Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-02 / 1. szám
2 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ SALGÓTARJÁN - ÉVÉRTÉKELŐ A József Attila Művelődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában tartották meg azt a évértékelő beszélgetést, amelyen Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelékébe tartozó vezetők, munkatársak és a partnerszervezetek, cégek vezetői vettek részt. Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgármester, országgyűlési képviselő, beszédében - amelyben több, számszerűsített, statisztikai adatot is felvonultatott - objektív mérleget vont Salgótarján elmúlt egy évéről - többek között, a város problémáiról, fejlesztési koncepciókról, költségvetésről, szociális helyzetről - kiegészítve azokkal a szubjektív elemekkel, amelyek az elmúlt időszakban a város vezetőjét érték, a meghívottakkal és a munkatársakkal elvégzett közös munka során. Mérlegen a város - feketén, fehéren Salgótarján. - A mai találkozó arra ad alkalmat, hogy számot vessünk arról, hogy müyen is volt Salgótarján önkormányzatának élete a 2011-es esztendőben - kezdte értékelését Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd kiemelte, hogy nagy öröm számára, hogy sokan elfogadták a meghívást erre, az évek során már hagyománnyá vált eseményre. A polgármesteri értékelő több volt, mint egyszerű élménybeszámoló, hiszen Székyné dr. Sztrémi Melinda beszédében, egy objektív mérőt, méghozzá a Magyar Progresszív Intézet - a megyei jogú városokat és a budapesti kerületi önkormányzatok „hatékonyságát”, különböző, egzakt mérőszámok alapján ösz- szehasonlító - elemzését használta föl. A vizsgálat tárgyát képző 23 megyei jogú város és a 23 budapesti kerület, országos viszonylatban is a legtöbb intézmény fenntartójának számítanak. Az elemzés elkészítéséhez a Magyar Progresszív Intézet, bárki számára elérhető és hozzáférhető adatokat hasonlított össze. A polgármester elsőként a transzparencia sorrendről beszélt, amely az önkormányzatok működésének az átláthatóságát jelenti. Ennek alapján Salgótarján a 12. helyet foglalja el a 46 önkormányzatot felvonultató listán. Ez annyit jelent, hogy a város átláthatósági indexe 85 százalékos, vagyis egy elemzéshez szükséges adatsorok a város, vagy annak intézményeinek honlapján könnyen hozzáférhetőek, aktuálisak és mérvadóak. Az abszolút sorrendben - ami a vizsgált teljesítménymutatók összeadásából képződött - a város szintén a 12. helyen áll. - Ezek a mutatók, büszkeséggel töltenek el bennünket, hiszen jól működő és nagyon sokféle feladatot ellátó önkormányzatokkal szerepelünk egy listán - mondta a város polgármestere. A teljesítménymutatók között megtalálható, a város működésének egyik legfontosabb mutatója, az adósságállomány mértéke. - Sokszor halljuk, hogy a magyar önkormányzatok rendkívül eladósodottak. Ez igaz is, hiszen az elmúlt években, hihetetlen mértékű forráskivonást voltak kénytelenek elszenvedni. Ennek az lett a következménye, hogy azok az önkormányzatok, amelyek saját, nagyobb bevételi forrással nem rendelkeztek, azok nehéz helyzetbe kerültek, és hitelfelvételre kényszerültek, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat, a működésüket és a további fejlődésüket biztosítani tudják - ismertette az általános folyamatokat Székyné dr. Sztrémi Melinda.- Salgótarjánban többször lehetett olyan negatív hangokat hallani, hogy a város jelentős hitelfelvételekre kényszerült, s olyan szinten eladósodott, hogy már a közalkalmazottak - mint például: önkormányzati dolgozók, pedagógusok - bérét és a szociális juttatásokat sem tudja kifizetni. Több fórumon is hangoztattam, hogy a 2011-es évben, Salgótarján soha nem került olyan helyzetbe, hogy az aggodalmak beigazolódjanak, s remélem ez a közeljövőben is így fog maradni. A gazdaságos és takarékos költségvetésre mindig is nagy hangsúlyt fektettünk - hangsúlyozta a polgármester. A polgármester azt is elmondta, hogy a 2012-es évben Salgótarjánnak nem kell hitelfelvételre kényszerülnie, sőt a meglévő hitelállományának a csökkentésére is jó esély kínálkozik. Az elemzésben az adósságállomány tekintetében Salgótarján a 11. helyen áll, vagyis az élmezőnybe került. Ezzel olyan ön- kormányzatok közé került be, amelyek a 2011. évben csökkenteni tudták az adósságállományukat. Ilyenek városok voltak: Szekszárd, Tatabánya, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely és Salgótarján. Az adósság fajlagos értéke, vagyis az egy lakosra jutó adósság- állomány mértéke szempontjából a listán a 17. helyet foglaljuk el. - Természetesen jobb lenne, ha a Xm. kerület szintjén lennék, ahol nagyjából 650 forint az egy főre jutó adósságállomány - fűzte hozzá a polgármester. A következő teljesítménymutató az infrastruktúrához kapcsolódik, vagyis az új utak építését és a felújított útszakaszok mértékét vizsgálta meg.- Ez a város lakosságának életében egy kardinális tényező, hiszen nem mindegy, hogy az ember a lakásából kilépve milyen minőségű utak fogadják, milyen minőségű utakat használ - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda. Ehhez annyit fűzött hozzá, hogy 2006 óta, nagyon nagy figyelmet fordítottak az útfelújításokra, amit a 2010-es évig hazai forrásokból is meg lehetett oldani. A 2011-es esztendőben sajnos erre már nem volt lehetőség, így Európai Uniós pályázatokra és az önkormányzat saját bevételeire kellett támaszkodni. A Magyar Progresszív Intézet elemzésében ezzel kapcsolatosan, egy fajlagos érték szerepel, ami felújított út kilométere/ ezer fő volt. A listán, a nagyon előkelő negyedik helyet foglalja el a város. Az önkormányzat saját bevételeiből - a 2011-es esztendőben - 113 millió forintot fordított infrastruktúra fejlesztésre, pályázati forrásból pedig 1 milliárd forintot, amihez az önkormányzat 365 millió saját forrást biztosított. A következő vizsgált elem, az önkormányzatok ingatlanállományának mértéke. Salgótarján vonatkozásában nagyon magas az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok száma, aminek nagy részét a bérlakás állomány teszi ki. Jelenleg Salgótarjánnak 1138 bérlakása van.- A kitűzött céljaink között szerepelt, hogy a lakásállomány számát a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. Az úgynevezett kolónialakások, amelyek mára komfort nélküli, elavult, szinte emberi lakhatásra alkalmatlan épületekké váltak, óriási terhet ró az önkormányzatra. Ezekkel kapcsolatosan azt a döntést hoztuk, hogy ezeket le kell bontani, aminek a folyamata mára láthatóvá vált - például a Baj- csy-Zsilinszky úton, a Hősök útján is - indokolta a lépést Székyné dr. Sztrémi Melinda. A másik típusa ezeknek az ingatlanoknak a szórvány lakások, amelyek azt jelentik, hogy nem egy tömbben vannak. Ezeknek az állapota is erősen leromlott, de az önkormányzat ezzel kapcsolatosan úgy döntött, hogy ezeket az ingatlanokat folyamatosan felújítja, vagy értékesíti, amiből az önkormányzat további költségvetést javító bevételekre tehet szert. A harmadik típus, az egy tömbben található bérlakások, amelyek összkomfortosak, és felújítottak - ilyen például a garzon két toronyépülete, valamint a Hősök útján található ingatlan és Volán telephelyével szemben, a szobabérlők házaként emlegetett ingatlan is - amelyet nem kívánnak értékesíteni. Az összehasonlító elemzésben további vizsgálat tárgyát képezi, az önkormányzati intézményfejlesztéseket. Ebben a tekintetben Salgótarján a harmadik helyen áll a listán. Ez a város vezetése által szorgalmazott, szisztematikus iskolafejlesztési koncepciónak is köszönhető, aminek egyik leglátványosabb eredménye a Kodály Zoltán Tagiskola felújítása. Saját forrásból az önkormányzat 10,5 millió forintot költött, városi intézmények állag- megóvására és felújítására.- Elmondhatom, hogy a város által fenntartott óvodai és iskolai intézmények közül, talán nincs is olyan, amelyen 2006 óta ne végeztünk volna valamilyen felújítást - emelte ki a polgármester. Ez tető- és nyílászáró-cserét, szigetelést, konyhák, sportöltözők, tornatermek felújítását jelenti.- Úgy gondolom, amikor az intézmények felújítására költjük a pénzt - hasonlóképpen az oktatásnál - akkor a jövő nemzedék számára ruházunk be. Mert nem mindegy, hogy a gyermekeinket müyen körülmények között neveljük, milyen eszközökkel tanulhatnak - hangsúlyozta a polgármester. Az oktatás minőségét az is bizonyítja, hogy a 3500 iskoláskorú gyermek közül, közel 500, nem salgótarjáni lakhellyel rendelkező diák is a megyeszékhely intézményeiben tanul. Visszatérve az elemzéshez, ez az oktatás tekintetében is ragsort állít. Ebben a gimnáziumokat vizsgálja, hogy az érettségizettek közül, milyen arányban jutnak be az adott intézményből a diákok a felsőoktatásba. Ez a tendencia pedig lassan már az óvodáknál is megmutatkozik. A Bolyai János Gimnázium és a Madách Imre Gimnázium 85 százalékos felvételi eredményei alapján, Salgótarján a 14. helyen áll. Ezzel az eredménnyel például Debrecent is magunk mögé utasítottuk.- Ez az objektív mutató visz- szaigazolja törekvéseinket és azt a tényt is, hogy ebben a városban iszonyú mennyiségű érték rejlik. A város legnagyobb erénye, az emberi erőforrás minősége, amit meg kell becsülnünk - hangoztatta Székyné dr. Sztrémi Melinda. A polgármester azt is elmondta, hogy a város attól válik várossá, ha nemcsak a kötelező feladatokat vállalja el, hanem önként vállal feladatokat - például a sport, vagy a kultúra támogatása terén. Az utolsó mutató, amelyet a polgármester kiemelt, a jóléti kiadásokra költött összeg. Ebbe beletartozik a közfoglalkoztatás is, amely mutató alapján - ami az ezer főre jutó foglalkoztatottak arányát jelenti - az első helyet foglalta el Salgótarján Megyei Jogú Városa. Vagyis Salgótarján foglalkoztatja - ezer főre lebontva - a legtöbb közmunkást. A város ennek érdekében rengeteg forrásra pályázott, hogy a magas munkanélküliséget, legalább ilyen módon csökkenteni tudják. Ez számszerűsítve annyit tesz, hogy az önkormányzat több mint 2000 főnek biztosított hosszabb-rövidebb időre munkát. - Sokszor kapja meg a város vezetése azt a kritikát, hogy nem foglalkozik eleget a munkahely- teremtéssel. Arra felhívnám a figyelmet, hogy egy önkormányzatnak ilyen téren igencsak korlátozottak a lehetőségei. Ha csak a számokat vesszük figyelembe, lassan ott tartunk, hogy az ön- kormányzat lesz a legnagyobb foglalkoztató. Ide tartoznak a hivatal munkatársai, a részben, többségében, vagy 100 százalékban tulajdonolt cégek, intézmények dolgozói is - sorolta föl az adatokat a polgármester. Székyné dr. Sztrémi Melinda azt is hangsúlyozta, hogy az ön- kormányzat a maga módján, a törvényességi kereteket maximálisan betartva, igyekszik a helyi vállalkozásokat és a cégeket támogatni, hogy meg tudják őrizni a munkahelyet és lehetőségük nyíljon további fejlesztésekre. A polgármester erre két példát is megemlített. Az egyik, hogy 2011-ben, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány számára, a város 10 millió forintot különített el, azért, hogy segítse a vállalkozásokat, akár például a pályázatírásban, akár más, konkrétabb formában is. A másik, az egykori Öblös- üveggyár megmentésében az önkormányzat nagyon komoly szerepet vállalt. Egészen odáig menően, hogy a város közgyűlése, olyan döntést hozott, hogy a felszámolási eljárásban induló, salgótarjáni vállalkozókból álló cég mellé áll.- Mindezt csakis azért, hogy a városban és a környékén 200- 250 munkahelyet létre tudjunk hozni. Sajnos a felszámolási eljárás, nem a kívánt irányba ment el, ami a mai napig nem zárult le. Reméljük, hogy az eljárás lezárultával, az Öblösüveggyár újra prosperáló cég lesz, új munkahelyeket teremtve a városnak - fejezte ki reményét Székyné dr. Sztrémi Melinda. Jövőre, a 2012-es költségvetésben is, egy nagyobb összeget terveznek elkülöníteni hasonló célokra. Salgótarján bekapcsolódik a jövőre induló Start munka- programba is, aminek köszönhetően 505 dolgozót tudnak foglalkoztatni a 2012-es esztendőben, 8 órás munkaidőben, 6 illetve 8 hónapos időtartamra. Ennek köszönhetően megújulhatnak a város járdái, lépcsői, megtisztítják a köztereket, a parkokat és kitakarítják az árkokat, mindez a program indulásától, vagyis márciustól válik lehetségessé. Az önkormányzat előtt álló, egyik legnagyobb feladat, a többségben, ületve 100 százalékban tulajdonolt cégek átalakítása, amely átalakítás, várhatóan a költséghatékonyságot és az átláthatóságot fogja szolgálni.
