Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
2962011-12-20 / 296. szám
2011. DECEMBER 20., KEDD NO GRAD MEGYE 1 Értékmegőrzés a nógrádi erdőkben A természetvédelmi elvekkel összeegyeztethető, fenntartható erdő- és a program részleteiről Mizik András, gazdálkodás iránt elkötelezett Ipoly Erdő Zrt., az Európai Unió támogatásának köszönhetően mintegy 142,5 millió forintot fordíthat a következő években szőkébb pátriánk több településének határában természetvédelmi értékeink megőrzésére. A program során az idegenhonos fafajokból álló területeket természetszerű erdőtársulássá alakítják és megőrzik a természetes állapotot, visszaszorítják az invazív fafajokat (például akác), kaszálóréteket alakítanak ki, visszaállítják azokat, valamint az élőhelyek kialakulását akadályozó vadkárelhárító kerítéseket is lebontják. Mint megtudtuk, a 2014- ig zajló munkák Bárna, Borsosberény, Diósjenő, Ecseg, Garáb, Hont, Karancsalja, Karancslapujtő, Kozárd, Mátraszele, Nagyoroszi, Nézsa és Salgótarján külterületein zajlanak majd. Csuka Enikő Balassagyarmat. A balassagyarmati központtal működő Ipoly Erdő Zrt. Pest és Nógrád megyékben 65 ezer hektár állami erdőben és egyéb területen gazdálkodik. Az állami tulajdonú társaság évek óta jó gazda módjára gondozza és fejleszti az általa kezelt erdőket, amelyek így nemcsak a fenntartható erdőgazdálkodást, de a természetvédelmet, a turizmust, illetve az érintett településeket is szolgálják. A szóban forgó pályázaton való indulásra az motiválta a társaságot, hogy a rábízott területen fokozottan tudja biztosítani az élőhelyek védelemét, az esetlegesen sérült élőhelyek szakszerű helyreállítását, továbbá a kiválasztott területek jelenlegi állapotának védelmét és rehabilitációját, az élőlények szaporodásához és fennmaradásához szükséges környezeti feltételeket. Mindezek mellett az Ipoly Erdő Zrt. a pályázatba bevonni kívánt természet- védelmi oltalom alatt álló, védettségi besorolással rendelkező és Natura 2000-es területeken, az adott élőhelyek komplex természeti értékeinek megóvását, javítását és helyreállítását is célul tűzte ki. Mindezt úgy, hogy a hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme, illetve élőhelyük biztosítása is megvalósuljon. Az európai uniós támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Ügynökség társfinanszírozásával, közel három év alatt megvalósuló „Természetvédelmi értékek megőrzése az Ipoly Erdő Zrt. vagyonkezelésében lévő Nógrád megyei területeken” című programra a cég 142 422 274 forint támogatást nyert Ennek megvalósításában a vállalat salgótarjáni, nyugat- és kelet-cserháti, diósjenői valamint kemencei erdészetei érintettek, amelyek Bárna, Borsosberény, Diósjenő, Ecseg, Garáb, Hont, Karancsalja, Karancslapujtő, Kozárd, Mátraszele, Nagyoroszi, Nézsa és Salgótarján határában végzik majd el a pályázatban vállalt feladatokat. A projekt négy beruházási elem köré csoportosítva valósul meg: a degradált élőhelyek helyreállítása, az invazív fafajok visszaszorítása, kaszálórétek kialakítása, visszaállítása, valamint az élőhelyek kialakulását akadályozó vadkárelhárító kerítések bontása. A négy elemről, a természetvédelmi értékek megőrzésének jelentőségéről az Ipoly Erdő Zrt. innovációs és kereskedelmi főmunkatársa, Zanati László, az Ipoly Erdő Zrt. erdészeti közjóléti igazgatója, projektmenedzser és Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. közönség- kapcsolati vezetője sajtótájékoztató keretein belül számoltak be a napokban. Az erdők funkciójáról, az erdőtörvényről és az erdőgazdaságok szerepéről Mizik András szólt. Tájékoztatójában kiemelve az európai uniós pályázatokból adódó lehetőségeket, amelyek segítségével a természetvédelmi és turisztikai feladatok ellátása egyaránt biztosított. Mint megtudtuk, a degradált élőhelyek helyreállítása alatt a természetszerű erdőterületekben zárványszerűen beékelődő idegenhonos (akác és fenyő) fafajokból álló erdőállományok természetszerű erdőtársulássá alakítását kell érteni, ahol központi szerepet kap a területek természetközeli állapotának megőrzése. Az összejövetelen elhangzott: az érintett fenyőállományok az ‘50- es, ‘60-as évek másfajta fafajpolitikájának eredményeként jöttek létre az őshonos állományok helyén. Az akácállományok kialakulása viszont több okra, emberi tényezőkre is visszavezethető, például az egykori erdei legelők, kaszálók, szántók spontán betelepülésére vagy direkt betelepítésére, kisebb erdei kőbányák meddőhányóinak elfoglalására, őshonos erdőtömb szomszédságába történt erdőtelepítésből adódó térfoglalásra. Az akác- és fenyőállományok egyrészt az őshonos társulások, fajok élőhelyeit foglalják el, másrészt - elsősorban az akác esetében - a jelenlegi területeikről agresszíven terjeszkedve további területekre nyomulnak be. Ennek visszafordítása egyszerre természetvédelmi és erdészeti cél is, hiszen az élőhelyek megfelelő fafaj-összetételű, ökoA program során egyebek mellett az idegenhonos fafajokból álló területeket természetszerű erdőtársulássá alakítják és megőrzik a természetes állapotot, visszaszorítják az invazív fafajokat (például akác), kaszálóréteket alakítanak ki, visszaállítják azokat, valamint az élőhelyek kialakulását akadályozó vadkárelhárító kerítéseket is lebontják. lógiailag stabü erdőállományának „visz- szatelepítése” az alapja a természetvédelemnek és a tartós erdőgazdálkodásnak is. Ennek a projektelemnek a kivitelezésével a természetvédelmi szempontokat magasabb szinten szolgáló erdőgazdálkodási szemlélet meghonosítása is megvalósul olyan technológiák révén, mint a kíméletes fakitermelés és közelítés, hagyásfa/holtfa visszahagyása a területeken, égetés helyett aprítás alkalmazása, illetve az elegyfajok kímélete. Az invazív fafajok visszaszorításáról és az élőhelyek kialakulását akadályozó vadkárelhárító kerítések bontásáról Zanati László számolt be. A projektmenedzser leszögezte: az invazív fafajok visszaszorításáról szóló projektelem célja, hogy az akácosok melletti őshonos erdőtársulások fiatalosaiba benyomuló akácot visszaszorítsa. Esetenként az erdőfelújítás is tartalmazhat akácsarjakat, így ilyenkor is szükséges ugyanennek a munkának a szakszerű elvégzése. Az invazív fajok irtásával hosszú távon, ennek a nem kívánatos fafajnak a térhódítását tudjuk meggátolni. Ez egyszerre természetvédelmi és erdészeti cél is. Mint megtudtuk, a projektben érintett diósjenői és kemencei erdészetek területén évtizedekig külső kézben volt a vadgazdálkodás. A felduzzasztott vadállomány károsító hatása elleni védekezésként korábban épített erdővédelmi kerítések azonban akadályozzák a mai vadállomány szabad mozgását, ezek felszámolása a pályázati projekt egyik fontos célja. A tájékoztató végén a kaszálórétek kialakításáról, visszaállításáról Lengyel László ismertette a cég álláspontját: A falusi állattartás, legeltetés visszaszorulása a hegyi kaszálórétek felhagyásához vezetett az elmúlt évszázadban. A hegyi kaszálórétek értékes növény- és állatvilágnak biztosítanak élőhelyet, amelyek közül sokat védett fajként tartunk ma számon. Ezen élőhelyek azonban a szukcessziós folyamatok által ma eltűnőben vannak, a hegyi kaszálóréteket a teljes erdősülés fenyegeti. A projektelem célja tehát a hagyományos erdő- és tájhasználat részét képező kaszálórétek megőrzése, ahol szükséges, visszaállítása, ami egybeesik a természetvédelem céljaival. Nagyobb hatékonysággal a nagyobb biztonságért ■§ mine olyan rendkívüli üzemzavar törté- ! nik Magyarországon, amellyel foglal3 kozni kell. p Sok település korábban nem rendelkezett elöntési tervvel, most azonban ahol tehetik, építenek védgátat (Folytatás az 1. oldalróL) vagy katasztrófaveszély esetén például a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt tiszt Tájékoztatott a hivatásos tűzoltóságok katasztrófavédelmi rendszerbe való integrálásáról, valamint arról, hogy a januártól önkormányzatiként működő tűzoltóságok mellett a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek felett gyakorol felügyeletet az országos szervezet. Megemlítette, hogy alapjaiban átalakul a polgári védelem rendszere, illetve a képzésé is, hiszen a januártól működő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül külön katasztrófavédelmi intézet jön létre három tanszékkel. Végezetül azt hangsúlyozta Bakondi György, hogy a katasztrófavédelem valamennyi társ- és együttműködő szervezet partnereként kívánja végezni a feladatait, így képes ugyanis betölteni alaprendeltetését, az állampolgárok életének és vagyonának védelmét. „Fehér foltok” A tűzvédelem hazai rendszerének átalakulásáról Bérezi László tűzoltó ezredes - januártól országos - tűzoltósági főfelügyelő tartott előadást. Mint mondta, az év elejétől mintegy tizenhárom- ezer főt számlál majd a katasztrófavédelem, ebből kilencezren lesznek az állami felügyelet alá vont tűzoltóságok munkatársai. Megmarad a tűzvédelem hármas egysége, tehát a hatósági tevékenység, a tűzvizsgálat és a mentő tűzvédelem, de változik a „helyük”. A jövőben kizárólag a hivatásos tűzoltóságoknak lesz működési területük, a jelenlegi önkéntes köztestületeknek és egyesületeknek nem (nekik vonulási területük lehet). Mint mondta, ma még az ország területének több mint tizenhat százalékára, vagyis a lakosság majdnem hat százalékához nem jut el huszonöt percen belül a tűzoltói segítség, vagyis „fehér foltok” vannak az ország tűzvédelmében. Az erők, eszközök újrafelosztása, az őrsök létrehozása után a lefedettség majdnem száz százalékos lesz, ígérte az ezredes, hozzátéve: hétmillió emberhez tíz percen belül érkezik majd a segítség. A veszélyes üzemekkel, a veszélyes- áru-szállítással, valamint a kritikus infrastruktúra védelmével foglalkozó, egységes iparbiztonsági szervezetről Kátai- Urbán Lajos polgári védelmi alezredes, főosztályvezető-helyettes szólt. Rámutatott, hogy évente negyven-ötven olyan veszélyesáru-esemény, illetve húsz-har„Földön, vízen, levegőben” A feladat-és hatáskörökkel kapcsolatban kijelentette, az iparbiztonsági szervezet bírságolási jogkört kapott és a katasztrófavédelem ezentúl „földön, vízen, levegőben”, valamint vasúton is ellenőrizheti a veszélyesáru-szállítmányo- kat. A hatóság látókörébe bekerültek a küszöb alatti veszélyes üzemek is, közülük is kiemelten kezelendők a csővezetékes szállítással, a hulladékégetéssel foglalkozók, valamint azok, amelyeknél klór és ammónia ezer kilogrammnál nagyobb mennyiségben található meg. Tóth Ferenc tűzoltó ezredes, polgári védelmi főfelügyelő arról beszélt, hogy a lakosságnak alaptörvényben lefektetett kötelessége honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatokat ellátni, tehát tevékenyen részt kell venniük a biztonság megteremtésében. Szólt az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetekről, illetve arról, hogy a jövőben a polgár- mesterek védelemirányítási feladatai szűkülnek, ugyanakkor az egyes és kettes besorolású településeken közbiztonsági referenseket kell kijelölniük, akiket aztán az első negyedévben ki is kell képezni feladatukra. A törvényt veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén, illetve akkor kell alkalmazni, ha egy katasztrófa károsító hatásának érvényesülése ellen az ország területén védekezni szükséges. Mindehhez tervek állnak majd rendelkezésre, köztük az országos veszélyelhárítási tervek, amelyek alkalmazására a hivatásos katasztrófavédelem központi szervének vezetője saját döntése alapján adhat utasítást. Enélkül nincs siker A megelőzésről szólva Tóth Ferenc nagy feladatnak nevezte a települések új kockázati besorolását. Mint mondta, az ország minden négyzetcentiméterét elemezni kell annak érdekében, hogy hatékonyan, az adott helyen meglévő kockázatok valószínűségéhez és hatásához mérten lehessen kezelni azokat. El kell végezni a veszélyhelyzeti tervezést, meg kell határozni, hogy mit és milyen sorrendben kell megtenni éles helyzetben. Tokovicz József mk. dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium védelmi hivatalának főigazgatója kiemelte: az alaptörvényben és sarkalatos törvényekben is rögzítették, hogy a katasztrófa- és honvédelem állami feladat és ezt az alapelvet a közigazgatás átalakítása is tükrözi. A feladatok közül a profiltisztítást, a gyorsaságot és operativitást emelte ki; mint azt hangsúlyozta, az emberek biztonságérzete nő, ha mindennek a megvalósulását látják. Végezetül elmondta, hogy április végén országos, komplex gyakorlat keretében tesztelik majd, miként valósultak meg a jogszabályokban foglaltak. Hoffmann Imre tűzoltó vezérőrnagy, a katasztrófavédelem főigazgató-helyettese leszögezte, a mostani értekezletet számos egyeztetés előzte meg, ezek során szorosabb együttműködés alakult ki az érintett tárcák között. Ez azért különösen fontos, mert e nélkül nincs sikeres megelőzés, beavatkozás, helyreállítás és újjáépítés. Valamennyi résztvevőre komoly feladatot ró a kitűzött célok megvalósítása, határozott döntéselőkészítésre és döntéshozatalra lesz szükség. A hosszú távú gondolkodást pedig az mutatja, hogy kiemelt hangsúlyt kap a képzés is.
