megváltoztatását sürgetik amerikai tudósok. Mint arról a The New York Times beszámolt, a szóban forgó jogszabály, amelyet 1872-ben írt alá Ulysses S. Grant amerikai elnök, az érc- bányászatnak előnyt biztosít a föld más célú használatával szemben. Több millió acre (1 hektár csaknem 2,5 acre) földterületet igényelnek a vállalkozások a réz, az arany, az uránium és fémek bányászatára. A vitatott törvény majdnem lehetetlenné teszi a kitermelés megakadályozását, bármilyen súlyos potenciális következményekkel is járjon az. A fémek emelkedő ára új bányanyitási terveket ösztönöz az amerikai nyugaton. A veszélyeztetett természeti értékek között van például az Oregon állambeli Chetco folyó, amelynek kristálytiszta vizében nyüzsögnek a pisztrángok és a lazacok. Az utóbbiak egyike az óriás chinook lazac, amelynek súlya akár a 30 kilót is eléri. 1988-ban az amerikai kongresszus nemzeti vadon- és tájértékű folyónak minősítette a Chetcót, amelyet „meg kell óvni a mai és jövendő nemzedékek érdekében”. A folyót azonban ma mintegy 90 kilométeres hosszának csaknem fele részében veszélyeztetik az új aranybányák megnyitására vonatkozó projektek. A folyó medrének kotrását tervezik, ami zavarossá tenné a vizet és megbontaná a tiszta kavicságyat, amelyre a lazacnak szüksége van az íváshoz. Ám a Chetco tájvédelmi besorolása ellenére az amerikai erdőszolgálat az 1872-es törvény miatt gyakorlatilag képtelen a bányanyitások megakadályozására. A törvény értelmében a bányászati cégek - nem a kormány hatóságai - döntenek arról, hogy igényeljenek-e köztulajdonban lévő földeket és ha igen, hol. (A nemzeti parkok, a vadterületek és a műemlékek kivételt képeznek). A terveket szövetségi hatóságok vizsgálják át, jóváhagyásuk azonban magától értetődőnek számít. A bányatársasábányászati törvény módosításáért gok azt ígérik, hogy megóvják a műveleteik által érintett folyókat, de az ágazat eddigi gyakorlata nem sok jóval bíztat. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) becslése szerint a nyugat-amerikai folyók felső szakaszait tápláló források 40 százalékát szennyezi a bányászat. Egy 2006-ban született tudományos felmérés, amelyet az Earthworks környezet- védelmi csoport készített 25 modern nyugat-amerikai bányáról, kimutatta, hogy háromnegyedük mérgezi a vizet. Az EPA becslése szerint a bezárt bányatelepek megtisztítása 20 milliárd dollártól 54 milliárd dollárig terjedő összegbe fog kerülni. Az NYT cikkének két haltenyésztési tudósként tevékenykedő szerzője felhívta a figyelmet arra, hogy míg egy évszázada a bányászat főleg csákánnyal és ásóval folyt, a modern bányák jobbára nagyszabású beavatkozással járnak. így például mérgező vegyi anyagokat használnak fel arra, hogy kinyerjék a fémet az ércből és nagy mennyiségű hulladékot termelnek. A bányák bezárása után nem egyszer a szennyezett víz folyamatos kezelésére van szükség. 2011-ben az alaszkai Kensington bánya engedélyt kapott arra, hogy a mérgező bányahulladékot közvetlenül egy tiszta vizű tóba ürítse, ez megtizedelte a tó halállományát. A montanai Rock Creek és Montanore bányák engedélyt kérnek arra, hogy alagutat fúrjanak a montanai Cabinet Mountains Wilderness alatt, a tudósok szerint ez el fogja apasztani a térség forrásait, köztük a veszélyeztetett bikapisztráng élőhelyét is. A tudósok hiábajavasolnak megelőző intézkedéseket, a bányászati ipar befolyásos barátokkal rendelkezik Washingtonban, akik eddig megakadályozták a környezetvédők által követelt módosítások elfogadását az 1872. évi bányászati törvény tekintetében. Edward J. Market massachusettsi demokrata szenátor nemrég új törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a bányászati cégek igényeinek kiemelt kezelését meg kellene szüntetni, és a hatóságoknak elegendő hatalmat kell biztosítani annak meghatározásában, hogy hol engedélyezik a bányászatot. Az NYT szerint a törvény megérdemelné, hogy egységesen támogassák a republikánusok és a demokraták, és így az amerikai bányászati gyakorlatot hozzá lehessen igazítani a XXI. század követelményeihez. Kabátot varrattak a kisborjakra Kegyes Csilla Moszkva. Kabátot varrattak a kisborjakra egy Urálon túli szarvasmarhatelepen, hogy megvédjék őket az erős fagyoktól. A Szverdlovszk megyei Patrusi mezőgazdasági cég a mínusz tizenöt fok alatti hőmérséklet miatt készítette a meleg öltözetet az állatoknak. Az Urál hegység és Nyugat- Szibéria területén fekvő megye szarvasmarhatelepén ridegtartással nevelik az állatokat, hogy ellenállóvá tegyék azokat a betegségekkel szemben és erősítsék tűrőképességüket. A mezőgazdasági cég sajtószolgálata fontosnak tartotta hírül adni, hogy a cég nem sajnálta a borjanként 800 rubelt (5600 forintot) a meleg kabátkákra, mivel a két hónapos kor alatti kisborjak enélkül nem bírnák ki a hideget, hiszen már néhány naposán kikerülnek a szabadba. A főállattenyésztő megnyugtatta azokat is, akik szerint még ez a védelem sem lenne elég, hogy a borjak télikabátját jól kibélelték, így jól tűrik a hideget az állatok és gyorsabban fejlődnek. Nem beszélve arról, hogy a szarvasmarhatelepen kevesebbet kell költeni a fűtésre és több pénz marad az állatok ellátására. Oroszország európai részén január vége és február a nagy fagyok ideje. Az Urálon túli területen mínusz húsz fokig is süllyedhet a hőmérő higanyszála, de Szibériában és az orosz Távol-Keleten ilyenkor nem ritka a mínusz 50 fok körüli hőmérséklet sem. Példátlan helyzetet hozott Gingrich győzelme Dél-Karolinában Meggyőzhető az IMF szja-ügyben adórendszer Romániában és Lettországban is kompromusszum született Jeffrey Franks, az Nemzetközi Valutaalap delegációjának vezetője Romániában 2010 novemberében USA Newt Gingrich szombati győzelmével először fordult elő az amerikai republikánus elnökjelöltek választási versenyed ben, hogy az első három fordu lót különböző politikusok nyer ték meg. A volt képviselőházi elnök a szombati dél-karolinai előválasztást a voksok 41 száza lékával nyerte meg. A második helyen a New Hampshire ben győzedelmeskedő Mitt Romney korábbi massachusettsi kor mányzó végzett 28 százalékkal, míg a harmadik helyre Rick Santorum egykori pennsyl vaniai szenátor futott be 17 szá zalékkal, aki a pár napja módo sított eredmények szerint meg nyerte az első, iowai előválasztást a korábban győztesnek hitt Romney-t megelőzve. Az elnökjelöltségért folytatott verseny tehát teljesen nyílt, azonban a kiegyensúlyozott költségvetést, a szövetségi kor mányzat karcsúsítását és ener getikai függetlenséget ígérő Gingrich számára jó előjel lehet, hogy 1980 óta, aki megnyerte a dél karolinai előválasztást, az végül megszerezte a republiká mis párt elnökjelöltségét is. Az elnökjelöltség eddigi fő esélyesének számító Romney azt mondta az eredmények közzététele után GingrichrőL nem vezetheti győzelemre a pártot egy olyan ember, aki még sosem vezetett céget, és nem állt egy szövetségi állam élén. «VG Nem feltétlenül ragaszkodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az egykulcsos adó hazai eltörléséhez, elegendő lehet, ha csak elmozdul a rendszer a progresszivitás felé. Emellett viszont más adóbevétel növelő lépések is kellenek - ezt mutatja legalábbis több régiós ország példája a közelmúltból. Rovó Attila „Az IMF arra kéri Romániát, hogy ne léptesse életbe a már megszavazott törvényt, amely szerint aló százalékos szja kulcs 10 százalékra csökken.” Ez a mondat leffrey Frankstől, a Ro mániában tárgyaló IMF-delegá ció vezetőjétől 2010 novemberéből is jól mutatja, hogy nem csak Magyarországon próbál nyomást gyakorolni a valutaalap a kor mányzatra az adórendszer ügyé ben. Romániában először az IMF jelezte, nem különösebben örül az egykulcsos adó 2005-ös bevezetésének, lámutatva arra, hogy az alacsony adóbevétel a növekedés korlátja. A teljes visszavonást ugyanakkor nem követelte, megelégedett volna az áfa- és az szja kulcs emelésével, utóbbinál pél dául 16 ról 20 százalékra. Romá nia a követelések egyik felét elfő gadta, a másik felét nem: 2010 októberében a kormányfő fel mentette a progresszív adórend szert szorgalmazó pénzügymi raszterét, majd az ország döntött az adókulcs csökkentéséről. Ez az egykulcsos adó eltörléséhez feltehetőleg nem ragaszkodik az IMF, azt viszont kikötheti, hogy vegyék ki azt a kétharma- dos tötvények közül - mondta lapunknak Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem tanúm után jött az IMF már említett „kérése”, amelyet meg is fogadott Ro mánia, így nem változott az adó mértéke. Az áfát azonban megemelték, 19-ről 24 százalékra. úgy véli az IMF-t az ét dekli, hogy összességében mennyi adó folyhat be az államkasszába a változtatások végrehajtása után. Fellegi Tamás EU-IMF- tárgyalásokért felelős miniszter a pénzügyi EU-biztossal fotytaLettország a 2008-as globális válság kitörése után szorult hitelre. A progresszív adózás felé va ló elmozdulás az IMF kérései között szerepelt. Ott is hasonló játsz tolt konzultációja után közölte: az egykulcsos adó is része a tárgyalásoknak. Vatga Mihány miniszterelnökségi államtitkár pedig azt mondta: ha az IMF kéri, tárgyalnak majd az egykulcsos adótól. Egykulcsos adó a régiós országokban Adókulcs Albánia 10 Bulgária 10 Csehország 15 Észtország 22 Lettország 25 Litvánia 15 Macedónia 12 Montenegró 9 Románia 16 Szerbia 15 Szlovákia 19 Ukrajna 15 SZÁZALÉK FORRÁS: VG-GYŰJTÉS mák és alkuk folytak, végül kompromisszum született: hivatalosan maradt az egy kulcs a jm vedelemadóban, de a megemelésével és az alacsony bérek adó mentességével, magasabb ingatlanadóval, és egyéb változtatásokkal a korábbinál nagyobb adó terhet raktak a nagy jövedelmű ekre. Emellett itt is rákényszerült a kormány, hogy emelje az áfát, két százalékponttal Az IMF egykulcsos adóval kap csolatos álláspontja 2006 ban jelent meg először markánsan. Egy akkori tanulmánya szerint nmcs számszerűsíthető bizonyíték arra, hogy az egykulcsos adó befektetőket vonzana, fehérítő hatása lenne. Ami viszont bizonyít ható: nincs jele, hogy a jobban keresők terheinek csökkentése nö véli az állami bevételeket. Mellár: Nem kér lehetetlent az IMF
