Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2882011-12-10 / 288. szám

2011. DECEMBER 10., SZOMBAT 5 NÓGRÁD MEGYE Céljuk a továbbfejlődés Szécsény. A helyi Palóc néptáncegyüt­tes november végén, Adventi várako­zás címmel hagyományteremtő mű­sort adott a szécsényi művelődési ház színháztermét zsúfolásig megtöltött közönség előtt. A fergeteges, jó hangu­latú, színvonalas műsor során a cso­port bizonyította érettségét, jó felké­szültségét. A táncosok magabiztos tánctudásról, biztos koreográfiaisme­retről tettek tanúbizonyságot. Élték és élvezték a táncosok az előadást. A fia­tal, agilis táncpedagógus, etnográfus, aki nemrég diplomázott a táncművé­szeti főiskolán, s az egyesület művé­szeti vezetője, Palucz Norbert azt mondta, örülnek a szép sikernek, a nagy érdeklődésnek. Köszönik a támo­gatást az önkormányzatnak, Stayer László polgármesternek, aki magán­emberként is támogatta őket, a műve­lődési ház kollektívájának, a Palóc Coop Zrt.-nek, a Bablena Trade-nak, Majoros István vállalkozónak, a csepe­li táncegyüttesnek, akiktől a ruhákat kapták. A csoport vezetője megköszön­te társainak Öze Jánosnak, Hájas Tibor­nak, Huszár Krisztinának, Hudákné Farkas Klárának, Simon Zsuzsanná­nak, a szakmai segítségüket, a Folt ze­nekarnak a kísérő zenéjét.- Örülök, hogy elődöm, Hájas Tibor, aki az ország több városában is néptán­cot oktat, közöttünk ma­radt, és jól érzi magát a csoportban - vélekedett Palucz Norbert, akivel az együttes terveiről beszél­gettünk.- Minden együttes veze­tőjének a csoportjaival kö­zösen meg kell határozni a célt. Nálunk ez az előrelé­pés, a fejlődés, ha lehet több lépcsőfokkal megemelni a színvonalat; az, hogy jó kiállású, jól képzett csoport legyünk. Ehhez kellenek olyan szakem­berek, akik másképp látnak anyagokat, mint én, saját területük legjobb ismerői, amiben úgy otthon érzik magukat, mint én, mondjuk a rimóci anyagban. Egy együttes akkor fejlődik egészségesen, ha több szakembertől tanulnak táncolni. Ezért felkértem Taba Csabát és Fejér Eri­kát, akik a sárközi táncok legautentiku­sabb ismerői, a koreográfia betanítására. Megbeszéltem Ónodi Bélával, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanárával, kore­ográfussal, hogy a boldogi táncok tanítá­sát vállalja el.- Említette, hogy tervekben, előkészü­letekben az előttünk álló két évet együtt kezelik. Milyen fontosabb fellépéseik lesz­nek 2012-ben?- A jövő év, hasonlóan az ideihez, sok programot tartalmaz. Most december­ben szünetet tartunk, egy kicsit rápihe­nünk a 2012-es évre. A következő év őszén rendezik meg a Néptáncosok or­szágos bemutató színpada elnevezésű fesztivált, ahol a néptánccsoportokat mi­nősítik. Ide egy szerkesztett műsorral készülünk, ennek a címe Tiszán innen - Dunán túl, táncképek az erdélyi me­zőségtől, a tolnai térségig. Autentikus folklórműsort szerkesztünk, számunkra jövőre ez lesz a legfonto­sabb fellépésünk. Új rimóci anyaggal készü­lünk a hollókői húsvéti fesztiválra. Április 28-án a tánc világnapja alkalmá­ból, néptánc és a tánc más ágazatait képviselő cso­portok meghívásával egy egész estét be­töltő műsort adunk a szécsényi művelő­dési házban. Az idén is részt veszünk a Nógrád megyei nemzetközi folklórfesz­tiválon. Ott, többek között püspök­hatvani, szlovák anyaggal tisztelgünk a fesztivál előtt. Ott leszünk a hagyomá­nyos szécsényi szüreti felvonuláson is. Amennyiben megrendezésre kerül a tér­ségben a Palóc szőttes kulturális napok és arra felkérést kapunk, természetesen azt elfogadjuk. November végén ismét megtartjuk az Adventi várakozás cím­mel a szécsényi műsorunkat. Jövőre kü­lönösebb külföldi szereplést nem terve­zünk. Viszont, ha Szécsény város test­vértelepülései meghívnak minket, azt elfogadjuk.-Említette, hogy már most gondolnak, és készülnek a 2013-as évre. Mik lesznek ekkor a kiemelt események?- Szeretnénk méltóképpen megün­nepelni megalakulásunk 15. évfordu­lóját. Ott leszünk Boldogon és Nagykállón a fesztiválon. Megtartunk minden olyan hagyományos rendez­vényt, amely a csoport életében jelen van. Szeretnénk még több városi ren­dezvényen fellépni. Gondolok itt már­cius 15-re és augusztus 20-ra. Az el­képzeléseink között szerepel külföldi fesztiválon való részvétel. A csopor­tunknak ötven tagja van, a gyermek- csoport létszáma is meghaladja a hú­szat. Az előttünk álló két év legfonto­sabb feladata a sok-sok szereplés és fellépés mellett a határozott és egyér­telmű fejlődés biztosítása. Szenográdi Ferenc Ünnepi hangulat olcsón A Bolyai gólyái Az ünnepek előtt a boltok polcai roskadásig megtel­nek különböző, szemet gyönyörködtető dekorációval, amelyeknek bizony legtöbb esetben igen borsos áruk van. Szebbnél szebb, csillogó, arany, ezüst vagy épp a klasszikus karácsonyi színek a piros és a zöld, mind­emellett egyre divatosabbak a fehér, a lila, és a pasz­tellszínek is. Azonban az efféle hangulatteremtő ün­nepi elemekről azoknak sem kell lemondani, akiknek nem futja rá. kán nagyjából 2-3 újnyi vastag­ságú „kígyót” gyúrunk belőle, majd egymásba csavarjuk őket. Végül addig formázzuk, amíg egy szép szabályos kört kapunk. A végeket jól össze kell tapaszta­ni, majd sütés előtt tojásfehérjé­vel megkenni. Előmelegített sü­tőben 180 fokon kell „pirulásig” sütni. Lefedés nélkül egy napig szá­radt a kalácsalap. Két, különbö­ző színű, nagyobb méretű, se­lyemszalagot választottunk hoz­zá, plusz egy vékonyabbat, amellyel szépen körbetekertük a koszorút. Ügyelni kell arra, hogy ennél a műveletnél feszes legyen a szalag, mert külön­ben eláll a süteménytől. Az aljára két nagy mas­nit vékony dróttal rög­zítettünk, végül a szekrény mélyéről előkerültek a kará­csonyfadíszek is. Egy kisebb gömb­bel, egy angyalká­val és egy pici, arany dobozzal dí­szítettük. Ez utób­bit csak beleszúr­tuk a tésztába. Szóval látható, hogy nem nagy ördöngösség elkészíteni, a bátrabb férfiak is neki foghatnak, ha nincs asszony a háznál. Díszíthetik más módon is, 4-5 gramm porcukorból és egy tojás fe­hérjéből kikevert krémmel, tortadíszítővel. így fehér mintát tudnak rá rajzolni. Lehet pöty- työzni, csíkozni, szalaggal átköt­ni, kinek, hogy tetszik, a lényeg, hogy örömüket leljék benne. K.K. A koszorú nem a szokásos fenyőgaly- lyakból készült, hanem tésztából. Konkrét anyagi ráfordítást csak a szalag igé­nyelt, ez is leg­feljebb 450 fo­rintot. A többi hozzávaló a spájz zegzugaiból került elő. A tésztához paní­rozásból megmaradt liszt is felhasználható A különleges és mutatós ajtó­dekorációhoz például különö­sebb kézügyesség sem kell. A gyakorlottabb háziasszonyok könnyedén elkészíthetik, amely­nek alapjaihoz útmutatót is adunk, a többi pedig már csak fantázia kérdése. nem fogyasztásra készül, ha­nem dísznek, természetesen ki­hagyhatjuk belőle a drága mé­átszitálás után. Tehát nagy­jából 350 gramm finomliszt­hez adunk egy csomag sütő­port, 200 gramm porcukrot, fűszereket - fahéj, gyömbér, szegfűszeg őröltén - annyit, hogy barnás színűre színezzék a tésztát - egy tojást, és a nagy do­bozos margarinból egy jó nagy evőkanállal kanyarítunk ki. Az alapanyagokat kézzel gyúrjuk össze. Mivel ez a „mézeskalács” zet is, az alapanyag mennyiségét sem kell pontosan betartani, a fűszerek pedig csak az illat ked­véért kerültek bele. Gyúródesz­Egy év telt el azóta, hogy gó­lyaként vártuk a „nagy napot,” s most ismét ezért izgulhattunk, de már mint gólyaavatók. Igen, mindössze egy éve álltunk mi a színpadon, de úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. A Bolyai János gimnáziumban régóta hagyomány, hogy az ava- tón legjobban teljesítő induló osztály megnyeri a következő évi szervezés jogát, a legrosszabbul teljesítő pedig takarít. Szoros és izgalmas verseny után alig hittem el, hogy mi győztünk, csak akkor tudatosodott bennünk, amikor a ránk hulló léggömbök nagy robajjal széthullot­tak kezeink között és persze a lábunk alatt. „Most rajtunk van a sor!” - gondoltuk, és nagy örömmel vetettük bele magunkat a mun­kába, ami keményebb diónak bizonyult, mint amilyennek első pillanatra tűnt. A mi osztályunk a legnagyobb létszámú az egész iskola törté­netében, s bár ez számos előny­nyel jár, ugyanakkor megnehezí­tette, hogy bármit is együtt be­széljünk meg. A szervezés már az angliai úton elkezdődött, és lépésről lé­pésre egyre közelebb kerültünk a célhoz. Lassan minden kiala­kult: a gólyák jelmeze, a felada­tok, a különböző felelősök, és vé­gül a mi gólyaavatós pólónk ter­ve is. Minden csapat kitett magáért: a Fő tér megtelt szépségekkel és szörnyetegekkel (a 7. b), Bar- bie-kkal és Kenekkel (a 7. d), Shrekkekkel és Fionákkal, de volt ott egy ogre baba is (a 9. c). Ezen kívül minden osztályban volt egy gólya és egy szakács, akik a későbbiekben különleges feladatot kaptak. Egy kis regge­li torna után megindultunk az iskola felé, persze a lehető legfor­galmasabb útvonalon, énekelve. A felsőbb évesek is alig várták, hogy megláthassák a beöltözött gólyákat, akiknek ekkorra újabb akadállyal kellett szembenézni­ük: az iskolába vezető hosszú lépcsősorral. Megkezdődött a ta­nítás, de a szünetben sem unat­kozhattak a legfiatalabbak: min­den szünetre érvényes feladat volt ugyanis a diáktárs köszön­tése kézcsókkal, illetve pukedli- vel attól függően, hogy lány vagy fiú 10. c-sel találkoztak a gólyák. Szegények lépten-nyomon be­lénk botlottak a nagy létszá­munk miatt... Emellett minden osztály a szü­netben látott-hallott zenés klip utánzásával bizonyíthatta tánc­tehetségét. Délután a jelvényava­tó ünnepséget követően ma­gunkra kaptuk a kék egyen­pólóinkat és befejeztük az előké­születeket a játékos avatásra. A kék póló miatt avatókról ava- tárokra kereszteltük magunkat, és páran elszaladtak kék hajfes­tékért, hogy aki szeretne, jobban elkékiilhessen. Az avatón én a zsűri által meg­ítélt pontokat írtam fel a táblára egy osztálytársammal együtt, így végigaggódtam az egész ver­sengést. A gólyák egyik előzetes feladata a palacsintato­rony elkészítése volt, s mivel minden osztály csúcsteljesítményre tö­rekedett, dúskáltunk az ennivalóban. A sza­kácsok félrevonultak, hogy egy, az osztályuk készítette palacsintát a lehető legszebben kidí­szítsenek, a többiek pe­dig a színpadon verse­nyeztek. Egyetlen szí­vószállal csipszet kel­lett átpakolniuk egyik tányérból a másikba. A sok érdekes feladat hamar a vé­géhez ért, s amíg többször is át­számoltuk a végeredményt, megválasztották a gólyakirályt és királynőt. Egy új díj is gazdá­ra talált: Misiké kapta meg a „legcukibb gólya” díjat a szüne- ti felejthetetlen táncos produk­ciójáért. És megszületett a vég­eredmény: győzött a 7. b! A ver­sengés szorosságát bizonyítja, hogy a második és a harmadik helyezettet csupán egyetlen pont választotta el egymástól. Az estét fergeteges gólyabál zárta. Palaticzky Júlia 10. c. Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola Salgótarján

Next

/
Thumbnails
Contents