Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-21 / 18. szám
4 2012. JANUÁR 21, SZOMBAT KULTÚRA Utószó a „Lezáratlan szavakéhoz A Bárka című irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat Ablak a kortárs magyar irodalomra című on line változatában jelent meg egy elemzés Párbeszédre várva címmel. Miklós Eszter Gerda egy nógrádi - jelesül sóshartyáni - tartalmú és alkotójú könyvvel, Handó Péter Al vó konfliktusok útján című munkájával foglalkozik. Úgy véli, hogy a magyar-cigány együtt- és egymás mellett élést, az interkulturális kapcsolatokat vizsgáló kötet leginkább odafor- dulásról és megértésről szól, sajnos nem a két népességcsoport, hanem a szerző és témája között. Miklós Eszter Gerda írása nem az egyetlen jele annak, hogy Handó Péter 2008-ban, a Palócföld által napvilágra segített, Nagy Csilla által szerkesztett kötetének nemcsak a megyében volt jó a visszhangja. Erre utal, hogy 2009 márciusában a budapesti Liszt Ferenc téren, az írók könyvesboltjában is sikerrel mutatták be. A fentiek „csak” bevezetőként, afféle ráhangolóként értelmezhetők Handó Péter legújabb, immár harmadik könyvével, (az első a leien a felejthető képek között című verseskötet volt 2007- ben) a Lezáratlan szavak című esszé-, illetve tanulmánygyűjteménnyel összefüggésben elmon- dandókhoz. S ha az előző kötettel kapcsolatban szóba jött a borító - Balázs János A nap szerelmese című alkotásával - akkor ezúttal is egy címlapra került remekműből - Földi Péter A kútásó az égre néz című festményéből - kell, pontosabban lehet kiindulni, amely akár arra is utalhat szimbolikusan, hogy Handó Péter ugyancsak mélyre ás és igencsak messzire tekint, amikor például a kultúra- és a vallásértelmezésben A teljesség gyö- kerei-t keresi, vagy amikor a társadalomban, az ember teremtette univerzumban elfoglalt pozíciónkat dimenzionálja, mondván, hogy a „diskurzus nem pusztán emberek közötti párbeszéd, hanem az emberek közötti alá- és fölérendeltségi viszonynak, a hatalmi struktúrának a megjelenítése, legalizálása (illetve olykor az újraszerkesztése, átrajzolása) is. Bár a szavak nyomatékot adnak a dolgainknak, önmagukban nem jelölik ki sem helyünk, sem funkciónk, sem értelmünk a világban. Mélységet és magasságot kölcsönöznek létünknek, ámde a mindenkori társadalmi értékük a fennálló hierarchiába simulá- sunk függvénye. Hogy ez az értékesülés, értékkel valófelruhá- zódás megtörténhessen, olyan színjátékot kell időről időre rendeznünk, amely egyértelműsíti létünk relációit ” Ez az idézet is igazolja, hogy Handó Péter intellektuálisan igényes feladatra vállalkozott, amikor főként a kultúra, a történelem, a létezés témájában elemez problémaköröket (Lehet-e az isteni büntetés elodázásának eszköze a művészet? Nyelvi szaltók Heidegger nyomán, A szeretet zsákutcája-e az európai típusú kultúra? Megvan-e még a maA kötet borítója Földi Péter A kútásó az égre néz című festménye felhasználásával készült gunk keresztje? A Három jegyében álló ember) alkotói magatartásmódokat, fogalomrendszereket (mások mellett a német filozófus Georg Simmel és a francia szociológus, etnológus Claude Lévi-Strauss esetében) konkrét műveket (köztük Hamvas Béla Az öt géniusz című, magyarság- képet, nemzetkarakterológiát vázoló tanulmányának időszerűségét és „időszerűtlenségét”). Az egyik esszében - Mikszáth Kálmán Bede Anna tartozása című novellája alapján - megjelenik az úgynevezett szégyeneffektus, a másiknak lapán és a haiku kapcsolata adja a témáját, egy harmadiknak a Tudunk-e meghalni? kérdés jelenti a magvát. Honnan-e határtalan bölcseleti érdeklődés és az ezzel járó imponáló műveltség, mintegy naprakész felkészültség ? - kérdezheti az olvasó. A válaszhoz tudni kell, hogy Handó Péter a miskolci egyetem kulturális antropológia szakán szerzett diplomát és felsőfokú tanulmányai közben megismerkedett az eleve tekintélyes kötelező elméleti irodalommal. Ő azonban továbbment ennél, nem hagyta abba a búvárkodást, annál is kevésbé mert - tollforgató ember (is) lévén - tájékozottságához mindig szüksége volt újabb és újabb inspirációkra, impulzusokra. Ez jól látszik abból a gazdag jegyzékből is, amelyet egy-egy dolgozat után felhasznált irodalomként közzétesz. A megnevezett szerzők között a nemzetközi és a magyar szellemi élet olyan jeles személyiségei szerepelnek mint például Friedrich Nietzsche, Umberto Eco, Erich Fromm, illetve Prohászka Lajos, Lukács György, Ancsel Éva, Balassa Péter, Popper Péter, Heller Ágnes, Jankovics Marcell. Handó Péter írásainak értékeit messzemenően elismerte a budapesti Napkút Kiadó Kft. képviseletében a felelős kiadó Szondi György is, aki személyesen is részt vett a kötet salgótarjáni - a Szerdatársaság Irodalmi Kávéházban rendezett - bemutatóján. Elmondta: éppen a tartalom, az esszékben, tanulmányokban tapasztalt gondolkodásmód, felhalmozott tudásanyag miatt tettek örömmel eleget a Cédrus Művészeti Alapítvány megbízásának, s adták ki a Lezáratlan szavak-at. Szondi György szavai azt a meggyőződésünket erősítették, hogy Handó Péter személyében figyelemre érdemes alkotó él Sóshartyánban, vesz részt a megyeszékhely kulturális közéletében, bizonyítva, hogy innen is lehet a művészeti aktualitásokkal lépést tartani, a szellemi élet egyetemes véráramához kapcsolódni. Ráadásul - mint szó esett róla - Handó Péter költő is, naplójegyzetei, kisprózái folyóiratokban jelennek meg, az elmúlt hetekben pedig Fekete város, fehér lélek címmel színpadi keretjátékot írt Salgótarján várossá válásának 90. évfordulójára. S minden bizonnyal - mint kötetének címe is sugallja - számítógépén - amelyet bravúrosan kezel - folytatódnak a Lezáratlan szavak is. Csongrády Béla „Nógrád, a palóc varázslat” A filmkészítés technikája címmel tartott bemutatót a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elmúlt heti salgótarjáni összejövetelén Drexler Szilárd, aki immár évek óta hivatásszerűen foglalkozik idegenforgalmi illetve dokumentumfilmek készítésével. Számos eszközről magyarázta el, hogy miként működik, s hogyan hasznosítható a gyakorlatban. Az elmondottak konkrét megjelenési formájaként láthatta a klubtagság a Nógrád, a palóc varázslat című - Nógrád és térsége turisztikai imázsfilmet, amelynek Drexler Szilárd volt az operatőre és rendezője is. Az elmúlt évek során jó néhány ilyen karakterű film készült már a megyéről, a megyében s mindegyik hasonlított is - a bemutatandó természeti és épített értékek alapján - egymásra és különbözött - az alkotók felfogása, szemlélete, a megrendelők igénye szerint - is a másiktól. Értelemszerűen Drexler Szilárd filmje sem kerülhette meg azokat a látványosságokat, nevezetességeket, amelyek Nógrádra különösen jellemzők, de egyedi módon - egy család három generációjának kirándulásait követve - dramatizált formában, egy mese keretében mutatta be a mindenképp megnézendő gén az egyik leghíresebb nógrádi településén, a világörökség díjat viselő Hollókő szívében fut össze egymással. Addig azonban ki-ki megjárja a salgói, a nógrádi és a drégelyi várat, az Ipoly és a Zagyva völgyét, többek között ellátogat Kazárra, Vanyarcra, Kétbodonyba, Nőtincsre, Bánkra, Horpácsra, Szentkútra, Ipolytar- nócra. A meglátogatott helységek közül nem maradhattak ki a városok - Balassagyarmat, Szé- csény, Pásztó, Salgótarján - sem, s ugyancsak feltűnnek a képkocm ^f\oCjpöA) NOGRAD ES TÉRSÉGÉ Turisztikai imázsfilm Drexler Szilárd filmjét a Nógrád Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. rendelte meg, a gyártó a helyszíneket. A mese szó sze- Szent István Stúdió, a producer Pékár István rint értendő, hiszen másképp volt nehéz lenne elképzelni, hogy a megye különböző részeiről in- kákon Rétság és Bátonyterenye dúlt három csoport - a mama és környékének természeti látniva- a papa a kislányukkal, az apa test- lói is. E felvételek nem véletlenül vére a barátnőjével illetve a két erősségei a filmnek, hiszen nagyszülő - barangolásai legvé- Drexler Szilárd - mint a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület megyei szervezetének aktív tagja - otthonosan mozog a hegyekben, erdőkben, a vizek partján, ismeri a vadászok, horgászok kedvenc helyeit. A tájjellegű szokások, hagyományok, gasztronómiai sajátosságok nagy hangsúlyt kapnak a filmben s jó öüetnek bizonyult az is, hogy számos helyszínen a kirándulók öntevékenyen bekapcsolódnak a helyre jellemző foglalatosságok némelyikébe: a nagymami például felpróbálja a kazári viseletét, a papa kovácsnak áll be, a kislány lovagol. A szépen, empatikusán fotózott film végig derűs hangulatú, vonzerejét néhány humoros mozzanat is erősíti. A szereplők zöme a Vertich Színpadstúdió tagjai közül került ki: az anyát Pünkösdi Mónika, az apát Sándor Zsombor, öccsét KojnokDávid, a nagymamát P. Kerner Edit, a nagyapát Molnár Ernő személyesíti meg. Hozzájuk csatlakozott a kislány szerepében Balya Dorottya, illetve a nagybáty barátnőjeként Pintér Brigitta. A nagyapa Kajtár Róbert, a legtöbbet mesélő kislány Károlyi Lili, a fiú Szalay Csongor szinkronszínészek hangján szólal meg. A szinkronrendező Földi Tamás volt. Kiemelendő közreműködőnek bizonyult Navratil Andrea (ének), Agócs Gergő (tárogató, duda, furulya) és Mátyás Attila Merkaba (zene) is. A rendezőasszisztens funkcióját egy másik filmes szakember, Kovács Bodor Sándor töltötte be. Cs.B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ez az utolsó eset, hogy így jössz járőrözni, Kántor kutya!” Szerencsés nyertesünk: Pistyúr Attila Érsekvadkert, Rákóczi út 67. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. január 19-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
