Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-17 / 14. szám

12 SPORTTÜKOR 2012. JANUÁR 17., KEDD Titkos nógrádi résztvevője is van a gagyi Dakarnak? Budapest-Bamako-Bissau rali - Ma Afrikában rázódik össze a teljes mezőny Szombat délelőtt Budapestről elrajtolt a világ legnagyobb amatőr ralija, a Budapest-Bamako. A gagyi, vagy fapados Dakar történetében először a verseny nem a Mali Köztársaság fővárosában, hanem a nyugat-afrikai Bissau-Guineában ér véget Keddre, mire olvasóink kézbe veszik lapun­kat, már sokan Afrikában, Marokkóban lesznek - főleg azok, akik nem a verseny-, hanem a túrakategóriát választották - hisz egyénileg már előbb elindultak. Mert például motorral, quaddal nem a közutat és a há­romnapos 3000 kilométeres szuperetapot választották, hanem trélert, hajót (vagy mindkettőt), és majd Marokkóban rázódik össze a teljes me­zőny. Amelyben legnagyobb meglepetésünkre nem csak az általunk be­harangozott, motorkerékpárral induló balassagyarmati fiatalember, Du­dás Zsolt van ott, hanem a legeslegutolsó pillanatban egy gödöllői csa­patba betársult salgótarjáni bamakós veterán, Halász Péter is. (satis) A 2012-es Bamakón 35 csapat nevezett a verseny kategóriába. A többiek a pont­verseny nélkül „túra” kategóriában kell hogy megbirkózzanak az idővel és a távol­sággal. A verseny nagy esélyesének az idén is a háromszoros Bamako-bajnok szlovák Juraj és Daniela Ulrichot, valamint a tavalyi nyertes magyar duót, a Nagy Mik­lós, Turjányi János kettőst emlegetik. Az el­múlt években mindkét csapat remek fel- készültségről és ádáz küzdőképességről tett tanúbizonyságot. A 2009-es futamon Daniela Ulrichova egy elszakadt térdsza­laggal tette meg a futam jelentős részét minden orvosi intés ellenére. Nagyék pe­dig bamakós legendák szerint az Atlasz hegységben órákon keresztül havat lapá­toltak tavaly, hogy le tudjanak vágni egy jelentős kerülőt Egy másik alkalommal pedig egy folyón átúsztatták az autójukat, hogy a hivatalos határátkelőn ne kelljen sorba állniuk. - Egész évben a Bamakóra készülünk. Ulrichék komoly ellenfelek, de reméljünk a kupa az idén is Magyar- országra kerül majd - nyilatkozták a mi­eink. A versenyben továbbra sem a se­besség a döntő tényező. Az etapok időben teljesítésért pont jár, s az elrejtett navigá­ciós pontok és geoládák érintéséért és megtalálásáért további pontokat kapnak az indulók. Az így legtöbb pontot elérő csapat nyer. Az idén elsőször quad kategória is in­dul a BBB-n, két norvég és egy magyar egység száll versenybe. A fapados Daka­ron minden csapat maga kell, hogy gon­doskodjon üzemanyagról, szállásról és élelmiszerről. „A Budapest-Bamako cél­ja a kezdetektől az volt, hogy a klasszikus afrikai kalandokkal járó kiszolgáltatott­ság érzését adja át az indulóknak” - mondta Villám Géza, azaz Szabó Gál And­rás főszervező a minimál asszisztenciás versenyről. A 2012-es Bamakón a furcsa és olcsó járművekből sincs hiány. Akárcsak az el­múlt években, a roncsderbi szekció is­mét nekivágott az embertelen távnak. A lengyel és észt résztvevőkből álló csapat egy 35 éves 105-ös Skodával vág neki a távnak. „Többen próbáltak meggyőzni, hogy GPS nélkül ne induljunk el a Bamakón, de nem tartottam volna ildo­Michal Kacenka és még hozzátette: - Sze­retnénk a legjobb 20 közé kerülni! De nem csak kelet-európai csodákkal lesz tele az idei Bamako, a furább vállalkozá­sok közt szerepel egy rabszállító autó, egy Ikarus busz, egy szlovén Renault 4- es, Villám Géza 1971-es Peugeot 504-ese Ez a VW bogár Hawaiiból érkezett és tart Bissauba FOTÓ: SIS mosnak, hogy az autóban legyen egy olyan szerkezet, ami többet ér, mint a kocsi így marad a térkép, az iránytű és a kérdezős- ködés” - mondta a 154-es autó pilótája, Wojtek Stec. Csehországból egy Trabant és egy kis Polski is versenybe szállt. „Ver­senykategóriában indulunk, hogy megmu­tassuk a világnak, hogy nem drága terep­járókra, hanem elszántságra és kitartásra van szükség a Bamakón. ” - dicsekedett és több robogó is. Egy 1981-es Dakar-fotó adta az ihletet, mely szerint valaki egy Vespával indult Párizstól Dakarig. Neki, akkor nem sikerült. - Reméljünk, mi gond nélkül lejutunk Bissauig” - mondta Joachim Gjolberg. A leglehetetlenebb kül­detést mégis csak az a két angol fiatalem­ber vállalta be, akik egy-egy londoni piz- zafutár-robogóval vágnak neki a BBB- nek. „A kérdés nem az, hogy oda fogunk­e érni, hanem az, hogy milyen lesz az an­gol pizza Bissauban két hét után - elmél­kedett állítólag teljes komolysággal a „Henry The Brain” (Henry Az Agy), a csa­pat kapitánya. A pizzafutárok másik cél­ja, hogy legalább tízezer fontot gyűjtse­nek jótékonysági célokra. A weboldaluk szerint sikerült 750 fontot begyűjteniük. A robogós csapatok egyetlen nehézséget hagynak ki az idei Bamakoból: az euró­pai telet. Mindkét csapat Malagából raj­tol. A hetedik Budapest-Bamako induló­inak 60 százaléka külföldi. A környező or­szágokon kívül Angliából, Svédország­ból, Portugáliából, Norvégiából, Katarból, az Egyesült Arab Emirátusokból, Dél Af­rikából, Hawaiiról, de meg Bermudáról is vesznek részt csapatok. Az idei évben a szokásosnál is több benevezett magyar csapat mondta le indulási szándékát A végtöriesztésekkel és a gyenge forinttal járó gazdasági nehézségek több magyar csapatot tántorítottak el a Bamakótól. De nem a magyar Charity March segélyszer­vezetet, mely 4 mentőautót küld Bissauba, köztük egy maximálisan fel­szerelt rohamkocsit, ,/lz ország történe­tében ez lesz az első mentő, amiben újra­élesztő készülék is van." - mondta Wellsz Tamás a szervezet igazgatója, aki saját maga is egy mentő fedélzetén vágott ne­ki a távnak. Bissau-Guineában egy új is­kolát rendeznek be a bamakosók. Isko­lapadokkal, táblákkal, tanfelszerelések­kel és orvosi szerekkel indul útjára az a konténer, amit az Afrikai Magyar Egye­sület szakemberei juttatnak el a világ egyik legszegényebb országába, ahol pél­dául nincs központi vezetékes áramszol­gáltatás sem. Szalayék „csúcsbeállítása”, Peterhansel győzelme dakar 2012 Nem a leggyorsabb, hanem a legmegbízhatóbb nyert - Gordont ajnározza és sajnálja „mindenki” Egy 29 kilométeres szelektívvel zárult az idei Dakar, mely január elsején az Atlan­ti-óceántól, az argentínai Mar del Plataból indult és Chilén valamint Perun keresz­tül az eredetileg elrajtolt 443 járműből a 8300 kilométernyi úton 15 szakaszt meg- téve, a Csendes-óceán partján fekvő Limába csak 249 (97 motoros, 12 quados, 78 autós és 60 kamionos) érkezett meg Limába. A sokat tapasztalt élmezőnybeli ver­senyzők szerint pedig nem ez volt minden idők legnehezebb Dakarja, melyen az autók között a már eddig is csúcstartó Stephane Peterhansel most újabb történel­met írt, mert Mr. Dakar megszerezte tizedik győzelmét. A három, azaz négy ma­gyar egység közül csak a Szalay-Bunkoczy páros (21. hely) és az eddig sajnálato­san és igazságtalanul e sorok írója által is mellőzött erdélyi Gyenes Emanuel (17) ért célba. Az Opel Dakar Team, azaz Szalayék versenykamionja Darázsiékkal és a toyotás Sebestyén, Bognár autós duó kiesett. székét az itinerbe, amelyekbe így váratlanul érkezett meg az ember, igy még itt is többen ástak. A vé­gére tehát még kitettek magukért a szervezők, sőt, a mezőny egyön­só három perui szakasz miatt Af­rikában ugyanis, amikor már csak három nap van hátra a verseny­ből, az ember szinte biztosra vehe­ti, hogy célba ér. Itt mind a három Megismételte eddigi legjobb eredmé­nyét (21.) a Szalay-Bunkoczi páros és boldogan integet a célban Márton (Satis) István A befejező három szakasszal (12., 13. és 14.) tartozunk olvasó­inknak, mely elsősorban a moto­rosok, főleg a vezető Despres és az őt befogni és megelőzni akaró Coma között hozott izgalmat, de Robby Gordon őrült száguldása és az összetettben a negyedik sza­kasz óta élen levő Peterhansel 15 perces homokfogsága adott némi (csalfa) reményt az üldözőknek. De végül nem sok változott egyik kategóriában sem. A magyarjaink közül egyedül maradó Szalayék 16. és kétszer 17. szakaszhelyük után visszavettek a tempóból és már a biztos célbaérést célozhat­ták meg, mert összetettben tartva 20. pozíciójukat 32. majd a 13. sza­kaszon 38. lettek, igaz utóbb utol­értek a végtelen dűnék között egy homokásó brigádot, majd a hegy­mászó Pattisier kisasszony buggyja elállta az egyetlen járha­tó utat és az ő kiszabadításával vesztegettek el legalább egy órát. Másnap az utolsó, mindössze 29 kilométeres záróetapon nem lehe­tett senki sem biztonságban, mert mint a sikeres célbaérés után Bunkoczi elmondta, a szervezők nem írták bele a mély homokos ré­tetű véleménye szerint a dél-ame­rikai Dakarok közül a mostani volt a legnehezebb - méghozzá az utol­nap kockázatos és nehéz volt.- A Dakaron mindig remek ér­zés beérni a célba, hiszen ez azt je­lenti, hogy sikerült legyőznünk a sivatagot, jelen esetben a világ leg­szárazabb sivatagát, az Atacamát, meg azt is jelenti, hogy a csapat jól dolgozott és hogy együtt leküzdöt­tük az akadályokat. Ahhoz képest, hogy a verseny első hetében alig volt olyan napunk, amikor ne lett volna technikai gondunk, a hu­szonegyedik helyen értünk célba, ami nem rossz. Persze, a top tíz­ben szerettünk volna lenni, de a történtek ismeretében nem va­gyok elégedetlen. Sőt, örülök, hogy itt vagyunk a célban - nyilat­kozta Szalay Balázs, aki a 11. Da- kar-raliján rajtolt el, ebből hétszer ért célba (ez rekord magyar vi­szonylatban) és hatszor Bunkoczi Lászlóval az oldalán. Érdekesség, hogy a magyar páros lekopírozta a 2005-ös (még Afrikában rende­zett) Dakar-rali utolsó napját, ak­kor is 15. helyen végzett, és akkor is 21. lett az összetettben, ami a legjobb eredménye. Balázsék sta­tisztikájához még hozzátartozik, hogy így utólag a szakaszidőiket nézve, ha az első héten nincsenek technikai (a mindenkit elérő de- fekteket és a tengelytörés megjaví­tását nem beleszámítva) gondjaik (túlmelegedés és a legutóbbi aka­dályoztatás) akkor összetettben a 4-5 órával kevesebb lett volna vol­na idejük, s ezzel a 15-16. hely kö­rül végezhettek volna, (persze a „ha”-val kezdődő dolgoknak, mint tudjuk nincs értelme). Párosunk egyébként a 14 szakasz speciáljai alatt 18 óra 23 percet kaptak a győztes Peterhanseltől. És ha már Mr. Dakarnál tar­tunk, róla, autójáról és csapatáról is íme egy-két dolog. A német X- Raid csapat „vezérevezőseként” igazán nem panaszkodhat, hisz Minije egyetlen műszaki hiba nél­kül, azaz igazán megbízhatóan tel­jesített. Három szakaszt nyert, ösz- szesen az 59. speciálgyőzelmén van túl eddigi Dakarjain motorral és autóval. Nem csak az ő, de a csapat további hét Minije is célba ért, márkatársa, Roma pedig má­sodik lett. Harmadik helyen az idén kiegyensúlyozottan teljesítő 2009-es győztes, GinielDe Villiers végzett, aki a Volkswagen kilépé­se után megtalálta magának a To­yotát, és úgy tűnik, jól megvannak együtt. Nem hagyhatjuk szó nél­kül a két Hummer villogását - már amikor mozgásban lehettek. Kétkerék-meghajtásuk és behe- mót méretük ellenére káprázato­sán gyorsak voltak, Gordon pedig vakmerő és nagyon rámenős, saj­nos Al Attyjah hamar kiesett, Robbyt pedig sok műszaki baj ér­te, de kétségtelen, hogy stílusa mi­att övé a többség szimpátiája, de 2 óra 17 perc hátránnyal a győztes mögött csak az 5. hely... A kétke- rekűeknél Despres és Coma cicá- zásából előbbi került ki győztes­ként és elhúzott eggyel pechesebb riválisától, mert negyedik Daka- ros győzelmét aratta, így most 4:3 az állás a javára, már ami a győzel­mek számát illett. A harmadik helyre Helder Rodrigues motoro­zott be, ebben a járműfajban pedig az erdélyi magyar, Gyenes Ernám­éi pedig a fantasztikus 17. pozíció­ban fejezte be a 33. Dakar ralit. A quadoknál - ahogy arra számíta­ni lehetett - az egyik Patronéin fi­vér, Alejandro testvére, Marcos előtt nyert és hogy teljes legyen az argentin siker, a dobogóra még Tomas Maffei állhatott fel. A kami­onoknál néhány nap után már kérdés sem volt, hogy Gerard De Rooy a legesélyesebb a végső győ­zelemre és a holland nem is hibá­zott, behozta az Ivecot az első hely­re. Sőt, olyan jól sikerült csapatá­nak az idei verseny, hogy még a második hely is náluk maradt, hisz Hans Stacey végzett mögötte a dobogón. A végére azért a Kama­zok is megérkeztek a további há­rom helyre, de kétségtelenül ez nem az oroszok Dakarja volt. A Darázsi Zsolt vezette versenyka­mion - mint már beszámoltunk róla - a 10. szakaszon kuplung­problémák miatt feladta a ver­senyt, mert nem tudták a limitidő­ben megjavítani azt Kizárták még az autósoknál az újonc Sebestyén -Bognár kettőst (Toyota), mert bár az elején még megbir­kóztak a nehézségekkel, az igazi dakaros, homokos dűnéken a be­ragadás veszélye miatt már képte­lenek voltak áthaladni a számuk­ra átjárhatatlannak bizonyuló ven­dégmarasztaló, „csapdás” ellenőr­ző pontokon.

Next

/
Thumbnails
Contents