Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-12 / 10. szám
6 2012. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ „A dal majd megszüli énekesét” szónok Majtényi László szerint a kormány túlontúl messzire ment, de ő nem akar Vérmérsékletétől teljesen szokatlan, már-már fórra dalmi beszédével lepett meg mindenkit Majtényi László. Az ombudsmani rendszer megalkotójánál, az ORTT egykori elnökénél most telt be a pohár és üzent az operaházi tüntetésen a döntéshozóknak. Az alkotmányjogász új és hiteles arcokat vár a politikába. „A szakítás az európai értékekkel, az európai társadalomfejlődéssel egyenesen életveszélyes lenne.”- Leesett az álla majd mindenkinek, mikor az Operaház nál tartott beszédét hallgatta. Kéri László politológus úgy kommentálta: 43 éve ismeri magát, a világ legjámborabb emberének tartja, sem az in dulatot, sem a retorikai tehet séget nem feltételezte volna soha magáról. Mi hozta ki ennyire a sodrából?- Itt tényleg nagyon sok súlyos dolog történt. A kormány szétverte a jogállami forradalomban született, a hatalommegosztáson alapuló alkotmányos rendszert. Nem hiszem el, hogy belenőhet a nemzeti együttműködés rendszerébe az alkotmányosság. Kártyavárként fog ösz- szeomlani, de hogy mikor, azt nem lehet megmondani. Reális társadalmi és politikai követelést fogalmaztam meg azzal, hogy a jogellenes törvényeket még ez a parlament vonja visz- sza, állítsuk vissza a jogállami ság '90-es rendjét, majd azután lehet beszélni arról, milyen kor- g rekciókra van szükség.- Miért pont most vállalta a J népszóuoki szerepet és ugrott £ az emelvényre? Azt mondta, néhány hete még túlzónak gondolta volna mondandóját, most viszont időszerű.- Az elmúlt két évben a kormányzat által használt szavak értéke folyamatosan csökkent, néhány hete viszont már ebből semmi nem maradt. Talán a legsúlyosabb dolog, ami a bíróságokkal történt, amit az a parlament fogadott el, amelyik igazi reformokat ígért. Az, hogy a felső bíróságok szinte valamennyi vezetőjét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét menesztik, és a kialakuló rendszer valamennyi nemzetközi modell legrosszabb tulajdonságait ötvözi. Montesquieu óta tudjuk, hogy a jogállam utolsó mentsvára a bíróság. Ahol ennek függetlensége, tényleges működése kerül veszélybe, az a vég.- Volt személyes ok is, amiért fölállt, úgy tudom.- Önmagában az is elég, hogy az életművem, az ombudsmani intézmény rendszere lényegében romokban hever, az én környezetemben is előfordulhatott politikai motivációjú méltánytalanság, ahogy alig van olyan család, amelyet ne rengetnének meg a változások, sérelmek. Ám nyilván a rendszerszintűek az érdekesek. 2010 áprilisától figyeljük az alkotmányos intézményrendszer pusztulását, és egy hónapja jelent meg az Eötvös Károly Intézet „Az elveszej- tett alkotmány” című kötete, amelyben ezt a folyamatot elemezzük végig.- Kinek jutott eszébe, hogy ön mondjon beszédet?- Korábban már kétszer kaptam felkérést, az egyik politikai, a másik civil oldalról érkezett, a korábbiakat elhárítottam, most viszont úgy gondoltam, vállalom. Ez nem az én műfajom, boldogan leéltem volna az életem anélkül, hogy erre adom a fejem. Ráadásul nem is akarom elvenni a teret azoktól, akiket most ezeken az eseményeken fel lehetne építeni, akik új politikai arcok lehetnének ezen a nyűtt magyar politikai tablóképen.- Félt?- Attól tartottam, hogy itt az ember nem hibázhat, nincs mód az ismétlésre.- Mindenesetre nagy sikert aratott, meg van elégedve?- Nem vágytam volna arra, hogy így váljak aktuális híres séggé. Folyamatosan kapom az üzeneteket, hívásokat, emberek ölelgetnek, gratulálnak és hívnak mindenhová. Ráadásul igazságtalannak is tartom a töb bi, nagyszerű felszólalóval szemben.- Kéri László, amikor retorikai képességeiről beszélt, felvetette azt is, hogy felszínre kerülhetnek a mostani moz galmak kapcsán új politikai tehetségek, képességek, akikről ezt nem is sejtettük. Önre is célzott, vállalna politikai szerepet?- Kizárt. Rám ne számítsanak! Nem akarom a kedvelt tereimet föladni. A politika, mint jelenség érdekel, az azon belül folyó küzdelem távol áll tőlem. Mindig is szerettem a világot úgy nézni, hogy ezzel a párt- és világnézeti határokon túllépjek, s azt sem tudnám elképzelni, hogy ilyen szerep az emberi kapcsolataimat megszabja, sematizálja. A mai magyar pártok között még erős preferenciáim sincsenek. Egyébként sokkal inspirálóbb hatásokra vágyom ennél, egész nap a parlamentben ülni, ezt el nem tudnám képzelni, ez majdnem agyhalál. Iszonyú időigényes, ennél egy jó könyv, egy baráti beszélgetés sokkal többet ad.- Nem önző megközelítés ez?- Azt gondolom, hogy ami saját magunknak nem okoz örömöt, kielégülést, azt nem is tudNévjegy majtényi László magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe kezdetben a tengerjog volt, később alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozott: az ombudsmani intézmények összehasonlító vizsgálatával, adatvédelemmel és információszabadsággal. 1995 És 2001 között adatvédelmi biztos (ombudsman). juk jól csinálni. Kifejezetten boldoggá tett az ombudsmani munkám, az ORTT-elnökséget nagy kíváncsisággal csináltam, sokat tanultam, a politikusi létben számomra semmi vonzó nincs.- Ott is előkerült a politikai csatározás.- Egészen a Sláger-Danubius- ferkvenciák ügyéig a jogilag és morálisan is elfogadhatatlan lépéseket sikeresen akadályoztam meg. Az egy nagy horderejű kérdés volt, s annak ellenére, hogy Sólyom László, Bajnai Gordon és a GVH akkori elnöke, Nagy Zoltán, aki ugyancsak kiváló ember, mellém álltak, mégsem tudtam a Fidesz és az MSZP nyomásának ellentartani. Akkor gondoltam azt, ha ezt egyszer megcsinálták, nincs helyem ott többé, könnyű szívvel hagytam ott a 8 milüós végkielégítést és a miniszteri fi zetést. Még az a szerencse, hogy 2008-2009-BEN OZ Országos Rádió és Televízió Testület elnöke. 2003-ban alapító elnöke volt az Eötvös Károly Közpolitikái Intézetnek, kétéves szünettel azóta is ott dolgozik. 2010-BEN a Miskolci Egyetem jogelméleti és jogszociológiai tanszékén kapott egyetemi tanári kinevezést minden ilyen döntésemben a feleségem is támogat.- Mit szól a Klubrádióval tör téntekhez?- Már nincs is benne semmi meglepő, a Klubrádiónak esélye sem volt, a drámai az, hogy nem marad több olyan közéleti rádió, amelyik ne lenne jobboldali. Azaz az ilyen műsort igénylő közönség fele hoppon marad. Az egészben egyébként az a megdöbbentő, hogy nem is kell jogtalanságot elkövetni, hiszen a szabályok annyira képlékenyek és rugalmasak, hogy akármi megtehető, a Médiatanács indoklás nélkül arra hirdeti meg a frekvenciát, amire akarja. Ehhez nem kell jogot sértenie.- „Sokkal jobb sors egy de mokratikus jogállam bukott miniszterelnökéé, mint egy tekintélyelvű országban a nép harag által eltávolított nem legitim vezetőé és a bukott dik tátoré" - ez volt az a mondata, ami a beszéde után sokaknak fejtörést okozott. Pontosan hogy értette ezt?- Nyilvánvaló, hogy minden miniszterelnök bukott miniszterelnök, aki nem hal meg, mielőtt távozna posztjáról. Demokráciában előbb-utóbb mindegyüket leváltják, ettől függetlenül azonban azután is van társadalmi szerepe, rangja. Ahol a demokráciát leépítik, és ennek a mi égtájunkon megvan a hagyománya, a vezetőt csak elzavarni Kun I. Viktória politikus lenni lehet. Nem gondoltam volna egykét hónapja, hogy ezt el kell mondani.- Róna Péter közgazdász azt mondta: az Operaház előtti demonstráció elégtelen volt. Ön is így gondolja?- Mihez képest? Nincs közvetlenül látható hatása, de a kormány egyre-másra hibázik, ezeket az eseményeket pedig ezek a hibák kényszerítik ki. Maga az operaházi ünnepség is brutális hiba volt. Tavaly óta folyamatosan nő a tüntetések súíya és a megmozgatott tömegek, ami egyébként egyre heterogénebb, ezeken ma már a társadalom minden rétege részt vesz. Egyéb ként ennél sűrűbb tömeget én még nem láttam, szinte szó szerint fűtötték az utcát az emberek, a szó szoros értelmében volt melegebb az Andrássy úton, mint a környező utcákban.- Jó ötletnek nevezte az Ellen zéki Kerekasztal megalapító sát, ön kiket invitálna az asztal köré?- Érdekes ötletnek inkább. Ez az idő nagyon különbözik a rendszerváltás idejéhez képest. Vannak, akiknek van demokratikus legitimációjuk, lehetnek olyan résztvevők, akiknek nem. Akkor senki mögött nem álltak választók. Több variáció is lehet ne, de az alkotmány helyreállítása nem lehet a baloldal revánsa, az alkotmányos rendszer ugyan is a közösség közös értékeit kép viseli, egy ilyen megosztott társadalomban nem lehet tartós az a rendszer, amelyben az egyik fél diktálja az alkotmányt. Erre biztosan figyelni kell.- Mi lehet a célja és kimenetele egy ilyen kezdeményezésnek?- Magyarország a rendszer- váltás idején a környező, hozzánk hasonló országok között a legsikeresebb ország volt, sokkal jobb helyzetben voltunk, mint például a lengyelek vagy a szlovákok. Mára visszaestünk, csak utánuk kullogunk. Mindez a tehetetlen politika eredménye, annak a képtelen hatalmi logikának köszönhető, aminek az alapja: győztem és az enyém az alkotmány! A szakítás az európai értékekkel, az európai társadalomfejlődéssel egyenesen élet- veszélyes lenne. Nincs a környezetünkben olyan ország, amelyik ne akarna Európa integrációjában részt venni.- Orbán Viktor, illetve a kormány most tudna olyat lépni, amivel megállítaná egy pilla nat alatt ezt a folyamatot?- Nagyon messzire mentekel, innen már nehéz visszafordulni. Nem hittem volna ezt, nem értem a számításaikat, s azt sem, hogyan lehet, hogy kezükben az értékek ennyire semmivé válnak.- Van alternatíva?- Ha van társadalmi erő, az felszínre hoz tehetséges embereket, fontos, hogy morális megalapozású politikusokra van szükség, akik a politikát hivatásnak tekintik. Látok jó arcokat a mostani szerveződésekben, de nem ismerem egyiküket sem eléggé. Persze, ha nem hisszük el, hogy jöhetnek ilyenek, akkor nem is jönnek. A „dal megszüli énekesét” - ez viszont biztos.
