Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-14 / 12. szám
6 2012. JANUÁR 14., SZOMBAT Csökkent az üzemanyag-fogyasztás Budapest Tavaly 2,7 százalékkal csökkent az üzemanyag-fogyasztás a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainak adatai alapján, a benziné 5,7 százalékkal, a gázolajáé pedig 0,1 százalékkal mérséklődött. Az elmúlt évben összesen 2,88 milliárd liter üzemanyag fogyott, míg egy évvel korábban 2,96 milliárd liternyi. A szövetség adatai a piac mintegy 85 százalékát fedik le a tagvállalatokon keresztül. Az első háromnegyed évben a visszaesés még csak 2,4 százalékos volt: ekkor benzinből 6,3 százalékkal csökkent a fogyasztás, míg gázolajból 0,9 százalékkal nőtt. Tavaly a legnagyobb mértékben, 28,6 százalékkal a 98-as benzin fogyasztása esett vissza, 6,321 millió literre. Ezt követte a prémium gázolajé 21,6 százalékkal, 57 millió literre. Zala megyében hat járást alakítanak ki Zalaegerszeg. Zala megye 258 települését hat járásra osztja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által közzétett tervezet - közölte pénteki sajtó- tájékoztatóján a Zala megyei kormánymegbízott. Rigó Csaba elmondta: a kormányportálon kedden napvilágot látott koncepció szerint a 291 ezer lakosú Zala megyében Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Letenye és Zalaszentgrót köré szerveződőén alakítják ki a járásokat. Zalaegerszeghez 79 település 100 ezer lakosa, Nagykanizsához 49 település 81 ezer polgára, Lentihez 51 település 22 ezer lakosa, Letenyéhez 26 település 17 ezer lakója, Keszthelyhez 33 település 55 ezer állampolgára, Zalaszentgróthoz pedig 20 település 16 ezer lakosa tartozik majd. A kormánymegbízott kifejtette: a tervezet elkészítését tudományos felmérés, illetve jegyzőkkel és polgármesterekkel folytatott számos konzultáció előzte meg, de január 20-ig még bárkinek módja van elküldeni javaslatait a minisztériumnak. A módosításra később is lehetőség nyílik, amikor a települések a közös önkormányzati hivatalaikat alakítják ki, azok ugyanis szintén „nem lóghatnak át” a járások határain. Mint elmondta, több változat is volt, amelyek szerint négy vagy tíz járási székhelye lehetett volna Zala megyének, de a hat járással „reális, szakmailag is megalapozott koncepció született”. Az egyik legfontosabb kritérium volt, hogy az állampolgároknak ügyintézés miatt ne kelljen 30 kilométernél többet utazniuk - tette hozzá. A 2013 januárjától kialakítandó járások mellett várhatóan több városban lesznek még kormányablakok, így még kevesebb utazásra kényszerülnek az egyes települések lakói. Rigó Csaba az MTI kérdésére elmondta: a mostani tervezettel kapcsolatban eddig egyetlen település sem jelezte, hogy másik járáshoz tartozna. Korábban Zalakaros és Hévíz is felvetette, szívesen látná, ha járási központként is szerepet kapna. mti) H irfelhasználó^rf^^ ORSZÁG-VILÁG - GAZDASÁG Útjára indította az EU az aktív időskor uniós évét Veres Béla Brüsszel. Útjára indította az Európai Unió az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évét; korábbi döntés szerint a tagországokban ezt a témát kezelik kiemelten 2012- ben. Az Európai Bizottság ebből az alkalomból pénteken közölte a legfrissebb, átfogó uniós közvélemény-kutatást (Eurobaro- méter), amelyből egyebek között kiderül: a lakosság többsége úgy gondolja, hogy az 55 évesnél idősebbek jelentős szerepet játszanak a társadalom kulcsfontosságú területein. Uniós szinten a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy véli, lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is folytathassák a munkát, és harmaduk úgy nyilatkozott, hogy maga is szeretne tovább dolgozni. Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a tematikus év indításáról úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy „az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve katalizátorként működik majd, arra ösztönözve a polgárokat, az érdekelt feleket és a döntéshozókat, hogy (...) pozitív módon kezeljék az idősödéssel kapcsolatos kihívásokat”. A felmérés a biztos szerint „jól mutatja, hogy az emberek idősödvén is készek aktívak maradni”. A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy a tematikus év nemcsak a foglalkoztatás területére terjed ki, hanem a szóban forgó korosztály társadalmi részvételének és „önálló életvitelének” kérdéseivel is foglalkozik, utóbbi kategóriába értve az egészségügyi kihívásokat is. Ami a munkahelyeket illeti, a felmérés szerint csak minden harmadik uniós lakos (a magyar megkérdezettek közül 20 százalék) ért egyet azzal, hogy országában 2030-ra fel kell emelni a hivatalos nyugdíjkorhatárt. Ez ugyanakkor ma már sok tagállamban egyértelmű prioritásnak számít - fogalmazott a bizottság közleménye. Komoly támogatottságot élvez (uniós szinten átlagosan 61, Magyarországon 40 százaléknyit) az a nézet, amely azt képviseli, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhassanak. Jóllehet a nyugdíjba vonulás kora többnyire 65 év, 2009-ben a munkaerőpiacról átlagosan 61,5 évesen távoztak az érintettek. A lakosság harmada állítja azt, hogy a nyugdíjkorhatár elérését követően is szeretné folytatni munkáját, és az európaiak közel kétharmada (a magyarok 60 százaléka) számára vonzóbb kilátás a részmunkaidős munka melletti részleges nyugdíj, mint a teljes nyugdíjba vonulás. A témával kapcsolatos brüsszeli sajtótájékoztatóján Andor László egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a nyugdíjreformokkal foglalkozó európai bizottsági javaslatcsomag, az úgynevezett fehér könyv kidolgozása az utolsó szakaszában tart. Mint mondta, elképzelhető, hogy ez a munka már februárban befejeződik. A felmérés egyébként azt is megmutatta, hogy az unióban országonként mennyire különböző a fiatal és az idős ember fogalma. Máltán, Portugáliában és Svédországban például csak a 37 év alatti embereket tekintik fiatalnak, de Magyarországon például 46, míg Cipruson és Görögországban 50 éves korig mondják szívesen fiatalnak az embert. Átlagban az európaiak úgy gondolják, hogy 64 éves korban (a magyarok szerint 58 évesen) kezdik el idősnek tekinteni az embert, és 41,8 éves kortól már nem tekinthető valaki fiatalnak. Kortól és nemtől is függ az ember szemlélete - a nők kicsit későbbre teszik az időskor kezdetét, mint a férfiak (uniós átlagban 65,0, illetve 62,7 évre). Megjegyezte a bizottság azt is, hogy az aktív idősödés nemcsak a fizetett foglalkoztatásról szól. Az európaiak körülbelül negyede, köztük jelentős arányban 55 éven felüliek önkéntes munkában is részt vesznek. Készül a startra Erzsébet cafeteria Már 700 ezer munkavállalónak rendeltek az új étkezési jegyből Fizetniük kell az Erzsébet- utalványok kiszállításáért a megrendelő cégeknek - hangzott el egy tegnapi konferencián. Eddig 700 ezer munkavállaló és 19 ezer elfogadóhely csatlakozott az új étkezési jegy rendszeréhez. Németh Márk „A cafeteria rendszer megújítá sa az elmúlt másfél év egyik sikertörténete, a rendszer min denki számára jól érthető, átlát ható, egyszerű és olcsóbb a kezelése” - mondta tegnap a Cafeteria 2012 konferencián Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ál lamtitkára a SZÉP kártya és az Erzsébet-utalvány részleteit is mertetve. Példaként kiemelte, hogy míg az üdülési csekk (ücs) elfogadóhelyek által fizetett ju talék mértéke 6 7 százalék, ad dig a SZÉP kártyánál ezt a díjat 1,5 százalékban maximálták. Az államtitkár ismertette a legfrisebb adatokat is a SZÉP kártya elterjedtéségével kap csolatban, e szerint jelenleg 5300 elfogadóhellyel rendelke zik a rendszer, és már mintegy 2800 munkáltató 39 ezer munkavállalója rendelkezik a plasztiklappal. A másik új cafeteriaelemmel, az Erzsébet utalvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a beveze tésénél a szociálpolitikai mellett (lásd keretes) kereskedelcmpoli tikai szempontokat is figyelem be vettek, ez a szemlélet a beváltásra jogosult üzletek kiválasztásánál mutatkozhat meg. Guller összesen 2 milliárd forint értékben hirdetnek meg szociális üdültetésre pályázatokat rászorulók és hátrányos helyzetűek részére négy, darabonZoltán, az állami monopólium ét kezési jegyeket forgalmazó NÜSZ Kft. ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elfogadóhelyek száma meghaladta a 19 ezret, ebből több mini tízezer üzlet bolthálóként 500 milliós alprogram keretében - jelentette be Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Mint hozzátette, zat tagja, több mint 8300 pedig önálló kisbolt. Közlése szerint elfogadóhelyi megállapodást km töttek a CBA Kereskedelmi Kft. vei, a Co op Hungary Zrt.vel, va laraint a Reál Hungária Élelmiszer Kft. vei. „Hipemarketlánca pénzből a Humán-Jövő Kft. által kezelt állami üdülőkben pihenhetnek majd a nyertesek, minimális önrész fizetése mellett. cal jelenleg nincs megállapodá sa az Erzsébet utalványnak” - mondta az ügyvezető. A NÜSZ vezetője elmondta, hogy az utalványok előállításával megbízott Pénzjegynyomda Zrt. eddig már több mint hatmillió étkezési jegyet nyomta tott ki, e hét szerdáig pedig több mint 700 ezer munkává lallónak rendeltek belőle, átlagosan kicsivel több mint ötezer forint értékben. Az utalványokat a NÜSZ honlapján található internetes alkalmazás mellett e- mailen, telefonon, faxon és poastán is meg lehet rendelni. Az Erzsébet utalvány felhaszná lási feltételeiről elmondta, hogy az elfogadóhelyeknek a forgalom 3-6, a megrendelőknek pe dig az összesített névérték 2 százalékát kell szolgáltatási díj ként megfizetniük. Az utalványok kiszállításáért emellett pluszban 750 forintot kell fizetni csomagonként, Budapesten, vidéken pedig 1200 forintot. „Ez az összeg a jövőben csökkenhet, egy akció keretében pedig a februárban megrendelőknek egy hónapig ingyenes a kiszállítás” mondta Guller Zoltán. A ki szállításról jelenleg is több szolgáltatóval tárgyalnak. A jegyeket személyesen is át lehet ven ni költségmenteseb az ügyfél szolgálati irodákon, a Tomin form irodákban, és felmerült, hogy az okmányirodákat is be vonják ebbe a körbe. Szociális üdültetési pályázat indul
