Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-20 / 17. szám

6 2012. JANUÁR 20., PÉNTEK NAGYVILÁG Több pénz jut Brüsszel, jelentősen növekszik 2014-től az oktatás, képzés és if­júság támogatására rendelke­zésre álló uniós pénzügyi keret - hangzott el az Európai Parla­ment (EP) Gál Kinga fideszes EP-képviselő vezette kisebbségi munkacsoportjának csütörtöki strasbourgi ülésén. Az ülésen bemutatták az unió „Erasmus mindenkinek” című oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját. Ez a program 2014-től szolgálhatja majd a nemzeti kisebbségi és regionális nyelvek támogatását is. Jonathan Hill, aki az oktatás­ügyért, kultúráért, többnyelvű­ségért és ifjúságpolitikáért fe­lelős EU-biztosnak, Andrulla Vasziliunak a munkatársa, el­mondta: a keretprogram hat ki­emelt célja közül az egyik a nyelvek oktatásának és tanulá­sának, illetve a nyelvi sokszínű­ségnek a támogatása. Ezen a tá­mogatási kategórián belül lehe­tőség nyílik majd a regionális és kisebbségi nyelvek támoga­tására is. Az ülésen megválasztották a munkacsoport új vezetőségét is. A parlamenti gyakorlatnak megfelelően az ötéves törvény­kezési ciklus felénél leköszönt a testület eddigi néppárti-liberá­lis vezetése. A munkacsoport tagjai nagyra értékelték Gál Kinga néppárti és Carl Haglund liberális képviselő munkáját, akik 2009 második felétől töl­tötték be ezt a pozíciót. A követ­kező két és fél évben szocialista­zöld vezetése lesz a munkacso­portnak. A szocialisták képvise­letében Tabajdi Csaba, a zöldek részéről pedig a francia Franco­is Alfonsi irányítja a munkacso­portot. Gál Kinga a testület nép­párti alelnökeként folytatja to­vább munkáját. Hejce. Magyar és szlovák katonák díszőrséget állnak a hejcei emlékműnél, a koszovói békemisszióból 2006. január 19-én hazatérő katonákat szállító szlovák AN-26-os repülőgép katasztrófájának hatodik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. MTI Martonyi-interjú Magyarország nem akar az Európai Unióval perre menni - emelte ki a Martonyi Jánossal készített inter jóból az orosz Nyezaviszimaja Gazeta, amely csütörtö­ki számában közölt beszélgetést a külügyminiszterrel. Kegyes Csilla (MTI) Moszkva. Arra a kérdésre, mennyire elégedett Magyaror­szág az EU-tagsággal és hogyan fog Budapest Brüsszel újabb el­várásaira reagálni, Martonyi Já­nos hangsúlyozta Magyaror­szág elkötelezettségét az Euró­pai Unió alapvető céljai és érté­kei mellett. A magyar diplomácia vezetője kijelentette: „készek vagyunk teljes mértékben teljesíteni az EU-val szembeni kötelezettsége­inket, szeretnénk hozzájárulni a sokkal erősebb és mélyebb euró­pai integrációhoz”. Azt is nyomatékosította, hogy a magyar kormány kész konst­ruktív párbeszédet folytatni az " Európai Bizottsággal az általa bí­rált három kérdésben. Martonyi János hozzátette: „a tárgyalásos megoldást részesít­jük előnyben, a végső döntés azonban az Európai Bíróság ke­zében van, mihamarabb megol­dásra törekszünk, és arra, hogy odáig ne jusson el az ügy. Ma­gyarország elégedett azzal, hogy a kérdés jogi keretek között oldó­dik meg”. A magyar külügyminiszter a hasonló viták rendezésére jó pél­daként említette a körülbelül egy éve elfogadott médiatörvényt. Emlékeztetett arra, hogy az Euró­pai Bizottság azt alaposan meg­vizsgálta és egy sor módosítást javasolt, amelyek mindegyikével egyetértett a magyar fél. A szomszédos országokban élő magyarság helyzetéről a Nyezaviszimaja Gazeta kérdé­sére Martonyi János kifejtette: Magyarországnak valamennyi szomszédjával jók a kapcsola­tai, beleértve Szlovákiát is. Hozzátette, hogy Pozsonnyal egyelőre néhány kérdésben, például a magyar közösség kollektív jogainak elismerésé­ben véleménykülönbség áll fenn. Kiemelte, hogy Magyar- ország egyik legaktívabb tá­mogatója Szerbia uniós tagje­löltségének. A szomszédságpolitikával kapcsolatosan hangsúlyozta: „mindössze arra kérjük bará­tainkat Nyugaton és Keleten, hogy ismerjék el a tényt: Kö- zép-Európában nincsenek ko­moly feszültségforrások. Ha vi­ták és ellentétek keletkeznek, képesek vagyunk azokat ren­dezni külső beavatkozás nél­kül”. Martonyi János arról is beszélt, hogy a magyar-orosz gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok egé­szében véve jól fejlődnek. Öröm­telinek nevezte, hogy a magyar termékek exportja is növekszik Oroszországba, és nem csak az orosz energiahordozók importja Magyarországra. „Optimisták va­gyunk az orosz-magyar kapcso­latok jövőjét illetően és örömmel látjuk az orosz befektetőket” - mondta a külügyminiszter. A schengeni vízumrendszer Oroszország által évek óta szor­galmazott liberalizációját illető­en emlékeztetett rá, hogy ez a kérdés az Európai Unió kompe­tenciájába tartozik. Hozzátette azonban: „Magyarország min­dig is a vízumrendszer könnyí­tése és fokozatos liberalizációja mellett volt. Ez megfelel nemze­ti érdekeinknek” - jelentette ki Martonyi János külügyminisz­ter az orosz Nyezaviszimaja Gazetának. Csökkentett előrejelzés Varsó. Csökkentette Lengyelor­szág GDP-előrejelzését a Világ­bank. A 2,5-2,9 százalék között várható GDP-növekedés a sáv al­só határát közelíti meg - mond­ta csütörtökön Varsóban And­rew Burns, a Világbank globális makrogazdasági menedzsere. Burns hangsúlyozta, hogy 2011 novemberében még 2,9 százalé­kos növekedésre számítottak Lengyelországban, de „az euróövezeti válság miatt ez az érték most a 2,5 százalékhoz kö­zelít”. Véleménye szerint a Len­gyelországban bevezetett „me­rész reformfolyamatok eredmé­nye már látható, és úgy tűnik, hogy belső veszély sem fenye­get”. Kiemelte, hogy figyelem­mel kell kísérni a globális fejle­ményeket, és hatásukat az or­szág helyzetére, mivel szükség esetén csökkenteni kell negatív hatásukat. A Világbank 2011 no­vemberében csökkentette 2,9 százalékra a korábban 4,2 szá­zalékosra becsült 2012-es len­gyel GDP-növekedés mértékét. Londoni felmérés London. A japán kötvénybefekte­tők kétharmada arra számít, hogy az euróövezet költségvetési unióvá alakul - derül ki az egyik legnagyobb londoni befek­tetési bankcsoport új felmérésé­ből. A Barclays Capital rendsze­resen méri a globális adósságfi­nanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intéz­ményi kötvénybefektetői kör hangulatát. A héten elvégzett legújabb vizsgálat során a ház azt a kérdést is feltette a felmé­résbe bevont japán kötvénybe­fektetőknek, hogy szerintük mi lesz a kimenetele az euróövezeti szuverén adósságválságnak. A befektetési cégek igazgatói egyszerre több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A válaszadók 66,7 százaléka azt jósolta, hogy a valutauniós tagországok költség- vetési uniót alakítanak, emellett 48,5 százalékuk arra is számít, hogy az Európai Központi Bank (EKB) agresszív szuverén köt­vényvásárlásokba kezd, 39,4 szá­zalék bízik abban, hogy az európeriféria országai szerkezeti reformokat hajtanak végre, 15,2 százalék viszont az euró össze­omlásától tart A Barclays Capital kommentárja szerint az a tény, hogy „kevesen” jósolják az euró összeomlását, és a legtöbben költ­ségvetési unió kialakítását várják, arra vall, hogy a befektetők „nem vesztették el teljesen az euróba vetett bizalmukat”. MEGEMlfKEZES A SZLOVÁK REPÜLOGEP-KATASZTROFAROL Nem népszerű Kínában a „Vörös pad” Alkoholmentes sört ittak a sumérok Míg az ősi ékírásos szövegek, valamint az edényekben talált maradványok arra utalnak, hogy Mezopotámia lakosai kedvelték a gabonafélékből előállított erjesz­tett italt, gyakorlatilag semmit sem lehet tudni arról, hogyan állították elő a sumér sörféleséget - elképzel­hető, hogy az nem is tartalmazott alkoholt. Berlin. A sumérek kedvelt italá­nak előállítását a közelmúltban elhunyt Peter Damerow, a Max Planck Intézet ókortörténésze, az ékírásos szövegek ismert szakértője kutatta, aki eredmé­nyeit a Cuineform Digital Library Journalban tette közzé - olvasható a Llvescience (http://www.livescience.com) és a Discovery News (http:// news.discovery.com) hírportál­okon. Számos olyan négyezer éves ékírásos agyagtábla került nap­világra, amelyek a sörfőzdékbe irányuló búza-, árpa-vagy malá­taszállítmányokról számol be. A Kr. e. 1800-ból származó Ninkaszi-himnusz is a sörkészí­tést dicsőíti, ugyanakkor a lele­tek semmiféle részletet nem árulnak elő az ital előállításának folyamatáról. „A sumérok sörfőzésével kap­csolatos igen kevés információ alapján nem állíthatjuk bizto­san, hogy a termék tartalmazott alkoholt” - írta tanulmányában Damerow. A történészek közül sokan úgy vélik, hogy a sumé­rok először árpakenyeret sütöt­tek, majd azt használták fel a sör előállításához. Damerow viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az agyagtáblák semmiféle uta­lást nem tartalmaznak a kenyér­sör előállítására, csupán a sör­főzdékbe szállított alapanyago­kat sorolják fel. A Ludwig Maximilian Egye­tem kutatói a Müncheni Műsza­ki Egyetem szakértőivel közösen a Szíria északi részén lévő Tall Bazi régészeti helyszínen meg­próbáltak „ókori” sört főzni. Damerow szerint, aki megkós­tolta az italt, a kísérlet csupán azt bizonyította, hogy „eredeti” körülmények között is elő lehet állítani sört. Ugyanakkor a kí­sérlet segít jobban megérteni, hogy a sumérok miként készí­tették erjesztett italaikat. „Az ilyen interdiszciplináris kutatá­sok révén esetleg helyesebben értelmezhetjük a Ninkaszi- himnuszt is” - vélekedett az ókortörténész. A „sörivóknak való” Ninkaszi- himnusz sumer vers a Kr. e. 2. évezred első feléből. Ténylege­sen nem himnusz, hanem in­kább kocsmadal, a verset felte­hetőleg az édubba (írnokképző) diákjai írták, talán valamely népdal alapján. Látszólag Ninkaszi istennőt (sumer nyel­ven: a szájat megtöltő úrnő) élte­ti, aki a mitológiai források sze­rint a sörfőzés feltalálója, valójá­ban a sörivás örömeiről szól. Nem nyerte el a kínai közvélemény tetszését az táblagép, amelyet készí­tői elsődlegesen a kom­munista párt hívei szá­mára fejlesztettek ki. Szerencsi Ágnes (MTI) Sanghaj. A készülékhez ugyan bárki hozzájuthat, a forgalma­zók hirdetéseikben „igazi veze­tőknek és stratégiai döntésho­zóknak” ajánlották a „Vörös pad”-et (hongpaiyihao). A 9,7 colos átmérőjű, 1 gigabité RAM-mal, 16 gigabité memóriá­val rendelkező, érintőképer­nyős táblagépet a figyelmetle­nebb szemlélők könnyen össze­téveszthetik az Apple iPad- jével, ám a kínai gyártmány képernyője körül vörös csík hú­zódik. A két év kutatómunka eredményeként az év elejére el­készült táblagépet ráadásul „in­novatív tervezésének, sajátsá­gos készítési módjának és funkcióinak sokasága miatt” nemzeti szabadalomként je­gyezték be - írja a termékről a Baidu keresőóriás internetes enciklopédiája. Mi teszi a masinát egyedivé? Elsősorban a személyre szabott alkalmazások, mint „A vezető káderek nemzeti adatbázisa”, „A dinamikus központi vezetés” vagy a „Napi döntéshozás”, de ott van a gépen a Kínai Kommunis­ta Párt hivatalos napilapjának ikonja, mely a legfrissebb híreket egy kattintásnyi közelségbe hoz­za. A „Vörös pad” ára - valószí­nűleg az általa kínált „több mint 70 prémium szolgáltatásnak” kö­szönhetően - 9999 jüan, azaz csaknem 400 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents