Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-09 / 261. szám
2011. NOVEMBER 9., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Újra disznót a portára! A hazai sertésállomány ma már egészségtelenül kicsi, ezért helyes az a kormányzati szándék, hogy növeljék a sertéslétszámot Fókuszban az építészet Salgótarján. A Talent Alternatív Művészeti Klub egy izgalmas kiállítás megnyitójára invitálja a kultúra iránt érdeklődőket november 9-én, szerdán (azaz ma) 18 órától. Ezúttal Ligetvári István nívódíjas építész, valamint Ligetvári Dorottya és Ligetvári Csenge építészeti fotókiállítása kerül „terítékre”. Rajeczky Benjáminra emlékeznek Pásztó. Rajeczky Benjamin zene- történész, népzenekutató születésének 110. évfordulója alkalmából rendeznek emléknapot Pásztón, november 10-én, csütörtökön. A programok 10 órától, a Szent Lőrinc-plébániatemp- lomban ünnepi szentmisével kezdődnek, amelyet Dékány Árpád Sixtus, zirci főapát, Ullmann Péter, premontrei perjel és Kecskés Attila plébános celebrálnak. A szentmise végén Ullmann Péter emlékezik Rajeczky Benjáminra, majd a neves néprajzkutató nyughelyénél és egykori lakóházánál helyezik el a megemlékezés koszorúit. A programok 11.45 órától a Teleki László Városi Könyvtárban folytatódnak, ahol a zenetörténész életéről és munkásságáról előadásokat hallgathatnak meg a jelenlévők. Elsőként Sisák Imre, a város polgármestere köszönti a megjelenteket, majd Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója mond köszöntőt Az eseményen Déri Balázs „Egyetemesség és magyarság. Rejeczky Benjamin, a gregorián kutatója” címmel, majd Tari Lujza „Rajeczky Benjamin és a néprajztudomány” címmel tart előadást. 13 órától pedig állófogadás várja a megjelenteket. Az előadások 13.45 órától folytatódnak, méghozzá Szabó Dénes, 1925-ig bezáróan mutatja be az Egri Ciszterci Gimnázium zenei életének történetét, őt követi Kiillős Imola, aki Rajeczky Benjamin és a folklórtudomány kapcsolatáról ad át ismeretanyagot. 14.20 órától a Rajeczky Benjámin Zeneiskola tanárainak és növendékeinek műsora szórakoztatja a résztvevőket, ezután 14.45 órától Gaál István Rejeczky Benjáminról vetít portréfilmet A programok 15.30 órakor záródnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszék hallgatóinak és az őket felkészítő VaklerAnna műsorával. (Folytatás az 1. oldalról)- Tény, hogy a hazai sertésállomány ma már egészségtelenül kicsi, ezért helyes az a kormányzati szándék, hogy növeljék a sertéslétszámot Az OMÉK SERTÉS címmel rendezett, az ágazat helyzetével foglalkozó fórumon elhangzott, formában azonban biztosan nem fog megvalósulni. A falvakban régen minden portának volt sertésólja. Mindenki nevelt, majd hizlalt sertést, s vágott télire, készített belőle zsírt, szalonnát, sonkát és kolbászt De kocát akkor sem mindenki tartott A kocatartás, a malacok felnevelése rendkívül összetett, nagy szakértelmet, szakképzett tenyésztőket, állatorvosokat igénylő feladat, ezért voltak gazdák, akik erre szakosodtak. A sertéshízlaláshoz nem kell ilyen szintű szakértelem, azonban a falusi sertésólak mára nem csak kiürültek, hanem el is tűntek. Egy generáció már hiányzik, akik ezzel foglalkoztak. A hizlalás „alapanyaga” biológiai lény, amihez speciális ismeretek szükségesek. A takarmány- szükséglet megtermelése sem kis feladat Az uniós szabályok tiltják, hogy háztartási ételmaradékkal etessék a sertéseket Kizárólag az erre a célra készült takarmányt szabad felhasználni. Nógrád megye vonatkozásában azonban van még egy probléma. A vaddisznókban előforduló klasszikus sertés- pestis miatt 2007 óta fertőzött területté lett nyüvánítva a megye, amely a mai napig is fennáll. Emiatt bizonyos korlátozások vannak érvényben. A kis létszámú állományból (udvarból) származó sertést - az állattartó kérelmére a megyei állategészségügyi igazgatóság eseti engedélyével - kizárólag vágóhídra, közvetlen levágás céljából lehet kiszállítani, a szállítást megelőző 24 órán belül elvégzett kedvező eredményű klinikai vizsgálat után - tudatta dr. Solti Miklós, hozzátéve: - Kocatartó udvarból sertéseket kiszállítani to- vábbtartás céljából a megye területén belül ellenőrzött piacra vagy másik kis létszámú állományba kedvező eredményű klinikai vizsgálat után lehetséges. A falvak külterületén létesítendő, legalább több száz sertés egyidejű tartására alkalmas telepek támogatásában lehetne fantázia/te/co György agrárközgazdász szerint Én is inkább ebben látom a jövő lehetőségét A termelői szervezetek, csoportok, azaz az összefogás szintén sokat segíthet az ágazat helyzetének javításában. Lapunk megkeresésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára nyilatkozatában kifejtette: - Jelen pillanatban hárommillió darab alá csökkent a sertésállomány, így az ország nagyon komoly importra szorul. A szaktárca által meghirdetett kormánytámogatást élvező sertésprogramot ennek ellenére sokan kritizálják, pedig ez nem a megvalósítás útja, hanem egy lehetséges eszköze annak, hogy a kihalt udvarokban újra tartsanak állatot, ahogy régen is tették. A szakmai tájékoztató füzet, amelyet elkészítettünk, lényegében segítségnyújtás azoknak, akik szeretnének sertést tartani, de nem értenek hozzá. Azt tartalmazza, hogy mit, mikor egyen a disznó, mekkora hely kell neki, hogy nézzen ki az ól, mit érdemes termelni a gazok helyett a kertben. Ez egy lehetőség arra, hogy ne csak a segélyből éljenek a családok, hanem az élelmiszer egy részét megtermeljék maguknak. Úgy, ahogy régen is tették. Az uniós csatlakozást követően kétmillióval csökkent a sertésállomány, amely lényegében a háztáji gazdaságokban következett be. Hogy otthon valaki milyen állatot tart, az nem az uniós előírás része. Tisztában vagyunk vele, hogy nem tudjuk megváltani a világot, de látjuk, hogy növekszik a munkanélküliség, elnéptelenedik a vidék, a városokban már nem lehet állást találni, dúl a munkanélküliség és lassan nem csak a középkorúak, hanem a fiatalok is visszakényszerülnek vidékre, ez azonban nem szégyen. Lapunk kérdésére, hogy a klasszikus sertéspestis mennyiben befolyásolja az állattartási szándékot, Menczel Lászlóné válaszában kifejtette:- Nógrád és Pest megyében voltak sertéspestisre utaló jelek, amelyeket legjobb tudomásom szerint megszüntettek csak még a hivatalos okiratot nem adták ki. Ez azonban abszolút nem befolyásolja a háztáji állattartást - tudatta, majd leszögezte: - Ez a stratégia egyik eszköze lehet, amellyel javíthatják a hazai sertésállományt Nyilván nem ettől várja a szakmai vezetés, hogy megduplázódjon a hazai állomány. Nem mi hirdettük meg a programot és nem mi tudjuk megvalósítani. Mi egy érdekvédelmi szervezet sajátos eszközeivel próbáljuk segíteni. Aki szeretne otthon sertést tartani, de nem ért hozzá, annak szól ez a leírás. Érdeklődés van rá, sokan kérik, hogy a füzeteket tegyük közzé. Amint beindul a malacok vásárlása ténylegesen akkor lehet értékelni a programot. Szomorú disznószar ott, ahol A kurta farkú malac túr, volt két ország, Dánia meg Magyarország. Utóbbi szocialista berendezkedésű volt, az előbbi meg nagyon nem. Mégis, úgy harminc esztendővel ezelőtt valamiben igencsak hasonlítottak egymásra: ugyanannyi kurta farkú malac túrt mindkét helyen. Úgy hat-hat millió. Moslékzabá- ló, négylábú disznók. most is vän e két ország, ám a különbséget röfögni lehetne: az egyikben alig hárommillió malacka termeli a ga- nét, a másikban tízszer any- nyi. Hogy hol mennyi, fejtsék meg a statisztikusok. (Akkorát úgysem tévedhetnek, hogy mi jöjjünk ki jól belőle.) Disznó-családtervező legyen a talpán, aki tudja a megoldást, miért szaporább az egyik, mint a másik. Amikor a szerelem itt is szerelem meg ott is szerelem, mi több, a mangalica szőke fürtjei talán csábosabbak is, mint a randa, tapírszerű duroc fekete háta. Paja legyek, ha nem mesterséges beavatkozásról van itt szó. lám, nemcsak a magyar fogyik, hanem a disznaja is ebben a valaha éléskamraként számon tartott, ám az elmúlt évtizedekben alaposan kilúgozott medencében. Hogy a dolgok végül a helyükre kerülnek-e, kérdéses. Az már biztos, hogy a vas és az acél nem jött be, koksz se nincsen már, de hogy legel-e még racka, szürke marha a négy folyó partján, egyelőre több, mint lutri. élt egy ember a falunkban, tizenkét kismalac hátát va- kargatta naphosszat, míg meg nem unta. Akkor unta meg, amikor hetente már minden kismalacra jutott egy feljelenés, mert bizony, a disznószar mifelénk büdös. Itt a vége, fuss el véle. CeKS Ezelőtt 15-20 évvel szinte minden portán tartottak malacot Vágáskor összegyűlt a rokonság apraja-nagyja, fogyott is a pálinka rendesen, majd ellesve az idősek technikáját, a fiatalok is megtanulták a hurkatöltés tudományát Ez a hagyomány kevés településen van jelen, az okok között számos indok található. A megváltozott munka- képesség, a többműszakos munkarendek, de van ahol például a takarmányt csak megvásárolni tudnák, mert kicsi a kert, úgy meg bizony drága. Mégis jó volna, mert a házi tepertőnek nincsen párja. ■ A program gyakorlati megvalósítása nemcsak a sertésszám emelkedését vonná maga után, de nőne a vidéki udvarok rendezettsége, kihasználtsága is, a takarmányszükséglet egy részét ugyanis a portákon meg lehetne termelni. Kármentesítés - Újratöltve! Báli Dániel SajgÓtarján. Újabb sikeres pályázatokról szóló döntések kapcsán hívott össze sajtótájékoztatót Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő. A pályázatok mindegyike a tavalyi évben, a rendkívüli időjárási helyzet következtében kialakult károk, megrongálódott középületek és utak helyreállítását célozta meg. Ez év november 2-án adott zöld utat az illetékes hatóság azon pályázatoknak, amelyeknek köszönhetően megyénkbe, mintegy 1 milliárd 318 millió forintnyi pályázati pénz érkezhet A sajtótájékoztatón Becsó Zsolt a befogadott és az elbírált pályázatok eredményéről adott tájékoztatást. A pályázatok olyan fejlesztéseket irányoztak elő, amelyek elősegítették a tavalyi, rendkívüli csapadékos időjárás okozta károk felszámolását, az árvizek és belvizek sújtotta települések infrastruktúrájának fizikai megújítását, valamint a meglévő fúnkciók megerősítése mellett, ezeknek a további fejlesztését, illetve bővítését is lehetővé teszi. A pályázat pikantériáját az adta, hogy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács nem egyből a pályázatot jelentette meg, hanem az érintett önkormányzatok részére, egy úgynevezett regisztrációs felhívást tett közre. Erre az észak-magyarországi régióból összesen 163 pályázat érkezett be, míg a rendelkezésre álló keret mintegy 4 milliárd forint volt A támogatás mértéke városok esetében 150 millió forint volt, míg a községeknek maximálisan 75 millió forintra lehetett pályázni és a támogatási intenzitás mértéke pedig 95 százalékos volt. Nógrád megyéből ezen a regisztrációs pályázaton 39 önkormányzat jelezte részvételét, amelyekben az előzetes támogatási igény meghaladta az 1 milliárd 900 millió forintot. A kiírt pályázatra az önkormányzatok június 30-ig jelentkezhettek. A 163 potenciális pályázóból ösz- szesen 127 élt ennek lehetőségével, amelyből 124-et fogadtak be. A pályázatok feldolgozása és értékelése után összesen 72 pályázatot támogattak. Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből 42 pályázat, Heves megyéből 2, míg Nógrád megyéből 28 felelt meg az ösz- szes kritériumnak. Nógrád me- s gyéből Herencsény Község Ön- :| kormányzatának van lehetősége | arra, hogy egy tisztázó kérdés £ megválaszolása után a beadott kérelmüket elfogadják. A 28 támogatott Nógrád megyei pályázat esetében a megítélt támogatás összege 1 milliárd 318 millió forint A döntés értelmében akár azonnal elindulhatnak a helyreállítási munkálatok. így lehetőség nyílik csapadékvíz-elvezetési csatornák, műtárgyak kiépítésére, közterületek és utak fejlesztésére. Ezen kívül a károkat szenvedett közintézmények, középületek, iskolák, hivatalok, óvodák, művelődési házak külső és belső felújítási munkálatai is megkezdődhetnek. Becsó Zsolt azt hangsúlyozta, hogy ez a siker megteremtette a lehetőségét annak, hogy Nógrád megye végre a súlyának megfelelő pályázati pénzforrásokhoz jusson. Az elnök abban is bízik, hogy a jövőben is hasonlóan jó döntések születnek, amelyek hozzájárulhatnak településeink sikeres fejlődéséhez. A hirtelen lezúduló csapadék gyakran problémát okozott a közlekedésben
