Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2832011-12-05 / 283. szám

2011. DECEMBER 5., HÉTFŐ 5 KULTÚRA „Van benne egy kis rock'n'roll" irodalom Két könyve is megjelent az ötvenéves Kemény Istvánnak Az idén ünnepelte 50. születésnapját Kemény István író, költő. A szüle­tésnapra két könyve is megjelent. Mézes Gergely- Nem túl elvont cím egy gyűjteményes kötetnek az Ál­lástalan táncosnő?- Nehéz olyan címet találni, amely az elmúlt harminc évet összefoglalja. Fel is adtam. A fel­merült ötletek nem működtek, és olyan hatást keltettek, mint­ha a saját sírkövemet csiszol- gatnám. Gondoltam arra is, hogy legyen egy szám a cím, annyi, amennyi vers kerül a kö­tetbe. Azonban úgy éreztem, háromszáz fölött ez már túl ri­asztó lenne az olvasónak. Végül egy André Kertész-kép ihlette versem címét választottam, amiben nincsenek patetikus nagy szavak. Ebben a címvá­lasztásban több volt a rock’n’ roll, mint a súlyos számvetés.- Hogy állt neki összerakni a kötetet? Valamennyi vers be­lekerült, amit az elmúlt har­minc év alatt írt?- A kötetnek természetesen volt egy szerkesztője (Péczely Dóra), de a könyv koncepcióját én találtam ki: időrendbe rak­tam averseket. Segített, hogy a versek dátumozva voltak. így egyfajta történetként is olvas­ható a kötet. És ha már úgyis elővettem a régi füzeteimet, a befejezett, de ki nem adott ver­seket is belevettem a könyvbe. Hetekbe telt ez a munka, de úgy érzem, megérte.- Melyik a legelső vers?- A Tudod, hogy tévedek 1980 augusztusától 1981 augusztu­sáig, egy évig készült.- Volt tanulsága ennek a munkának?- Fantasztikus, de ijesztő is így együtt látni ezt a huszonhat évet 1980-tól 2006-ig (amikor a legutóbbi verseskötetem megje­lent). Hogy ne legyen túl nyo­masztó, egy kiskaput hagytam magamnak: a 2006 óta írt ver­seimet nem vettem bele a könyvbe, hadd lehessen ez a jö­vő. Egy új verseskönyv, talán jö­vőre. 3 £ Kemény István feladta azt. hogy egyetlen címbe sűrítse be az elmúlt harminc évet. A mostani címben több a rock'n'roll, mint a számvetés- Meg tudta állni, hogy átírja a verseket?- Eleinte nem akartam egyik­be sem belenyúlni, csak a sajtó­hibákat szerettem volna kijaví­tani. Néhány versnél mégsem bírtam megállni, és beleírtam, kicseréltem pár szót, rímet. És volt egy pár darab (kb. tíz), amit képtelen voltam úgy kiadni a kezemből, hogy csúnyán át ne írtam volna. De ezeket a komo­lyabb javításokat jelöltem.- A születésnapra egy próza­kötet is megjelent, két mára szinte beszerezhetetlen szö­veggel.- A kiadó ötlete volt, hogy egy kötetben jelenteti meg a prózá­imat a Kedves Ismeretlen című, 2009-ben megjelent regényt le­számítva. így került egy kötetbe Az ellenség művészete c. kisre­gény és a Család, gyerekek, au­tó című novelláskötet.- Sokkolja az ötvenes szám?- Már egy jó ideje. De igyek­szem inkább kétszer huszonöt­nek érezni magam. Biztos majd addigra szokom meg, amikor már arra gondolok, de jó lenne, ha még csak ötven lennék.- A következő nemzedékek­ből sokan önt tartják követen­dő költői példának. Ön látja, hogy kikre volt hatással?- Nem igazán. De nem is ke­resgélek konkrét sorokat. A fon­tos hatás inkább az, ha nem­csak inspiráló, amit írok, ha­nem szeretik is. Ez a visszajel­ző szeretet pedig számomra is inspiráló.- Ön szerint milyen változá­sokon ment keresztül a költői hivatás, szerep az eltelt har­minc évben?- 1980-ban még élt Pilinsz­ky, Weöres Sándor, Illyés Gyu­la. Juhász Ferenc a pályája csú­csán volt. Felfoghatatlanul más korszakról beszélünk. Akkor még erősen élt az az illyési fel­fogás, hogy az irodalom fel tud lépni a politikával szemben. Igaz, a rendszerváltás előtt sok­kal nagyobb súlya volt a költé­szetnek, egy-egy verseskönyv tízezres példányszámban jelent meg. Azóta eltűnt a kommuniz­mus, a politikus költészet is egy időre visszaszorult. Mára Névjegy 1961-ben született Budapes­ten. 1990-ben magyar-törté­nelem szakon szerzett diplo­mát az ELTE-n. 1S84ES BEMUTATKOZÓ kötetét 2006-ig hét versgyűjtemény követte. Számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989-ben adták ki Első regé­nye Kedves Ismeretlen cím­mel 2009-ben jelent meg. írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt, dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára, és több fordítása is megjelent. FONTOSABB DÜAI: SOIVS-ÖSZ­töndíj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibordíj (1997), József Attila-díj (1997), Ma­gyar Köztársaság Babérko­szorúja díj (2007), Márai Sándor-díj (2010). talán rehabilitálták, de a ki­lencvenes években cikinek szá­mított versekben politizálni. Nagy hatással van a költészet­re az internet is. Versblogok jöt­tek létre, amikben a versek új­ra önálló műalkotásként tudják a saját életüket élni, és nem kell folyton kötetben gondol­kodni.- Volt olyan esemény, ami ön­ből is kihozta a közéleti költé­szetet?- Először az 1999-es szerbiai bombázás. És azóta is sajnos nem egy alkalom volt ilyen.- Lányának, Kemény Lilinek nemrég jelent meg az első verseskötete, szintén a Mag­vetőnél. Otthon szoktak be­szélni az írásról?- Üli járja a maga útját. Tavaly megkapta a frissen alapított Petii György-díjat - ennek köszönhe­tően jelent meg ősszel a Mada­ram című kötete. Ha ideadja a verseit, és kéri a véleményem, el­mondom. Nekem is segítettek annak idején, és sokat számít, ha valaki rá tud mutatni egy írás hi­báira. Lilinek persze könnyebb dolga van, hiszen csak át kell szólnia a másik szobába. Ennyi előnyt hadd élvezzen a lányom. Gárdonyi-kiállítás nyílt a PIM-ben a tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is megismerheti a közönség a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Dobó István Vár­múzeum A láthatatlan em­ber arcai című budapesti ki­állításán. A tárlat 2012. ok­tóber 2-ig lesz látogatható Budapesten, majd a kiállí­tott anyag Egerbe utazik. Az operák operájával nyit a Scala MOZART DON GIOVANNI CÍmŰ operájával kezdi szezonját december 7-én a milánói Scala, amelynek hat év után ismét van zeneigazgatója Dániel Barenboim karmes­ter személyében. A nyitá­nyon a címszerepet Peter Mattéi énekli. Százezer ingyenes gyermekkönyv könyvkaland néven indult el Magyarországon a Passion to Read nemzetközi olvasás­népszerűsítési projekt. A Kányádi Sándor és Halász Judit fővédnökségével zajló program keretében a szerve­zők többek között százezer, erre az alkalomra írt, névre szóló könyvet osztanak ki 3-9 éveseknek iskolákban, kulturális intézményekben. Christian Bale nem játszik több Batmant végleg szögre akasztja a Batman-számyakat Chris­tian Bale, aki a napokban fe­jezte be harmadik denevér­emberes filmje, A sötét lo­vag - Felemelkedés forgatá­sát Christopher Nolan filmje júliusban kerül a mozikba. Bale háromszor játszott Batmant Hetven évet kellett várni erre a tárlatra nagybánya Szerdától látogatható a Nemzeti Galéria Ferenczy-kiállítása Életműdíjat kapott Vukán György A 150 éve született Ferenczy Károly életművének eddigi leg­teljesebb bemutatására vállalko­zott a Magyar Nemzeti Galéria. A szerdától látogatható kiállítá­son a magyar modernizmus egyik legjelentősebb alakjaként számon tartott festő 150 festmé­nye és 80 grafikája várja a kö­zönséget a budavári múzeum A épületében. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem láthatták egyben Ferenczy Károly életművét, aki­nek utoljára 1940-ben szenteltek önálló tárlatot - mutatott rá a ga­léria főigazgatója, Csák Ferenc. A tárlatra 12 hazai és határon túli múzeumtól, 10 egyéb közgyűjte­ménytől és több mint 50 magán­gyűjtőtől érkeztek Ferenczy- művek, köztük eddig még soha ki nem állított képek is. AFerenczy-kutatás mindmáig a festő legismertebb, nagybányai korszakára koncentrált, a galé­ria tárlata azonban a maga komplexitásában mutatja be az életművet, benne a „felkészülés” időszakával és a Nagybánya utá­ni, klasszikusabb alkotásokkal. Az 55 éves korában elhunyt Ferenczy Károly nem hagyott maga után nagy mennyiségű ké­pet: összesen mintegy 400 fest­mény ismert tőle. A múzeum ki­állítása ezek közül a legjelentő­sebb munkák többségét, össze- J sen 150 festményt és 30 rajzot, I grafikát mutat be. ■ 150 festmény és 80 grafika látható a budapesti tárlaton gramofon A klasszikus zene te­rületén több mint fél évszázados, kiemelkedő jelentőségű zene­szerzői és pedagógiai munkássá­gáért Lendvay Kamilló Kossuth- díjas zeneszerző, a dzsessz mű­fajában pedig hat év­tizedes zongoramű­vészi pályájáért Vu­kán György zongora­művész-zeneszerző kapta a Gramofon - Klasszikus és Jazz című folyóirat életműdí­ját. Az elismeréseket tizenegye­dik alkalommal adták át. Mint el­hangzott: Vukán György ötven­hat lemezt, több mint százötven filmzenét, három operát, százöt­ven zsoltárt és száznál is több dzsesszkompozíciót írt eddig. A zsűri összesen 384 kiadvány­ból válogatott. Az év magyar klasszikus hanglemeze az Ama- dinda Ütőegyüttes John Cage Ütő- hangszeres művek, utolsó kötet (1973-1991) című felvétele. Az év külföldi klasszikus hanglemeze az Ombra Cara - Georg Friedrich Handel-ári- ái című album lett Bejun Mehtától (ének) és a Frei­burger Barockorchestertől (kar­mester: René Jacobs). Az év ma­gyar dzsesszlemeze Szakcsi La­katos Béla Live at the Budapest Jazz Club című felvétele. Az év külföldi jazzlemeze a Metropole Orkest és Vince Mendoza Fast City című CD-je. ■ ■ 384 kiadvány­ból választott a zsűri.

Next

/
Thumbnails
Contents