Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
2892011-12-12 / 289. szám
2 2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Harminc nap a szalámitolvajnak Salgótarján. Tetten értek a minap egy 62 éves férfit, amint kilenc rúd szalámit próbált meg ellopni az egyik salgótarjáni élelmiszerüzletben. A tolvaj a kabátja alá rejtette a termékeket, és így akart kisétálni a pénztár mellett, csakhogy az egyik alkalmazott észrevette. A tízezer forint értékű hentesáru tehát visszakerült a boltba. Az elkövetőt előállították a rendőrök, majd gyorsított szabálysértési eljárást kezdeményeztek vele szemben. Ennek során kiderült, hogy az illető az elfogása napján édességet és kozmetikai cikket - nem egészen háromezer forint értékben - már eltulajdonított a boltból Ezeket egy szatyorban a be- vásárlókocsi-parkban elrejtette, s csak ezután próbált meg szert tenni a szalámira.- A Salgótarjáni Rendőrkapitányság közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és határrendészeti osztályán szabálysértési őrizetbe vették és bíróság elé állították a 62 esztendős férfit. Rá a bíró a december 8-án, csütörtökön megtartott tárgyaláson harminc nap elzárást szabott ki. Veszekedtek, majd nyakon szúrta Salgótarján. Még november utolsó napján érkezett bejelentés a rendőrség ügyeletére, hogy Salgótarjánban egy férfit megszúrtak. A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy egy ittas nő salgótarjáni lakásában szóváltásba keveredett, a szintén ittas állapotban lévő szomszédjával. Vita közben a nő, a kezében lévő késsel egy alkalommal nyakon szúrta a férfit, akit a helyszínre érkező mentősök elláttak és kórházba szállítottak. A rendőrök a kést lefoglalták és a 32 éves nőt előállították, vele szemben a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya életveszélyt okozó testi sértés miatt indított eljárást, amely során gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették. A nyomozás adatai szerint - tekintettel az elkövetés eszközeként használt 17 cm pengehosszúságú késre, és a támadott testrészre - életveszélyes sérülés is keletkezhetett volna. MÁR A HARMADIK IS ÉG Salgótarján. A harmadik gyertyát is meggyújtották az adventi koszorún vasárnap Salgótarjánban, a Fő téren. (fotó: hüvösi csaba) Festmények és diákok Bátonyterenye. December 7-én nyílt meg Gyüre Nándor salgótarjáni festőművész kiállítása a Váci Mihály Gimnázium Ivitz László Galériájában. A kiállítást a tanintézet rajztanára, Pálkovács Margit nyitotta meg, érdekes módját választva a művész és alkotásainak bemutatására. A kiállítás előkészítése során hallván a spontán reakciókat, véleményeket diákjaitól, az általa megfogalmazott kérdésekre adandó válaszokból érdekes és értékes értelmezést, értékelést kapott egy-egy mű kapcsán. A szemlélőből kiváltott hatások megfogalmazását Először is kiderült, hogy milyen nehéz szavakkal kifejezni mindazt, amit egy műalkotás kiválthat belőlünk. Hiszen minden egyes kép önmagában sokkal teljesebb annál, minthogy bármilyen pontos elemzéssel a mű sajátos gazdagságát is ki tudnák meríteni. Önarckép, portré, csendélet, a természetet, a munkát ábrázoló alkotások kapcsán a hagyományos stílus fellelhető jegyei, fénykezelése, sok-sok érzékletes fogalmazást eredményezett. Például: Erős és mély, valósághű színeket használ, hiszen a mindennapokat kívánja megörökíteni. A fény kifejezése hangsúlyos. Fontos szerepet tölt be a fény, a világosság és az ezzel szembeállított sötétség. Hidat ábrázoló képén a híd kapcsolatot jelent: egyik oldalon a komor színeket használja, a másikon a világost, az élettel telit. A sötét felhők közül előjövő fénysugár az emberekben felerősíti a reményt, a küzdeni vágyást a szebb hétköznapokért, jelképezheti egy újnak a kezdetét, születését. Ecsetvonásai dinamikusak, képei alapján színes, határozott egyéniség, aki szereti a természetet, a nyugalmat, egyszerűségre törekszik. A diákok alkotta véleményeket harminc gyönyörű olajfestményen felfedezhetik az érdeklődők, megélve személyes élményeiket is. Az eseményen közreműködtek Gordos Anna és Gordos Emese, a gimnázium tanulói. Itt is, ott is fókuszban az átláthatóság Mennyiben tesznek eleget a helyhatóságok az átláthatóság követelményének? Többek között erre keresi a választ a „Transzparens önkormányzatok hálózatának építése” című a szlovák-magyar határon átnyúló, európai uniós együttműködési program keretében, a Transparency International (TI) közreműködésével lebonyolított projekt. A kutatásba Salgótarján városa is bekapcsolódott. Salgótarján. - A legfontosabb célunk feltárni, hogy a helyi önkormányzatok milyen problémákkal küzdenek az antikorrupciós fellépés terén - mutatott rá Burai Petra projektvezető. Mint mondta, a Transparency International magyarországi és szlovákiai szervezetei együtt kezdeményezték a kutatást és közösen alakították ki annak módszertanát is, hogyan működjenek együtt a helyhatóságokkal. Elsősorban a szlovák-magyar határ közelében fekvő településeket vontak be a két országban párhuzamosan folyó felmérésbe, amelynek lezárultával összehasonlítják az eredményeket. A projekt során összehasonlító vizsgálatokat folytattak a kiválasztott helyi ön- kormányzatoknál. Ezek a helyhatóságok szervezeti, működési, döntéshozatali, feladat- és hatáskör-megosztási, szabályozottsági, ellenőrzési rendjét elemezték, elsősorban az átláthatóság szempontjából. A kutatást a Transparency International Magyarország megbízásából a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara közigazgatási jogi tanszékének munkatársai végezték, a szlovák partnerrel azonos módszertan alkalmazásával. Vagyis a vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok vizsgálatára és egy, a témakört átfogóan összefoglaló kérdőíves felmérésére, valamint néhány önkormányzati vezetővel, köztisztviselővel készített interjúra építve. Mindez gyakorlatilag semminemű munkaterhét nem jelentett az adott önkormányzatnak. Ugyanakkor az ennek eredményeként megfogalmazott javaslatok vélhetően hasznosíthatóak lehetnek az önkormányzati, hivatali munka korszerűsítése folyamatában.- Felkérésre vettünk részt a kutatásban, amelynek mi vagyunk a magyar partnerei, Tatabánya városával együtt - fejtette ki dr. Gaál Zoltán, Salgótarján jegyzője: - Boldogan mondtunk igent a megkeresésnek, mert úgy gondoljuk, jó úton járunk, de nem szégyellünk tanulni sem. Ha a kutatás által olyan információkhoz jutunk, olyan megoldásokkal szembesülünk, amelyekkel tovább tudunk lépni, szívesen tesszük ezt meg - fűzte hozzá. Mint mondta, a kutatás lebonyolítói első lépésként a város honlapját vették górcső alá, majd bekérték a hivatali munka során alkalmazott szabályzatokat és megvizsgálták a rendeleteket is. Ezután kérdőíves felmérést végeztettek a városháza munkatársaival, akik később személyes interjúkon is részt vettek. A projekt eddigi eredményeit a minap Salgótarjánban ismertették szakemberek és hivatali alkalmazottak jelenlétében, december 14-én pedig záró rendezvényen összegzik a tapasztalatokat. Ez utóbbira a kutatásban résztvevő valamennyi önkormányzat munkatársait meghívják.- Salgótarjánt egy nagyon jól és átláthatóan működő városnak találjuk, amellett, hogy természetesen itt is ugyanúgy léteznek azok a napi problémák, amelyekkel az ügyintézőknek meg kell küzdeniük. Vannak javítható dolgok, de az önkormányzat nagyon együttműködő hozzáállását tekintve jó úton haladunk - ecsetelte Burai Petra. „Együtt vagyunk - ez a mi erőnk” (Folytatás az 1. oldalról.)- Mindenkinek köszönöm, de legfőképpen Istennek, akitől mindannyian kaptuk a szolgálatot, amit a magunk nemzetisége körében, a magunk helyén szeretettel, örömmel és alázattal végezhetünk - fogalmazott Gulácsiné Fabulya Magdolna. Juraj Mátyás lényegében egész életét Nagykürtösön élte és éli le. Hosszú évek óta siké- resen vezet egy folklórcsoportot, amely az idén is bejutott a legjobbak közé Szlovákiában. Egész életét a néphagyományoknak szentelte. A nagykürtösi regionális közművelődési központ igazgatójaként dolgozik. Huszonnyolc éve, hogy először Vanyarcra látogatott, de azóta is segíti az ottani hagyományőrzőket. Évek óta rendezője és résztvevője is a Nógrád megyei nemzetiségi találkozónak Bánkon. Juraj Mátyás egy szlovák népdallal köszönte meg az elismerést, amelyet a közönség vastapssal jutalmazott. Komjáthi Gáborné 1982-ben költözött férjével Vanyarcra. A mai napig a Veres Pálné általános iskola tanára - szlovák nyelvet tanít -, de bekapcsolódott a falu kulturális és hagyományőrző életébe is. Több mint ötven szlovák nyelvű tankönyvet lektorált. A Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesületének elnökhelyettese, annak megalakulása, 2002 óta. 2006-tól a vanyarci, 2010-től pedig a Nógrád megyei szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke.- Vanyarcon éltem és tanultam meg, mi a feladatom azzal az örökséggel szemben, amelyet szlovák származású édesapám hagyott rám - mondta Komjáthi Gáborné. A nyolcadik regionális szlovák nemzetiségi napot kulturális program zárta.
