Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
2952011-12-19 / 295. szám
NOGRAD MEGYE 3 Dr. Horsa Ottó állatorvos (balra) dr. Fodor Lászlótól, az Állatorvostudományi Egyetem dékánjától vette át az ötven évvel ezelőtt megszerzett diplomáját elismerő okiratot Akinek volt már beteg doromboló cicája, őszinte szemű, kezes kutyusa vagy éppen tejet adni képtelen tehene, nehéz el- lés előtt álló bármilyen négylábúja, az tudja, hogy mit jelent, ha van kihez fordulnia a sikeres beavatkozás, a gyógyítás a gyógyulás reményében. Nos, Salgótarjánban van ilyen ember, aki szülővárosában kereken fél évszázada szolgálja állatorvosként a teremtett világ kiszolgáltatott, bajukat szavakba önteni, önmagukon segíteni képtelen élőlényeit. Dr. Horsa Ottó a közelmúltban kapta meg ötvenéves munkásságát elismerő aranydiplomát anyaintézetében, a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen. E megtiszteltetés éppen 2011-ben az állatorvoslás világévében, a magyar állatorvosképzés 225. esztendejében érte. Érdekes, hogy az érettségit követően bányászként kezdett el dolgozni, bányagépkezelői vizsgát is tett. Sőt bányamérnöknek készült, de miután gépésznek vették fel, abbahagyta a miskolci egyetemet. S miután nagyon szerette az állatokat - nyolcévesen gyógyított meg először egy szálkasérült kiskutyát - adott volt a váltás iránya. 1956-ban az állatorvostudományi egyetemen kezdte el tanulmányait s nyaranta az akkori idők neves, rangos salgótarjáni állatorvosánál, dr. Hagara Lászlónál tett szert gyakorlati ismeretekre. Olyannyira, hogy az egyik egyetemi adjunktus nyugodt szívvel bízta a műtét folytatását ügyes kezű hallgatójára. Horsa Ottó 1961-ben kapta meg alapdiplomáját. Az egyetem elvégzése után Salgótarjánban a higiénikus szakállatorvosi szolgálatot - amelynek kiépítése is szinte az ő nevéhez fűződik - látta el. 1969-ben nevezték ki a város főállatorvosává. E beosztás mellett is végezte az állatok kezelését. A gyógyítás feladatát akkor is ellátta, amikor a III. kerület főállatorvosa volt. Munkája az állatorvoslás más ágát - járványvédelem, élelmiszer-ellenőrzés, közigazgatás - is érintette. 1981-ben az egyetem állategészségügyi szervezési szakán szerzett másoddiplomát. S, hogy minden területen határozott és pontos munkát végzett, azt számos miniszteri kitüntetése is fémjelzi. Négy ciklusban volt az Állategészségügyi Dolgozók Nógrád Megyei Szervezetének a titkára. Ezen időszakban a nógrádiak országos szakmai minősítő versenyt nyertek, s voltak másodikok is. Szakszervezeti munkájáért 1989-ben arany fokozattal tüntették ki. 2001 végén vonult nyugállományba, azonban mint magánállatorvos azóta is gyakorolja hivatását. Csaknem ötven éve működteti kis rendelőjét, de ha a helyzet úgy kívánja az állatok tartási helyén is végzi a gógyítást. 2007-ben a Nógrád Megyei Állatorvosi Kamara titkárává választották. Az idén az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület (az OMBKE) tagjává fogadták, s ez azért is tölti el büszkeséggel, mert a bányászat - lásd fentebb - mindmáig közel áll hozzá. Tervei szerint szeretne még tovább dolgozni, gyógyítani. Azt reméli, hogy ebben a jövőben is segíti hite és felesége, aki eleddig is sok mindenről lemondott férje kedvéért és biztosította a hátteret karrierjéhez. Egyértelműen boldognak érzi magát, mert Albert Schweitzer nyomán azt vallja: „csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták hogyan lehet másokat szolgálni.” S Horsa doktor úgy érzi, hogy ezt tette egész eddigi élete során. Tudatában van annak, hogy az évek száma szaporodik, közeledik a számadás, amellyel kapcsolatban ugyancsak nagy példaképe szavai jutnak eszébe: „A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll.'’ Ezt az emlékművet szeretné még sokáig építgetni és tíz év múlva egy újabb diplomával - gyémánttal - megkoronázni... Csongrády Béla Mozgástér az esélyteremtésben (Folytatás az 1. oldalról) Az irodahelyiségen felül, a hivatal biztosítja az ügyfélszolgálati központot, az intézményi infrastruktúrát, valamint a profi szakmai hátteret is. Az esélyegyenlőségi iroda feladatának tekinti, hogy segítse a hallás- és mozgássérültek, a gyen- génlátók mindennapi életét, megkönnyítse azoknak a hátrányos helyzetű embereknek a hétköznapjait, akik az egészséges társaik között segítségre szorulnak. Az esélyegyenlőségi iroda vezetésével Szabó Pétert bízták meg, aki ezentúl az iroda feladatainak koordinálásáért lesz felelős, de nagy hangsúlyt kap az érdekegyeztetés, a különböző programoknak a megszervezése és a lebonyolítása is. - Ebben kiváló munkatársak fognak segíteni, valamint olyan önkéntesek, akik már régóta ezen a területen dolgoznak - fűzte hozzá Szabó Péter irodavezető. December elsején elindult a „Palóc esély” című programsorozat, ennek kiemelt rendezvényei között szerepelt a „Gyermekek jogainak hete”. - Részt veszünk abban a programban is, amelyben az óvodák és az idősotthonok kaphatnak ajándékot a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodától. A „Mindenki karácsonya” elnevezésű programban, kifejezetten az Az esélyegyenlőségi iroda nemcsak a cigányság problémáinak az orvoslásával foglalkozik, hanem a gyermekek, a nők, az idősek, a hátrányos kistérségekben élőkkel, sőt azokkal is, akik valamilyen fogyatékkal élnek együtt. Számukra minden esetben biztosítani kell - nemcsak az európai uniós jogszabályoknak megfelelően - azt a társadalmi mozgásteret és az esélykiegyenlítést, ami az emberi méltóságukban, a munkához való jogban, a társadalmi megbecsülésben a megfelelő helyre emeli őket, vagy legalábbis megpróbál ezeknek az elveknek a mentén mindent megtenni értük. Az iroda feladatának tartja, hogy aktívan részt vegyen a holokauszt megemlékezéseken, segítse a romafesztiválok szervezőit és mindazokat, akik segítségre szorulnak. - Külön fókuszálunk arra, hogy megfelelő színvonalú, úgynevezett „esélyórákat” szervezzünk a különösen hátrányos helyzetű gyermekek és idősek számára. Az alapfilozófiám az, hogy a tudás nem elzárt tőke. Ehhez mindenkinek joga van. Az élet egy folyamatos verseny. És mint tudjuk, egy versenyben az esélyeket nem lehet kiegyenlíteni, de arra törekszünk és azért dolgozunk, hogy legalább a különbségeket csökkenthessük. Ez a mi ars poeticánk és ennek a megvalósításáAz almaosztás egyike volt az iroda közelmúltban végzett feladatainak esélyegyenlőség jegyében fo- ért dolgozunk a munkatársaim- gunk kistelepüléseket felkeresni mai - zárta gondolatait Szabó - sorolta fel a programokat az Péter. iroda vezetője. Báli Dániel Családi önellátás kontra városias jelleg Salgótarján. Márciusról májusra tolták ki a helyi iparűzési adó befizetésének határidejét a városi közgyűlés csütörtöki ülésén hozott döntés értelmében. Az önkormányzat ezzel a vállalkozók működőképességének megtartását kívánja előmozdítani. A napirend tárgyalása során Ercsényi Ferenc ( MSZP Tarjáni Városlakó Egyesület) módosító javaslattal élt: felvetette, hogy az érintetteknek ténylegesen mennyiben könnyebbség az, ha 60 nappal később teljesítik kötelezettségüket. A képviselői indítványt - miszerint legyen lehetőség a kötelezettség teljesítésére havi bontásban, egyenlő részletek befizetésével - nem fogadta el a testület. Az ellenérvek között Eötvös Mihály alpolgármester, illetve dr. Gaál Zoltán jegyző részéről elhangzott, hogy a kéthavi halasztás nem keveset jelenthet a vállalkozást működtetőknek, másrészt az önkormányzatnak sem mindegy, mikor jut ehhez a bevételhez. Engedje-e a városvezetés a nagyobb haszonállatok tartását - a jelenlegi állapothoz mérten - közelebb a lakott területekhez? A családi önellátás erősödő szükségét vagy a városias jelleg megóvását tartsa inkább szem előtt Salgótarján vezetése? Fekete Zsolt (MSZP) képviselő a hozzá forduló lakosok kérésére továbbította megtárgyalásra, hogy a 2. számú lakóövezetben se csak kis-, hanem közép-haszonállatot (sertést, juhot, kecskét, lámát, struccot, emut) is tarthassanak a lakosok. A képviselő jelezte: az emberek romló anyagi helyzetük miatt egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy megtermeljék, amire szükségük van. A másik tábor pedig rendszerint ellenzi az ezzel járó bűzt, zajt. Dóra Ottó (MSZP) támogató hozzáállásának adott hangot: a lakótársak által is elfogadott módon lehessen állattartással foglalkozni, s ne legyen visszatartó erő a panaszkodás. Szabó Ferenc (Fidesz) úgy vélekedett, a lehetőséget meg kell adni a meglévő körzethatárok megmaradása mellett. Azok fogjanak efféle tevékenységbe, akik külterületi városrészen laknak. Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg Fenyvesi Gábor alpolgármester, kiegészítve az elhangzottakat: a javasolt módon kiszélesedő állattartás szabályainak ellenőrzését is szükséges volna megszervezni. Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgár- mester a Fekete Zsolt részéről elmondottakra válaszolta, több mindenben egyetértett a képviselővel, így azzal is, hogy a megélhetés érdekében sokan az önfenntartás irányába mozdulnak, s ezzel ösz- szefüggésben felértékelődik majd a termőföld. Az ide vonatkozó rendelet majdani, teljes körű felülvizsgálatakor hosszabban, átfogóbban kell azonban majd beszélni arról, „hogy a megváltozott viszonyokhoz miként tudunk alkalmazkodni.” Fekete Zsolt viszontválaszában közölte, hogy a rendeletben foglaltakat most is ajánlatos volna ellenőrizni az érintett területeken. Sajnálta, hogy vannak, akik nem értenek vele egyet, annak viszont örült, hogy a lakossági jelzéseket továbbgondolásra érdemesnek tartják. Javaslatát nem fogadta el a közgyűlés. Módosította a testület a szociális ellátásokról, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról és az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletét A napirendek tárgyalása során Székyné dr. Sztrémi Melinda hangsúlyozta: büszke lehet ellátórendszerére a város. A tapasztalatok szerint talán túl széles is a szociális háló. Alaposan át kell gondolni, hogy a ténylegesen mérhető rászorultság legyen elsődleges. Fenyvesi Gábor szigorúbb szabályok érvényesítését szorgalmazta: azok az adósok, akik akartak magukon segítem, mindig számíthattak az önkormányzatra. Méhes András (MSZP) is azon a véleményen volt hogy a leginkább rászorulókat kell elérni, legjobban támogatni. Eötvös Mihály elmondta, hogy a közfoglalkoztatottak köréből mintegy 250 meg nem felelt személyt emeltek ki, s ez a szám minden bizonynyal emelkedni fog. Dóra Ottó szerint az ellátórendszerben nem szabad olyan eszközt alkalmazni, ami a valóban rászorultakat tovább sújtja,s olyan programok kellenek, amik itt tartják az embereket Elfogadta a közgyűlés a kéményseprési, temetkezési, ivóvíz- és csatornaszolgáltatási díjainak, továbbá a Szent Lázár Megyei Kórház teljesítmény-volumen- korlát jövő évi emelésére vonatkozó előterjesztéseket. Elismeréssel illették a hozzászólók a Vöröskereszt megyei szervezetének a Menedék átmeneti otthon működtetését ismertető beszámolóját és más tevékenységét Több további napirendet is megvitatott a testület (M. J.) Aranydiploma a gyémánt reményében
