Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-10 / 262. szám

8 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ honvédelem Kellene legalább nyolcezer tartalékos. Kétezren már vannak. A katonai hozzáértés és rátermettség előny lehet a pályamódosítás során is. A Magyar Honvédség eszközeinek jelentős része elavult, a szakmai tudás viszont versenyképes JÖVŐKÉP: NYUGDÍJ HELYETT ÚJ ÉLETPÁLYA Nem kell sírni a magyar lányoknak, nem jön visz- sza a sorkatonaság. Töb­bek között erről is beszélt Hende Csaba honvédelmi miniszter, amikor vála­szolt munkatársunk kér­déseire. Lengyel János- A Magyar I lonvédség az átszer­vezések és a csökkenő létszám ellenére sem vesztett presztízsé­ből - mondta Hende Csaba.- Magas színvonalon tesz eleget alkotmányos, nemzetközi, és a honvédelmi törvényben foglalt kötelezettségeinek. 2004 óta hi­vatásos és szerződéses katonák­ból áll a haderő, a parlament bé­ke idejére felfüggesztette a sorkö­telezettséget. Katonáink az or­szág védelme mellett komoly nemzetközi feladatokat is végez­nek. Ott vagyunk a katasztrófák leküzdésében is, gondoljunk csak az észak-magyarországi ár­vízre vagy a vörösiszapömlésre.- Új korszak, új honvédség. Mit vár tőlünk a NATO?- A magyar katonák, mintegy ezren, a világ 13 országában szolgálnak az ENSZ, a NATO, il­letve az EU műveleteiben. A hon­védség létszáma jelentősen csökkent az elmúlt 20 évben, de ennél nagyobb gond, hogy a tar­talékállományt teljes egészében leépítették. Amikor hivatalba léptem, 18 tartalékosunk volt. Ez nyilvánvalóan nem elég, mert az ország védelmi és katasztrófavé­delmi feladatai ennél többet kö­vetelnek.- Azért ragaszkodnak a tarta­lékosokhoz, mert olcsóbb?- Valóban olcsóbb, mint a ha­gyományos katonai szolgálat. A tartalékos katona olyan jól felké­szült szakember, aki éli a min­dennapos életét, de ha szükség van rá, akkor azonnal képes „csatasorba” állni. Hozzáértése, elkötelezettsége megkérdőjelez­hetetlen. Olyan emberek ők, akik bármikor készek, akár éle­tük feláldozásával is, megvédeni a hazát. Rendszerben tartásuk ötödébe kerül a hivatásos vagy szerződéses állomány költségei­nek. Ez tehát nemcsak takaré­kos, hanem valódi képességnö­velést jelentő megoldás is. Ezért kértük az országgyűléstől, hogy járuljon hozzá az önkéntes tarta­lékos rendszer fejlesztéséhez. A nyolcezer emberből kétezren már megvannak. A ciklus végé­re feltöltjük a teljes állományt.- Kiket várnak? Nagy a túlje­lentkezés?- A legolcsóbb és szakmailag legjobb megoldás, ha a honvéd­ségtől nemrég kikerült, jól kép­zett, volt hivatásos és szerződé­ses katonákra építünk.- Nem lesz újra sorkatonaság? Nem kell tartania a magyar lá­nyoknak attól, hogy újra beso­rozzák a legényeket?- Nem! Az új alkotmány - ahogy a jelenlegi is - kizárólag háborús helyzetben vagy azt megelőzően ad lehetőséget par­lamenti döntéssel visszaállítani az állampolgárok személyes részvételén alapuló hadkötele­zettséget. Ez egy ilyen esetben a 18-40 év közötti férfiakra vonat­kozna. Nincs tehát sorozás, ösz- szeírás, adatszolgáltatás vagy bármilyen megjelenési kötele­zettség.- A gazdasági válság újra­gondolásra kényszerít. Ho­gyan érinti ez a Magyar Hon­védséget?- Az országvédelem nem le­het pénz kérdése. A honvédelmi tárca legfőbb célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló szűkös anya­gi forrásokból a lehető legerő­sebb honvédséget építse. Ennek elsődleges feltétele és eszköze a takarékosság, amelynek fontos eleme a szervezetrendszer ész- szerűsítése, áramvonalasítása, tehát a bürokrácia csökkentése. A másik fontos célkitűzésünk a katonai képességek fejlesztése. Ennek jegyében bővül tovább többek között az önkéntes tarta­lékos rendszer, de a képességnö­vekedések között nagyon fonto­sak azok a szövetségesi felaján­lások is, amelyek egyúttal jól mutatják a magyar katonák nemzetközi megbecsültségét is- elegendő csak a finnektől ka­pott MI-8-as helikopterekre vagy az amerikaiak által felajánlott eszközcsomagra gondolnunk. Látni kell, hogy haditechnikai eszközeink, fegyvereink túlnyo­mó többségében még a Varsói Szerződés idejéből származnak. Voltak ugyan jelentős fejleszté­sek az elmúlt időszakban, és ki­látásban van egy 30 helikopter­ből álló flotta ingyenes átengedé­se is hazánk számára. De tény: a honvédség eszközeinek túlnyo­mó része életciklusa vége felé tart.- Szépen mondta. Ezeket cse­rélni kell...- így van.- Mennyibe kerül a pótlás?- Óriási beruházás. Ennyit mondhatok.- Sok milliárd forintról van szó?- Ez igen enyhe kifejezés.- Pénz, paripa, fegyver... Mi­lyen a magyar katonák felké­szültsége? Nem csábítják őket jobb körülmények?- Katonáink köztudottan ki­váló felkészültségűek. Ez igazi erősségünk. A magyar katona ahol megfordul, csak elismerést és dicsőséget szerez. És óriási az érdeklődés a pálya iránt. Vannak olyan szakok, ahol a je­lentkezők száma húszszoros. A tisztjelöltek nyelveket beszélő, felkészült emberek. Bőséges a válogatási lehetőség. A kikép­zettség, a katonák szakmai tu­dása nemzetközüeg is verseny- képes. Új alapokra helyeztük az altisztképzést is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-től korszerű körülményeket bizto­sít. Ennek a központja a Lu- dovika épületében lesz, s nem véletlenül. Vissza akarunk tér­ni nemzeti hagyományainkhoz a tisztképzésben és a közszolgá­lati képzésben is. Ez az új elit Névjegy Az országvédelem nem lehet pénz kérdése. egyetem modern kereteket kí­nál arra is, hogy a korosodó ka­tonákat, rendőröket ne kelljen egyébként fiatalon nyugdíjba küldeni, hanem az új életpá- lyamodellnek megfelelően, mi­után elérnek egy adott kort, pá­lyát tudjanak módosítani, és to­vábbra is a társadalom értékes tagjai legyenek. A jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy valaki 25 év szolgálati idő után, leg­kedvezőbb esetben 39 évesen nyugdíjba vonuljon. Ehelyett sa­ját akarata szerint visszaülhet az egyetemi padba, hogy felké­szítsék egy olyan szakmára, ahol egyébként a katonai eré­nyek is hasznosíthatók. A jól képzett, majd továbbképzett, nyelveket beszélő katona vezet­het biztonsági cégeket, de lehet akár települési jegyző is. Mert hatvanévesen nem csak A haty- tyúk tavát nem lehet eltáncolni, nem lehet megfelelni a magas fizikai elvárásoknak sem. Rá­adásul a katona csak itthon bol­dogulhat, erre esküje kötelezi. Tehát nem lehet átcsábítani a jól képzett tiszteket egy fejlet­tebb technikával rendelkező hadseregbe. A NATO-t nemzeti hadseregek alkotják. Ezért el­képzelhetetlen, hogy valaki át­ugráljon egyik haderőből a má­sikba. Létrehoztuk a karrier- HÍD programot is. A katonák, rendőrök kapnak egy kártyát, amelyet ha felmutatnak, előny­ben lesznek a munkahelykere­sés során. Az őket alkalmazók egy éven keresztül a munkavál­lalóra jutó közterhek felét fize­tik, a másik felét az állam ma­gára vállalja. Ez a program te­hát lehetővé teszi, hogy tovább dolgozhassanak azok a kiváló­an felkészített szakemberek, akikre milliókat költött a társa­dalom. dr. HENDE csaba Szombat­helyen született. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude eredménnyel szerzett jogi diplomát 1983-ban, majd 1986-ban „kitűnő” ered­ménnyel jogi szakvizsgát tett. A rendszerváltoztatás előtt Szombathelyen ügy­védként dolgozott. A MAGYAR DEMOKRATA FÓ­RUMBA 1988. novemberé­ben lépett be. 1993-tól a párt országos etikai biztosa, 199étól elnökségi tagja, 2000-től alelnöke. 2004-ben kilépett a pártból. 1991-94 között a Honvé­delmi Minisztérium parla­menti titkáraként, igazga­tási és jogi főosztályveze- tőjeként, majd kabinettit­káraként szolgált Tartalé­kos honvéd ezredes. 1998-2002 között az Igaz­ságügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára. 2002-2005 között a pol­gári körök országos koor­dinátora. 2006-tól Szom­bathely egyéni országgyű­lési képviselője.- Elhárult az egyik legfonto­sabb akadály a NATO-radar telepítése elől: Medina igent mondott. Megenyhült az ar­ca, amikor aláírta a doku­mentumot...- Végre vége a tízéves, botrá­nyokkal és kudarcokkal terhelt sorozatnak. Az elődeink fordít­va ültek a lovon, erőből, erősza­kosan akartak megoldani olyan Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint a magyar katonák köztudottan kiváló felkészültségűek helyzetet, amit csak jó szóval, egyeztetéssel lehet. Fontos mű­szaki-szakmai szempont, hogy hol legyen a radar, de sok más szempont is van, amelyek leg­alább ekkora súllyal esnek a latba. Másfél év alatt sikerült alkalmas helyet találni úgy, hogy Medina lakosságának döntő többsége is egyetért a be­ruházással, amelynek a költsé­gét majd teljes egészében a NATO állja. Itt az emberek évek óta együtt élnek egy olyan ra­darral, amelynek szükségkép­pen nagyobb a sugárzása, mint a telepítendőé. Bár az is termé­szetesen jóval az engedélyezett határérték alatt van. A telepü­lésen és a térségben élnek a bá­zison dolgozók és családtagja­ik, s senki nem tapasztalt emi­att egészségkárosodást. Az új állomást befogadó Medina pá­lyázati önrész pótlására négy részletben 100 millió forintot kap az úthálózat, a csapadékel­vezetés és az intézmények ter­vezett felújítására. Ezek a fej­lesztések szükségesek a radar telepítéséhez is. Mivel a ma­gyar honvédelem és a falu érde­kei találkoznak, mindenben tá­mogatjuk a települést, többek között a pályázatok menedzse­lésében is. Itt néhány éven be­lül lesz egy élhető, korszerűsö­dő falu, s egy, az ország bizton­ságát garantáló katonai létesít­mény.- Milyen radar kerül Medi­nára?- Olyan, amelynek a sugár­zása a korábbinak a töredéke, a hatósugara viszont nagyobb. Ez a radar egy huszonöt centimé­teres alumíniumgömböt két­száz kilométerről észlel már. Fix telepítésű, tehát szüksége van egy épületre, a radarto­ronyra. Az antennát egy kupo­la védi, amely Békéscsabán pél­dául óriási futball-labdára em­lékeztet.- Kevesebben vagy többen lesznek majd a katonák?- Békéscsabán harmincketten szolgálnak, míg korábban szá­zan dolgoztak ott. Medina sajá­tos helyzetben van, mert más honvédelmi feladatot is ellát a ra­darállomás kiszolgálása mellett. Akik a radart üzemeltetik, hú­szán lesznek.- A beruházás hamarosan kezdődik. Részt vehetnek ebben helyi vállalkozások?- A munkák végzéséhez NATO- minősítésre van szükség. Jogi­lag pontosan szabályozott az el­járás, amelyek során nemzet- biztonsági vizsgálatra is sor ke­rül. Arra törekszünk, hogy a közbeszerzési eljárások során ösztönözzük azokat, akik helyi alvállalkozókat alkalmaznak. A helyi vállalkozások ugyan nem kaphatnak pusztán ezért a tényért pluszpontokat, de ők jobb ajánlatot adhatnak, hiszen nem kell messziről idetelepíte­ni gépeket, dolgozókat. Arra biztatok minden környékbeli vállalkozót, hogy vegye komo­lyan a milliárdos lehetőséget, van ez a beruházás akkora, hogy érdemes legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents