Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-11 / 263. szám
6 2011. NOVEMBER 11., PENTEK Kötelező biztosítás jön azagráriumban Az öngondoskodásra és a szélesebb körű kockázatvállalásra helyezné a hangsúlyt az új, kétpilléres rendszer, amely révén kezelni lehetne az agráriumot ért időjárási és egyéb károkat. Az állami pillérbe kötelező lesz belépni, és lesz biztosítási díjtámogatás is. Új kockázatkezelési rendszert alakítana ki a kormány, amely a jelenlegihez képest székesebb kockázatvállalói körre terhelné az időjárásból adódó mezőgazdasági károkat - jelentette be Czerván György. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: - Az elmúlt másfél évben kiderült, hogy a jelenlegi kárenyhítési rendszeren belül nem lehet megnyugtatóan rendezni a felmerült veszteségeket. A kormány által elfogadott mezőgazdasági kockázatkezelési törvény szerdán kerül a parlament elé, ha elfogadják, január 1-jétől életbe léphet. Az eddigi kockázatvállalókon, az államon és a termelőn túl további szereplőket vonnának be a kockázatközösségbe. A felvásárlók például vis maior károk esetén nem kötelezhetnék a termelőket fedezeti vásárlásra, a földet bérbe adó pedig nem követelhetné a teljes bérleti díjat. Az új rendszer kétpilléres lenne. Az első pillérben tíz hektár szántó, öt hektár zöldség és egyhektárnyi ültetvény felett minden gazdának kötelező lenne részt vennie. Itt szántó esetén hektáronként 1000, zöldség és ültetvény esetén 3000 forintot kellene fizetni. A többiek önkéntes alapon részt vehetnek a kockázatközösségben ehhez három évre kell csatlakozni. A belvízkárok megtérítését ötévente legfeljebb háromszor lehet kérni.- Ahol ennél többször van belvízkár, ott felmerül, érdemes-e árunövényt termeszteni - véli Czerván. A vidékfejlesztési tárca kalkulációi szerint 4-4,1 milliárd forint folyna be a termelőktől, ezt ugyanennyivel egészíti ki a költségvetés. Ez a duplája a jelenlegi összegnek. Nagyobb szerepet kapnának a magánbiztosítók is. Az első pillér teljes kárenyhítésében csak azok a termelők vehetnének részt, akik legalább termelésük 50 százalékát piaci cégnél biztosították, ennek hiányában az állami kárenyhítésből is csak felerészben részesülhetnek. A második pillérében biztosítási díjtámogatást nyújtanának a biztosítókkal történő szerződéskötéshez. Ennek első csoportjába tartoznának az olyan növények, mint a búza, az árpa és egyéb elterjedt növények. Ezekre jég, fagy, aszály és árvíz ellen is biztosítást lehetne kötni, 65 százalékos lenne az állami díjtámogatás. A második csoportba az összes többi növény tartozna, itt csak jégre, téli fagyra és viharkárra szóló szerződések díját támogatná az állam, meghatározott százalékban. A díjtámogatás évente 2,6-2,7 milliárd forintba kerülne, amelynek 75 százalékát uniós forrásokból fedeznék. AGRÁRIUM Kitarthat még a magas tejár Az ágazat szereplői az elmúlt években veszteséget szenvedtek el Stabilizálódni látszik a korábbi évekhez viszonyítva magasnak mondható tejfelvásárlási ár, így az elmúlt években veszteséges termelők rendezhetik soraikat, fejlesztésekre is sor kerülhet. A gyenge forint miatt azonban rosz- szul járnak a feldolgozók. Braunmüller Lajos A jövő évben is kapnak különleges tejtámogatást a gazdák - jelentette be Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrár- gazdaságért felelős államtitkára a napokban. így a tejtermelők a különleges hátrányok kezelésére csaknem 13 milliárd forintot vehetnek igénybe 2012-ben, és a VM folyósítja a mintegy 8,7 milliárd forintos éves tejágazati állatjóléti támogatást is. A támogatás az idén 9,7 forint volt, várhatóan jövőre is hasonló szinten marad a szubvenció. Mindez jelenlegi, 90 forintot elérő, néhol meghaladó felvásárlási árakkal együtt lehetővé teszi, hogy az elmúlt években jelentős veszteségeket felhalmozó tejtermelők ismét nyereséget termeljenek, és visszafizessék a túlélést biztosító hiteleket, valamint pótolják elmaradt bevételkieséseiket Ami jó hír a termelőknek, az már kevésbé jön jól a feldolgozóknak. Az Európai Únióban mostanában jellemző 33-35 eurócentes kilogrammonkénti felvásárlási ár az uniós fizetőeszköz árfolyama és a gyenge forint miatt már jóval száz forint felett van. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy tovább nő a fel- vásárlási ár, nehéz helyzetbe hozva ezzel a tejüzemeket - Az utóbbi évek alacsony tejfel- vásárlási árai mellett üzemmérettől függetlenül gyakorlatilag minden termelő veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, néhány éve még 55 forint is volt a felvásárlási ár, emellett nyereséget termeim nem lehet - nyilatkozta lapunknak Benke László. A mintegy 350 tejelő tehenet tartó Tej 2007 Kft. ügyvezetője hozzátette: - Az azóta folyamatosan emelkedő árak kedvezőbb helyzetbe hozták a termelőket A jelenlegi ár a támogatásokkal együtt már elegendő a folyó működés fenntartására, de a fejlesztésekhez vagy az elmúlt évek veszteségeinek a kezeléséhez nem biztos, hogy elegendő ez az árszint - vélekedett Benke. Az ügyvezető hozzátette: cégük a szűk esztendőkben sem kényszerült hitelfelvétellel kezelni a veszteségeket, helyette egyes vagyonelemek eladásával mérsékelték a hiányt. A cég eladta fejlesztésre szoruló sertéstelepét, valamint - elsősorban a nemrégiben felfokozódott keleti, török és kazah keresletet kihasználva - jelentősen csökkentette tehénállományát A tejelő marhákat tartó cég állományát az elmúlt években 650 állatról 350-re csökkentette az évek óta tartó alacsony tejfelvásárlási árak miatt. Benke szerint az áraknak még emelkedniük kellene, hogy megközelítsék az eurózónában szokásos szintet- Az olasz vevők 35 eurócentért veszik a tej literjét, ez bőven száz forint feletti felvásárlási ár. Az ügyvezető legalább az árak szinten maradását várja: - Az elkövetkezendő két-három évben kitarthat a jelenlegi árszint, vagy akár az unióshoz is közeledhet- Bár nem mindenhol érvényes a 90 forintos ár, ez ma már jellemző, és ezen a szinten egy átlagos termelőnek már eredményt kell hozni - nyilatkozta a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke hozzátette: - A korábbi évek veszteségeinek kezelése érdekében azonban ennek az árszintnek maradnia kellene. - Bár az árak emelkednek, a felvásárolt mennyiség a belső fogyasztás csökkenése miatt mintegy 10 százalékkal esett vissza eddig az előző év azonos időszakához képest, és év végéig sem lehet ezt 8-9 százaléknál kedvezőbbre mérsékelni - mutatott rá ugyanakkor az elnök. Istvánfalvi egyetért azzal, hogy a fejlesztésekhez a jelenlegi árszintnek tartósan meg kellene maradnia: - Az év végén lejárnak a szerződések a nagyobb felvásárlókkal, de a jelek szerint a 85-90 forintos árszint semmiképp nem fog csökkenni. Ha ez megtörténik, akkor a hazai tejágazatban újabb beruházásokra is sor kerülheti Legalább napi 25 liter kell- Jelenleg kifejezetten jók az árak, nem ritka a 90 forint feletti felvásárlási ár kilogrammonként, amely az állami támogatással együtt meghaladhatja a 100 forintot is - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor hozzátette: - Ennél az árfolyamnál már nyereséges a tejtermelés, de csak akkor, ha egy tehén évente 8000 liter tejet tud adni, vagyis naponta 25 literes tejhozam felett. így egy olyan tejtermelő, aki 300-400 tehenet vagy ennél többet tart, képes nyereséget termelni, és ha a jelenlegi kedvező árfolyam legalább egy évig kitart, akkor az elmúlt években felhalmozódott veszteségeket is lehet pótolni. Kevesebb lesz a bor Pályázható földbérletek Az idén várhatóan kevesebb bor kerül a pincékbe az átlagosnál - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának ülésén. A képviselők az ágazat helyzetéről hallgattak meg beszámolót az ülésen. A HNT főtitkára jelezte: az idén a szőlőtermést mintegy 64 ezer hektárról takarították be a gazdálkodók. Ez mintegy 470 ezer tonna körüli szőlőmennyi- ugyanakkor a termés minősége jó alapot ad arséget jelent. Ebből a termésből várhatóan 2,5 ra, hogy a borok minősége meghaladja az átla- millió hektoliter bor készülhet. Hozzátette, a gos szintet, ez a mustok minőségén is látszik, mimennyiség ugyan kevesebb a szokásosnál, vei a cukortartalmuk jónak minősíthető. A kukorica terméseredménye Magyarországon, 2000-2011 betakarított összes termés, ezer tonna A kisebb egyéni, családi gazdákat és az agráriummal foglalkozó kkv- kat szeretné helyzetbe hozni az állam földjeinek bérbeadása során, ám közülük is csak a jelenleg is sikeresek pályázhatnak eredménynyel. A meghirdetett földterület egyelőre nem nagy, de öt év múlva több százezer hektár bérleti joga jár le. Elkezdte az állami termőföldek haszonbérleti nyüvános pályáztatását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) - jelentette be Sebestyén Róbert, az NFA elnöke. A program keretében jelenleg 65 ezer hektárnyi földre pályázhatnak az igénylők, ez még az idén hét-, jövőre pedig további négyezer hektárral egészül ki. A jellemzően 30-50 hektár körüli területeket húsz évre adják bérbe, a pályázóktól az első öt évre szóló gazdálkodási tervet várnak el. A bírálatnál előnyt jelent, ha a pályázó egyéni vagy családi gazdálkodó, kis-, illetve középvállalkozás, életvitelszerűen a mezőgazdasággal foglalkozik, ha bővíteni kívánja az állat- állományát, munkahelyeket tart megvagy teremt, helyben lakó vagy génmegőrzési programban vesz részt. A földek hektárját évi 1250 forintért adják bérbe aranykoronánként, vagyis a piaci ár alatti Fontos szempont, hogy a pályázók árbevételének 50 százalékban az agráriumból kell származnia, kezdő pályázók esetén pedig ezt előre vállalniuk kelti A pályázó nem állhat csődeljárás vagy felszámolás alatt, legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodhat, és az igénybe vett földre kéthektáronkén t egy nagy állategységet kell vállalnia, amely egy felnőtt marhának felel meg. Az állattenyésztésre irányuló szándék jogos és támogatandó, de a birtokmérethez viszonyított állatintenzitás mértéke megkérdőjelezhetővé teszi, hogy sikeres lesz-e a program - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: - Nem véletlen, hogy még az egyéni gazdák is a bővítés felé mozdulnak el, ha talpon akarnak maradni. Hízósertésből ezer, tejelő tehénből 30-50, hízómarhából pedig 100 alatt nem nagyon lehet megélni. Ehhez a most szóban forgó birtokméretek nem elegendők, így jobbára a már amúgy is gazdagnak számító családi vállalkozók fognak a pályázatokon indulni, akiknek 40-100 milliós vagyonuk van termelőeszközökben, és 100 hektár felett gazdálkodnak. Azt nem tartja valószínűnek, hogy azok vállalnák a feltételek teljesítését, akik most szeretnének vállalkozásba kezdeni. Agrarszakéru_k f^ént a 100 hektár felett gazdálkodó családi vállalkozók tudnak maj<. élni a most megnyíló tehetőséggel
