Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-09 / 261. szám

6 2011. NOVEMBER 9., SZERDA ORSZÁGJÁRÓ - MEZŐGAZDASÁG Máté Péterre emlékeznek Budapest. Mások mellett a Back II Black, a Bolyki Brothers, Tséda, Malek Andrea és Sólymos Antal is fellép 2012. február 4-én a Budapest Kong­resszusi Központban azon az emlékkoncerten, amelyet Máté Péter 65. születésnapján ren­deznek.- A kétórásra tervezett kon­certen nagyzenekari kísérettel lépnek fel a közreműködő éne­kesek, akik az 1984-ben elhunyt zeneszerző, előadóművész köz­ismert dalait adják elő - mond­ta Kozma András főszervező a keddi budapesti sajtótájékozta­tón, amelyet Máté Péter egyik kedvenc helyén, a Piroska ven­déglőben tartottak. Több zenész mellett jelen volt Máté Péter öz­vegye, Máté Edit, valamint leá­nya, Máté Dorka is. Mint elhang­zott, először 2007-ben, Máté Pé­ter 60. születésnapján rendez­tek emlékkoncertet. Az öt évvel ezelőtti helyszín a fővárosi Mű­vészetek palotája volt, a dupla teltházas esemény akkori fellé­pői közül a Back II Black, a Bolyki Brothers, Malek Andrea és GalluszNiki jövő februárban is ott lesz, mellettük Idősebb MalekMiklós, Zséda, Kökény At­tila és Sólymos Antal szerepel a programban. A főszervező ki­tért arra, hogy a 2007-es buda­pesti dupla fellépés mellett több mint húsz sikeres vidéki kon­certet tartottak Máté Péter em­lékére, például Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Kecskemé­ten. A produkció 2008-ban egy szöuli fesztiválon is szerepelt, ahol az Elmegyek című dal ko­reai nyelven hangzott el. Népszerűbbek az alternatív üzemanyagok A válaszadók több mint 7 százaléka már nem hagyományos - benzin, gázolaj - üzemanyagot tankol a kutakon FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Budapest Az autósok 36 százaléka nem au­tózik kevesebbet az üzemanyagár-emelések ellenére sem, 30 százalékuk ezt nem is tehe­ti meg, miközben a Forensis Autóklub leg­újabb felmérése szerint a válaszadók közel kétharmada kevesebbet használja autóját, 45 százalékuk pedig több mint negyedével csökkentette a kocsihasználatot. A közle­mény szerint a válaszadók 1,7 százaléka döntött átmenetileg az autója leállítása mel­let. Az autóklub legutóbbi, nyári felmérése óta eltelt négy hónap alatt az üzemanyag árak elérték és meg is haladták a korábban lélektaninak vélt 400 forintos határt Mivel azonban az elmúlt időszakban nemcsak az üzemanyagok ára emelkedett, az autóklub az őszi kutatásban arra is kíváncsi volt, hogy a háztartásokban csökkent-e az üzemanyagra szánt összeg. A válaszokból kiderült, hogy az autósok 43 százaléka többet költ üzemanyag­ra mint egy éve, még azok is, akik már kény- szerűségből csökkentették az autóhasznála­tot. A legtöbben, 30 százalék, 3 000 és 10 000 forint közötti összeggel költenek havonta ke­vesebbet üzemanyagra. Az autók 10 százalé­kát már nem tankolják rendszeresen, az arány a nyári felmérés óta 2,5 százalékkal emelkedett. A felmérés szerint az autósok igyekeznek a legolcsóbb benzint megtalálni, s ebben semmit sem változott a helyzet a nyár óta. Az autósok 90 százaléka továbbra is az ár alapján választ két azonos minőségű kút között. A megtakarítási módoknál a vá­laszadók között duplájára nőtt azok száma, akik a tankolás kedvéért utaznak külföldre, ősszel már a válaszadók 3 százaléka ezt a módszert választotta. A felmérésben a meg­takarítások technikai lehetőségeire is rákér­deztek: kiderült, egyre népszerűbbek az elér­hető alternatív üzemanyagok, az etanol és a gáz (LPG). Az autógázra-váltást már a válasz­adók 3 százaléka tervezi, ami már az E85-öt is megelőzi. A válaszadók több mint 7 száza­léka már nem hagyományos - benzin, gáz­olaj - üzemanyagot tankol a kutakon. Pindroch Csaba új szerepben Budapest-Szatmárnémeti. Pindroch Csaba Szatmárné­metiben fog fellépni a partiu- mi városban működő Északi Színház Harag György Társu­latánál. A budapesti színész a társulattól a napokban távo­zott Nagy Csongor egyik sze­repét veszi át - közölte a tár­sulat művészeti igazgatója. Keresztes Attila, a Harag György Társulat művészeti igazgatója egy baráti telefon- beszélgetés során talált rá Pindroch Csabára, aki baráti alapon, ingyen vállalta el, hogy Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című darabjában el­játssza Titta-Nane halász sze­repét. Keresztes Attila a hírt hétfői sajtótájékoztatóján je­lentette be, amelyet azt köve­tően tartott Stier Péter megbí­zott vezérigazgatóval együtt, hogy nemrég a társulat két színésze, Rappert Gábor és Nagy Csongor bejelentette tá­vozását. Az utóbbi hónapok­ban velük együtt négy szí­nész lépett ki a társulatból és elbocsátották az irodalmi tit­kárt. Rappert Gábor felmon­dása ellenére végigviszi az évadban rá osztott szerepe­ket. A szatmar.ro szerint a meg nem erősített személyes ellentétek mellett a felmondá­sokban mindenképp szerepet játszott az is, hogy a közalkal­mazotti státusban alkalma­zott színészek bére nagyon alacsony. Az átlagos nettó fi­zetés 700-800 lej (49-56 ezer forint), míg egy 25 éve játszó színész 1400 lej (98 ezer fo­rint) körüli összeget kaphat. Kötelező biztosítás jön az agráriumban kárenyhítés Januártól nagyobb szerepet kaphat a piac a mezőgazdasági kockázatvállalásban Minden évben milliárdos károkat okoz a természet Megelőzni jövőre sem lehet, a kárenyhítés viszont segíthet A biztosítók örülnek a változtatásoknak, szerintük mindenki jól jár Az öngondoskodásra és a szélesebb körű kockázatvál­lalásra helyezné a hang­súlyt az új, kétpilléres rendszer, amely révén ke­zelni lehetne az agráriumot ért időjárási és egyéb káro­kat. Az állami pillérbe köte­lező lesz belépni, és lesz biztosítási díjtámogatás is. Braunmüller Lajos Új kockázatkezelési rendszert alakítana ki a kormány, amely a jelenlegihez képest székesebb kockázatvállalói körre terhelné az időjárásból adódó mezőgazda sági károkat jelentette be Czerván György. A Vidékfejlesz tési Minisztérium (VM) agrárgaz­daságért felelős államtitkára ki­fejtette: az elmúlt másfél évben kiderült, hogy a jelenlegi káreny lütési rendszeren belül nem le­het megnyugtatóan rendezni a felmerült veszteségeket. „Azt nem lehet várni, hogy az állam mindig a zsebébe nyúl, az a zseb most éppen elég üres” fogalma zott az államtitkár. A kormány által elfogadott me zőgazdaságj kockázatkezelési törvény szerdán kerül a parla ment elé, ha elfogadják, január 1 jétől életbe léphet Az eddigi koc kázatvállalókon, az államon és a termelőn túl további szereplőket vonnának be a kockázatközös „a biztosítók több szempont­tól is iidvözlik az új mezőgaz­dasági kárenyhítési rend­szert, elsősorban azért, mert abban megjelenik az öngon­doskodás fogalma, és az új tí­pusú kárenyhítési rendszer­ben olyan új típusú kockáza­tok ellen is véd majd a rend­szer, mint például az aszály, homokverés” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gilyén Ág­nes. A Magyar Biztosítók Sz& vétségének (Mabisz) kommu­nikációs főosztályvezetője hozzátette: „Növekedhet to­vábbá a biztosítási szerepvál­lalás, ami minden érintett számára kívánatos. ” ARRA A KÉRDÉSÜNKRE, hogy a piaci biztosítás feltételeként milyen adminisztrációt köve­telnek meg a gazdáktól, Gilyén azt felelte: „Ennek részletes kidolgozása most van folyamatban A törvény elfogadását és hatályossá vá­lását követően sor kerül majd egy rendelet kiadására is. Eb­ben a munkában, a részlet- szabályok kidolgozásában a biztosítók és a szövetség szak­emberei is részt vesznek. ” Nem tartják nyilván A PIACI ALAPÚ biztosítás a mezőgazdaságban nem új felvetés, de elterjedni a ki­sebb termelők körétón nem tudott. A kötéshez igazolni kellene a termés- eredményeiket, ez alapján lehetne megalapozott koc­kázatelemzést végezni. „Az őstermelők jelentős része ennek igazolására nem képes” - nyilatkozott ko­rábban Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátet­te: „A kisebb termelőknek az üzleti kultúiűjában nem szerepel a pontos nyilvántartás vezetése, az élelmiszerek magas áfatartalma miatt gyakran a feketegazdaságban érde­keltek. ” ségbe. A felvásárlók például vis maior károk esetén nem kötelez hetnék a termelőket fedezeti vá­sárlásra, a földet bérbe adó pedig nem követelhetné a teljes bérleti díjat Az új rendszer kétpilléres lenne. Az első pillérben tíz hektár szántó, öt hektár zöldség és egy­hektárnyi ültetvény felett minden gazdának kötelező lenne részt vennie. Itt szántó esetén hektá ronként 1000, zöldség és ültet­vény esetén 3000 forintot kellene fizetni. A többiek önkéntes ala pon részt vehetnek a kocka zatkö zösségben ehhez három évre kell csatlakozni. A belvízkárok meg­térítését ötévente legfeljebb há romszor lehet kérni. „Ahol ennél többször van belvízkár, ott felme rül, érdemes-e árunövényt ter­meszteni” - véli Czerván. A vidékfejlesztési tárca kalku lációi szerint 4 4,1 milliárd forint folyna be a termelőktől, ezt ugyanennyivel egészíti ki a költ ségvetés. Ez a duplája a jelenlegi összegnek. Nagyobb szerepet kapnának a magánbiztosítók is. Az első pillér teljes kárenyhítés­ében csak azok a termelők vehet nének részt, akik legalább terme­lésük 50 százalékát piaci cégnél biztosították, ennek hiányában az állami kárenyhítésből is csak felerészben részesülhetnek. A második pillérében biztosító si díjtámogatást nyújtanának a biztosítókkal történő szerződés kötéshez. Ennek első csoportjá ba tartoznának az olyan növé­nyek, mint a búza, az árpa és egyéb elterjedt növények. Ezekre jég, fagy, aszály és árvíz ellen Ls biztosítást lehetne kötni, 65 szá­zalékos lenne az állami díjtámo gatás. A második csoportba az összes többi növény tartozna, itt csak jégre, téli fagyra és vihar kárra szóló szerződések díját tá mogatná az állam, meghatározott százalékban. A díjtámogatás évente 2,6-2,7 milliárd forintba kerülne, amelynek 75 százalékát uniós forrásokból fedeznék.

Next

/
Thumbnails
Contents