Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2992011-12-23 / 299. szám

4 2011. DECEMBER 23., PÉNTEK ORSZÁGJÁRÓ Fontos kórházi osztályok is veszélyben egészségügy Öt megye kritikus helyzetben, több mint ezren tagadják meg a túlmunkát jövőre *§ * DECEMBERBEN. FORRÁS NEFMI, VG-GYŰJTÉS; PAPPMAGOR@YAHOO.COM ' Munka az egyik fenyegetett intézmény, a pécsi klinika intenzív osztályán. Jövőre más képet mutathat Eldőlt: államosítják a fővárosi kórházakat Felgyorsult az orvosok és a rezidensek akciója: egy­re többen nyilatkoznak az esetleges felmondásról és a túlmunka megtagadásá­ról. A háttérben folynak az egyeztetések, kérdés, megakadályozható-e, hogy egész kórházi osztá­lyok dőljenek be. Rovó Attila Pécsi klinika, a szolnoki kórház, a fővárosi Szent István kórház se­bészete, az Állami Egészségügyi Központ több osztálya. Már most látszik, ezeken a helyeken jövő év elején megbénul az orvosi el­látás, ha az orvosoknak és rezi­denseknek nem sikerül meg egyezni a kormányzattal a bérük ről. És a felsorolás még bővülhet, felgyorsult ugyanis a csatlakozó nyilatkozatok száma az utóbbi napokban erősítette meg a Vi­lággazdaságnak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke és Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Az akció két szálon fut, az egyik a le tétbe helyezett felmondólevelek ügye, ezekből eddig 2600 gyűlt össze, nagyjából fele rezidensek tői, fele szakorvosoktól. „Öt me­gyében értük el a kritikus létszá mot, az orvosok olyan számban és szakterületi megoszlásban ad ták be a nyilatkozatot, hogy az el­lehetetleníti az ellátást. Ez több megszavazták a budapesti kórházak állami kézbe adásá­ról szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, így Tarlós István főpol­gármester aláírhatja az át­adásátvételi megállapodást a Gyógyszerészeti és Egészség ügyi Minőség és Szervezetfej­lesztési Intézettel és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-veL A határozattal tizenkét önkor­mányzati fenntartású és egy alapítványi működtetésű egész­ségügyi intézmény kerül álla­mi tulajdonba január l-jével. esetben 50 százalék feletü arányt jelent” - mondta Papp Magor, s hozzátette: az elmúlt napokban megélénkült az aktivitás a gyűj tőhelyszíneken, sonn futnak be a felmondások. A mérleget jövő hé­ten vonják meg. A másik szála a nyomásgya korló akciónak a nem kötelező túlmunka megtagadása. „Bőven ezer fölötti emberről tudok, aki csatlakozott, de folyamatos a je­lentkezés. Nyáron 3 4000 en je lezték, hogy részt vesznek az ak dóban, 6000 körül az egész egészségügy leállna" - magya rázta Bélteczki János. A már cm lített helyszíneken kívül szerinte a központi intenzívek, aneszte ziológiák, patológiák is leállhat nak. „Egész kollektívák vannak ezeken a helyeken, amelyekben az asszisztenstől a főorvosig min­denki csatlakozott a felhívásunk hoz. Az illetékesek egyszerűen nem veszik komolyan a közelgő humánkatasztrófát” - fogalma­zott az elnök. Hogy lesz e megegyezés, az Papp és Bélteczki állítása szerint nem rajtuk múlik. Mindketten úgy fogalmaztak, akár a karácsa nyi vacsora mellől is felállnak, ha kell. Elképzelhető, hogy a két iin nép között szükség is lesz a mim kára, a sikeres megállapodásra ugyanis Papp Magor reális esélyt lát. Azt mondta, „történnek hát téregyeztetések”, amelyek afelé mutalnak, hogy lehet bízni egy megnyugtató eredményben. Kér­désünkre, hogy milyen típusú megállapodás körvonalazódik, annyit mondott: jövőképet kell nyújtania a kormányzatnak, bér rendezésre van szükség, emellett az is segítség, ha az informatikai rendszer felhasználóbarátabb lesz, mert az adminisztráció egy szerűsítésével felszabaduló idő olyan, mintha hirtelen több ezer emberrel lenne több. Szócska Miklós államtitkár közölte: nyitott ajtóval várja a rezidenseket. Az államtitkárság a tiszti főorvossal méri fel, az ak ció miként befolyásolja a műkö­dést, és a kórházvezetők hogy készülnek a rendkívüü helyzet­re. Januártól a felmondási idő alatt az ágazat vezetése és az igaz gatók tárgyalnak, és mindent megtesznek, hogy megoldják a helyzetet. „Betegek nem marad nak ellátatlanul” mondta Nem ismertek el újabb egyházat Nem ismert el újabb vallási közösséget az új egy­házügyi törvényjavaslat, amely ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain. Házi őrizetben marad Budapest. A Lázár János Fi- desz-frakcióvezető által jegy­zett javaslat szerda késő este került fel az Országgyűlés hon­lapjára. Az indítvány ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint az Alkotmánybíróság által hét­főn közjogi érvénytelenség mi­att megsemmisített jogszabály. Az Országgyűlés által elis­mert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási kö­zösségek közé az új javaslat is a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Ma­gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Ma­gyarországi Izraelita Hitközsé­get (Statusquo Ante), a Magyar- országi Autonóm Orthodox Iz­raelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyar- országi Bolgár Ortodox Egyhá­zat, a Magyarországi Román Or­todox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egy­házmegyéjét, a Magyar Unitári­us Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a HIT Gyü­lekezetét sorolja. Ezek kivételével valamennyi, a korábbi egyháztörvény alap­ján nyilvántartásba vett szerve­zet 2012. január 1-jétől egyesü­letnek minősül. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek re­gisztrációs kötelezettséget írna elő a törvény, amely alapján 2012. február 29-ig kezdemé­nyezniük kellene az egyesület­ként történő nyilvántartásba vé­telüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nél­kül megszűnnek. Az új előterjesztés megváltoz­tatja annak szabályait, hogy mi­ként válhat egy egyesület egy­házzá. Az új szabályok szerint a vallási tevékenységet végző egyesület egyházként való elis­merését legalább ezer ember aláírásával - a népi kezdemé­nyezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával - az egyesület képviseletére jogosult kezde­ményezheti. A megsemmisített törvényben az egyház nyilván­tartásba vételére irányuló kérel­met a miniszterhez kellett volna benyújtani. Az új szabályok szerint egy egyesület akkor lenne elismer­hető egyházként, ha alapcél­ként vallási tevékenységet vé­gez, tanításának lényegét tartal­mazó hitvallása és rítusa van, nemzetközileg legalább száz éve működik, alapszabályát, lé­tesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, ügyintéző és képviseleti szerveit megvá­lasztotta vagy kijelölte. Emellett az egyház képviselőinek nyilat­kozniuk kell arról, hogy az álta­luk létrehozott szervezet tevé­kenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, nem ütközik jogszabályba, valamint nem sérti más jogait és szabadságát, az egyesülettel szemben pedig nem merülhet fel nemzetbiz­tonsági kockázat. A tervezett eljárási rend sze­rint a népi kezdeményezés alap­ján az egyesület egyházként történő elismerésére vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyű­lés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága terjeszti a Ház elé. A testület a meghatározott feltéte­lek fennállásáról a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöké­nek állásfoglalását kéri. Ha a parlament valamely egyesület egyházként elismerését nem tá­mogatja, az erről szóló döntést országgyűlési határozat formá­jában kell közzétenni. Az ettől számított egy éven belül az egyesület egyházként való elis­merésére irányuló ismételt né­pi kezdeményezés nem indítha­tó. Az egyházak megszűnéséről az indítvány kimondja, hogy az egyház jogutód nélkül szűnik meg, ha az egyház legfőbb szer­ve az egyház feloszlásáról hatá­roz, ha tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik, vagy ha tevékenysége - az Al­kotmánybíróság elvi véleménye alapján - az alaptörvénybe üt­közik. Az egyház jogutódlással - az egyház képviselőjének ké­relmére - szűnik meg más egy­házzal való egyesülése és kü­lönválás esetén. A kormány ezen megszűnési okok valame­lyikének fennállása esetén kez­deményezi az Országgyűlésnél az érintett egyház törlését a tör­vény mellékletéből, egyesülés vagy különválás esetén pedig a melléklet módosítását. Ismét meghosszabbította Geréb Ágnes házi őrizetét a Fővárosi Bíróság (FB), mert álláspontja szerint a szülész-nőgyógyász eseté­ben továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye. Budapest Az FB csütörtökön a honlapján azt írta: a foglalkozás körében elkövetett gondatlan ve­szélyeztetés vétsége és más bűn- cselekmény miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) bűnügyi főosztálya életvédelmi osztályán folyamatban lévő bün­tetőügyben G. Ágnes házi őrize­tét az elsőfokú bíróságnak a tár­gyalás előkészítése során hozan­dó határozatáig, de legfeljebb 2012. február 21-ig hosszabbítot­ták meg. A végzés nem jogerős - tették hozzá. A közlemény szerint a Buda­pesti II. és III. Kerületi Ügyész­ség a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított házi őrizetének meghosszabbítását február 21-ig. A bíróság az ügyé­szi indítványt megalapozottnak találta. A bíróság szerint az eljárás je­len szakaszában nincs eljárásjo­gi lehetőség sem a házi őrizet megszüntetésére, sem az eny­hébb kényszerintézkedés, a lak­helyelhagyási tilalom elrendelé­sére. A végzésben azt írták, hogy a j e- len ügy tárgyát képező valameny- nyi cselekmény egyrészt a szü­lész-nőgyógyász orvosi foglalko­zás alóli eltiltás, másrészt a bün­tetőeljárási törvény hatálya alá esik. Mindezek alapján „megala­pozottan feltehető”, hogy a jelen­leg is büntetőeljárás hatálya alatt álló gyanúsított szabadlábon ha­gyása esetén újabb, hasonló jelle­gű, szabadságvesztéssel bünte­tendő cselekményt követne el - olvasható a bíróság közleményé­ben. A Fővárosi Bíróság március vé­gén első fokon két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte Geréb Ág­nest, továbbá öt évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi és a szülész­női tevékenység gyakorlásától, egy rendbeli, halált okozó, foglal­kozás körében elkövetett veszé­lyeztetés vétsége, valamint egy rendbeli, maradandó fogyatékos­ságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. Geréb Ágnest egy újabb eset kapcsán 2010. október 8-án előze­tes letartóztatásba helyezték fog­lalkozás körében elkövetett gon­datlan veszélyeztetés vétsége és más bűncselekmény gyanúja mi­att. A BRFK egy 2009-ben és egy 2010-ben történt eset miatt is meggyanúsította a szülész-nő­gyógyászt. Geréb Ágnest tavaly december végén kiengedték az előzetes letartóztatásból. így Ge­réb Ágnes most már egy éve házi őrizetben van. November közepén a BRFK azt közölte: az illetékes ügyészségnél vádemelési javasla­tot tesznek Geréb Ágnes szülész­nőgyógyásszal szemben. Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője az MTI-nek elmondta: G. Ágnest két rendbeli, foglalko­zás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével, egy rendbeli, szintén foglalkozás köré­ben elkövetett, halált okozó gon­datlan veszélyeztetés vétségével, kuruzslás vétségével és - felbujtó­ként - közokirat-hamisítás bűn­tettével gyanúsítják.

Next

/
Thumbnails
Contents