Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-14 / 12. szám

2012. JANUÁR 14., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Az égbolt szerelmese Beszélgetés Berkó Ernővel Nők és a kilencvenéves... Salgótarján. Bódi Zsuzsanna em­lékezik meg Salgótarján város­sá nyilvánításának kilencvene­dik évfordulójáról január 16-án hétfőn 14.00 órától a József Atti­la Művelődési és Konferencia- központban. Az eseményt a nők klubja szervezésében, illetve keretében tartják meg. A hősökre emlékeznek Egyházasgerge. A község önkor­mányzata, január 15-én, vasár­nap, a háborúkban elesett hő­sökről emlékezik meg. A ren­dezvény helyszíne: az egy- házasgergei római katolikus templom és a településen talál­ható hősi emlékmű. A progra­mok 11.30 órakor kezdődnek az ünnepi szentmisével, amelyet a háborúkban hősi halált halt ka­tonák emlékére ajánlanak fői. Az ünnepi műsor pedig 12.30 órakor kezdődik, az egyházas- gergei hősi emlékműnél. Első­ként a Himnusz dallamai csen­dülnek föl, majd Révay Endre, a község polgármestere mond kö­szöntőt. Az ünnepi beszédek után, műsorokkal emlékeznek meg hősi halottaikról, legvégül a résztvevők, a megemlékezés koszorúit fogják elhelyezni. Harangszó a rádióban SzécsényfeKalu. a község önkor mányzatának kérésére, a Kos­suth rádió szerkesztősége lehe­tővé tette, hogy Szécsényfelfalu templomának harangja szóljon a rádió déli harangszó műsorá­ban két alkalommal is január­ban, 16-án hétfőn és 21-én, szombaton. A templomról képet és egy kis cikket is közölnek az azon a héten megjelenő RTV Részletes újságban! A harang­szót december 15-én délben vet­ték fel. Llldányhalászi. A településen ke­vés olyan ember él, akinek ne­vét még kis hazánk határain túl is ismerik. Ezen kevesek közé tartozik Berkó Ernő, Magyaror­szág egyik legeredményesebb amatőr csillagásza. A Bercsényi utca 3. szám alatt lakik Berkó Ernő. Az udvarra be­lépve, már a bejárati ajtóban várt a házigazda. A kert végében áll Ernő igazi nagy kincse, a távcső. A betontalapzaton álló hatalmas monstrum, több mint 2 méter hosszú és 35,5 centiméter átmé­rőjű tükör van benne, ehhez csatlakozik egy digitális tükör- reflexes fényképezőgép, s mind­ez összekapcsolódik a számító­géppel. Ernő évekig csak pony­vával védte féltve őrzött kincsét, az időjárás viszontagságaitól, má­ra fából és OSB-ből készült „há­zacskát” kapott, amelynek teteje természetesen eltolható, hogy az eget bármikor fürkészni lehessen. Ernő szinte minden szabad idejét itt tölti, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt években több mint 20 ezer felvételt készí­tett innen. A távcső megcsodálása után Ernő befelé invitált a melegre. Bent már találkozhattam Ágnes asszonnyal és lányával Emesével is. Mindannyiukhoz szólt az el­ső kérdésem:- Honnan és hogyan kerültek Ludányhalásziba?- Gádorosról származom (bár Szegeden születtem), a középis­kola elvégzése után Orosházán az üveggyárban dolgoztam. Itt házasodtunk össze Ágival. A sors úgy hozta, hogy 1987-ben a szécsényi téesz melléküzeménél kaptam állást. így kerültünk Ludányhalásziba, először a fő­úton laktunk, majd később köl­töztünk ebbe a csendes kis utcá­ba. A téesz megszűnte után há­rom munkatársammal együtt vállalkozásba kezdtünk, s fóliá­zó gépeket gyártó céget alapítot­tunk, ahol elektronikus tervező­ként dolgozom.- Honnan ered a csillagászat iránti érdeklődés? _ - Gádoroson gyermekkorom­ban sokat jártam a könyvtárba, szinte minden szabad időmet csillagászati könyvek olvasásá­val töltöttem, s ezt folytattam a szakközépiskolai tanulmányaim alatt is. Majd a munka mellett Orosházán a csillagászszakkör tagja lettem, akárcsak Ági. Itt is­merkedtünk meg, s így lett a csil­lagászszerelemből csillagászhá­zasság. Az igazi nagy támogató­im Ági és a gyerekek.- Számos napilap - például Magyar Nemzet, Nógrád Megyei Hírlap, Blikk - készített önnel in­terjút, s hozta le a cikket címla­pon. Szeretném, ha megosztaná az olvasókkal ezt a sikert, milyen felfedezésekkel sikerült elérni? (Mivel Ernő rendkívül sze­rény, nem szeret hivalkodni s csak a legújabb felfedezéseiről beszélt, én azért megosztom az olvasókkal milyen eredménye­ket ért el.) A nyolcvanas években a mete­orokat vizsgálta. Mintegy 2600 meteor pályáját mérte ki és raj­zolta le. Körülbelül 100 meteor nyomát fényképen is rögzítette. 1997-ben a Hale-Bopp üstökös­ről készített rengeteg felvételt. 1999. április 30-án szupernóvát fedezett fel, amely országos elis­mertséget eredményezett, sőt 2002-ben kisbolygót is neveztek el róla. A Berkó nevet kapott kis­bolygó három kilométer átmérő­jű, amikor legközelebb van hoz­zánk, 130 millió kilométerre le­het, amikor legtávolabb, akkor mintegy 500 millió kilométerre.- Napjainkban a kettőscsilla­gokat tanulmányozom. Ezek a csillagok viszonylag közel 100- 1000 fényévre találhatók. A ket­tőscsillagokat 1960-ban kezd­ték egy átfogó katalógusba ösz- szegyűjteni, ez mára 110 000 kettőst tartalmaz. Ezek a csilla gok egymáshoz közeli csilla­gok, vannak amelyek csak vi­zuálisan látszanak egymáshoz közel, de vannak olyanok is amelyek fizikailag is összetar­toznak, például az egyik kering a másik körül. Ezek helyzetét vizsgálom, méréseket végzek, s ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit publikálom. (Ernő nevéhez Ilii kettőscsillag felfe­dezése kapcsolódik.)- Említette a publikálásait, hol jelennek meg ezek, illetve a fény­képeit hol lehet látni?- Magyarországon a Meteor című lapban vezetek egy rova­tot. Külföldön Angliában és Amerikában jelennek meg a mé­réseimet tartalmazó publikáci­ók (körülbelül 15 darab). Ezek az anyagok folyamatosan beke­rülnek a washingtoni WDS kata­lógusába is (Olvasni lehetett a National Geographic-ban is. Megmutatta a német METEO­ROS című lap egyik számát, amelynek címlapján az ő fényké­pe ékeskedik.) Fotókiállításom volt a szécsényi szakközépisko­lában; Budapesten a Magyar Fo­tográfusok Házában tartott Űr­lenyomat című kiállításon há­rom hónapig lehetett látni a fel­vételeimet. Az interneten folya­matosan lehet látni égi- és természetfotóimat (mert Ernő a földön is nyitott szemmel és fényképezőgéppel jár).- Sikerült-e „megfertőzni” a fi­atalabb generációt, vannak-e kö­vetői?- Gyerekeim is szívesen fog­lalkoznak hobbiszinten az ég ku­tatásával. Az ágasvári csillagász­tábor rendszeres látogatói, de hi­vatásként nem választották. Emese a szegedi jogi egyetem magyar szakát végezte, míg Ba­lázst inkább az informatika ej­tette rabul, s ő segített a honla­pom készítésében is. Szécsény- ből kért egy fiatalember segítsé­get, akit nagyon érdekel a csilla­gászat. Ő azóta Budapesten folytatja tanulmányait.- Milyen tervei vannak?- Folytatni szeretném a ket­tőscsillagok vizsgálatát és a me­teorok fotózását. Internetes kap­csolatban levő gépekkel automa­tikus videómeteoros hálózatot építettünk ki. Ez egész Magyar- ország területére kiterjed, de ha­zánkon kívüli együttműködés­ben is részt veszünk. Beszélgetésünknek a leszálló este ködös sötétsége vetett véget. Búcsúzkodás közben Ágnes asz- szony elmondta, hogy bármikor, bárkit szívesen látnak, akit érde­kelnek az égi csodák. Kifelé az udvaron Ernő az előkertjét is megmutatta, ahol szívesen ker­tészkedik, s itt tavasszal külön­leges tulipánok virágoznak. Ki­érve a kapuba Ernő a legna­gyobb ellensége felé intett, az ut­ca sarkán álló lámpára, amely mindenfelé szórja szét vakító fé­nyét, így megnehezíti az amatőr csillagász munkáját. Bódiné Fenyvesi Mónika Iskolába készülnek Llldányhalászi. Az ünnepek el­múltával a helyi óvodában is beindult az élet, s a napi foglal­kozások mellett, hamarosan el­kezdik az iskolaérettségi vizs­gálatokat. Demus Ottóné óvoda­vezetőtől megtudtuk, a tesztet ezúttal húsz nagycsoportos kis­gyermek tölti majd ki. Fatolvajok rendőrkézen Nógrádmegyer. a falopások megelőzése érdekében szolgá­latot teljesítő körzeti megbízott pár napja, a falu határában fi­gyelt fel öt emberre, akik kivá­gott akácfát vittek magukkal. A rendőr jelentette a történteket a szécsényi kapitányságra és iga­zoltatta a férfiakat. A helyszínen megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött sze­mélyek egyike sem rendelkezett engedéllyel a hozzávetőleg tíz­ezer forint összértékű fa kivágá­sához és elszállításához. A kör­zeti megbízott és időközben ki­érkező kollégái előállították a lo­páson tetten ért 15,17,20,35 és 61 éves elkövetőket.- A két fiatalkorút szabálysér­tési eljárás keretében vonja fele­lősségre a hatóság, míg a felnőtt- korúakat őrizetbe vették és ve­lük szemben gyorsított bírósági eljárást kezdeményeztek. Az el­követéshez használt eszközöket és az eltulajdonított fát a rend­őrök lefoglalták. A tárgyaláson a bíró fejenként húszezer forint bírságot szabott ki büntetésül - közölte Lászlók Nóra, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. K. K. Mégis kellhet a nyelvvizsga Salgótarján. A 2011 év végén megszava­zott felsőoktatási törvény alapján a vég­zett hallgatók számára 2013 és 2016 kö­zött változott a nyelvvizsga-kötelezett­ség. Bár az eredeti tervben az állt, hogy nyelvtudás és vizsga nélkül is megkap­ják diplomájukat a 2013-ig államvizsgá­zó hallgatók, a nemzetierőforrás-minisz- ter javaslatára a felsőoktatási törvény el­fogadása előtti utolsó percben bekemé­nyítettek. Csak az veheti át nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyel­vi vizsgáján megfelelően teljesít Ezek szintjéről még semmit nem lehet tudni, de ez csak lehetőség. Azt a főiskolai­egyetemi szenátusok döntik majd el, sa­ját hallgatóiknál alkalmazzák-e az átme­neti engedményt Azonban a nyelvvizs­ga-amnesztia nem mentesíti a hallgató­kat a nyelvtanulás alól, mivel a jobb ál lások megszerzéséhez a nyelvismeret alapkövetelmény. Vannak szakmák, amelyeknél többre tartják az egyéni tu­dást a papírnál, az intézmények nívóját azonban ronthatja a könnyítés engedé­lyezése. Konkrétumok még nincsenek, a felsőoktatási intézmények még nem hoztak döntést, jelenleg egyéni vélemé­nyekről hallani e témában. így lapunk felkereste dr. Engelberth Istvánt, a Buda­pesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetének főiskolai docensét, aki a következőket szögezte le:- Akik beléptek, tudták, hogy ezzel a fel­tétellel szerezhetnek diplomát, így véle­ményem szerint elvárható az, hogy a dip­lomás tudjon legalább egy nyelvet beszél­ni. A személyes véleményem alapján nem tartom helyesnek visszamenőleg engedé­lyezni a könnyítést azoknak, akik tanul­mányaik alatt a követelmények ismereté­vel sem szerezték meg a vizsgát A Buda­pesti Gazdasági Főiskolán (BGF) egyelőre nincs erről döntés, mindazonáltal a BGF diplomája a munkaerőpiacon keresett, el­fogadott, értékelt oklevél. Úgy vélem, ha el­törölnék ezt a kötelezettséget a hallgatók­nak, akár Salgótarjánban, akár Budapes­ten, ez a diploma értékét csökkentené. Az országos átlagot tekintve éves szin­ten intézményenként 20-30 százalék kö­zötti azon tanulók száma, akik az iskola befejezésével nem tudják diplomáikat át­venni. A főiskolák, egyetemek részéről felmerült az a lehetőség is, hogy felülvizs­gálják a szakokhoz támasztott nyelvvizs­ga-követelményeket. Összességében te­hát az átmeneti könnyítés hosszú távon megnehezítheti az elhelyezkedést, amely a diplomásoknak sem könnyű feladat, így érdemesebb a nyelvvizsga mellett voksolni az érintett hallgatóknak is.

Next

/
Thumbnails
Contents