Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-05 / 258. szám
6 2011. NOVEMBER 5., SZOMBAT ORSZÁGJÁRÓ Liszt Ferenc kórustalálkozó Paks. Nyolc kórus vesz részt idén a Tolna megyei Liszt Ferenc kórustalálkozón, amelyet szombaton rendeznek a bonyhádi művelődési központban. A programon több mint kétszázötvenen énekelnek majd.- A kórustalálkozó életre hívását az indokolta, hogy nem volt Tolna megyében egyetlen olyan fórum sem, ahol ismerkedhettek, tapasztalatot cserélhettek volna, és egymás előtt bemutatkozhattak volna a kórusok. Különösen igaz ez a világi műveket előadó énekkarokra - mondta el az MTI-nek Czink Judit, a Tolna Megyei ÁMK közművelődési főtanácsosa. A találkozó a zeneszerző szekszárdi kötődése miatt kapta Liszt Ferenc nevét - fűzte hozzá. A rendezvény filozófiája az eltelt több mint tíz év alatt nem változott: szakmai tapasztalatcserére, előrelépésre kíván lehetőséget adni. Az énekkarok ugyan zsűri előtt lépnek színpadra, de nem minősítik és rangsorolják őket. A zsűriben mindig a hazai kórusmuzsika kiválóságai foglalnak helyet. Idén Tillai Aurél professzor emeritus, Liszt-díjas, Magyar Örökség-díjas karnagy, zeneszerző, Kertész Attila, a Pécsi Tudományegyetem docense, Liszt-díjas, Bartók-díjas, KÓTA- díjas karnagy és Lakner Tamás, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Bartók Béla férfikar, a Szélkiáltó együttes vezetője segíti szakmai tanácsaival a kórusvezetőket. 7 Az idei, tizenkettedik találkozót a Liszt évforduló alkalmából intézményünk kiemelt rendezvényként kezeli, és fontosságának megfelelően kívánja megrendezni - húzta alá a főtanácsos mondván, hogy a részt vevő énekkarok repertoárjában is tükröződik a jubileum, több Liszt-mű elhangzik majd. Ebben az évben nyolc kórus jelezte részvételét: két paksi és két dunaföldvári, valamint egy-egy Tamásiból, Tolnáról, Bátaszékről és Szekszárdról. Akad köztük olyan, amelyik kezdetektől elmaradhatatlan résztvevője a dalosrandevúnak, két együttes viszont első ízben mutatkozik be ebben a közegben. A Tolna megyei Liszt Ferenc kórustalálkozót minden évben más helyszínen rendezik. Az ideit november 5-én, szombaton 17 órától rendezik Bonyhádon a művelődési központban. „A pénzt nem lehet megenni../' Az országos kitüntetésben részesülteknek Kuzmi István és Kriston Nándor gratulált FOTÓ: BUZAFALVI GYŐZŐ Ózd. Takarékosság nélkül nincs hitel - hangzott el a takarékossági világnap megyei ünnepségén. A Takarékszövetkezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége és a Sajóvölgye Takarékszövetkezet szervezésében október végén Ózdon az Olvasó színháztermében rendezték meg a 87. takarékossági világnap megyei ünnepségét. Kuzmi István, a Takarékszövetkezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének elnöke megnyitójában emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy az 1956-os forradalom tette lehetővé azt, hogy az 1950-ben államosított hitelszövetkezetek helyébe lépjenek a takarékszövetkezetek, mert a megijedt kormány ezt lehetővé tette.- 1956 októberébfen így zászlót bontott Dunafóldváron a magyar takarékszövetkezeti mozgalom. Aligha lehet véletlen, hogy 87 éve október 31-ét választották a takarékosság világnapjának. A vidéki ember ilyenkor számvetést készít, értékeli az évet, s előkészíti a jövő gazdálkodását, elveti az új kenyérnek valót. Most is számvetésre, elemzésre jöttünk össze, méltatni a takarékosság gondolatát. Elismerni a munkában élenjárókat és számvetést készíteni a takarékszövetkezetek helyzetéről - jelentette ki Kuzmi István. Ezt követően Fazekas Zoltán, Ózd alpolgármestere köszöntötte a megyei ünnepség résztvevőit, majd Bodnár Ottó, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) ügyvezető igazgatója ünnepi megemlékezésében azt fejtegette, hogy takarékosság nélkül nincs hitel. A takarékosság teremti ugyanis meg a hitelezés fedezetét. Petőfi sorait idézte: „Akármiképp csűrjük, csavarjuk,/ Szép, aki gazdálkodni tud, / Ilyennek aztán az adósság/ Nem köt nyakába háborút.” Korunkban különösen aktuális ez, hiszen a folyamatos válságkezelés időszakában vagyunk és rendkívüli kihívásokkal nézünk szembe. Mi mások vagyunk, mint a kereskedelmi bankok, a bajba jutott devizahitelesek tömegesen jönnek vissza hozzánk, mert bíznak bennünk - hangoztatta Bodnár Ottó. Tamás Barnabás országgyűlési képviselő, aki egyébként 25 éve a takarékszövetkezet vezetőségi tagja, kiemelte, hogy ádáz pénzharc zajlik a világban: az amerikai karvalytőke még az eurózónát sem akarja életben hagyni. A végtörlesztés miatt most óriási lehetőség előtt állnak a takarékszövetkezetek, segíteni kell a hiteltörlesztésre várókon. A Sajóvölgye Takarékszövetkezet vezetői soha nem voltak kapzsik és Harpagonok, ezért töretlen a vidéki emberek bizalma e pénzintézet iránt - hangsúlyozta Tamás Barnabás. Kriston Nándor, a Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője zárszavában az együttes gondolkodás és cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet.- A kormányzat részéről is felértékelődött a magyar tulajdonú bankok szerepe. Mi az ügyfeleket a nevükön szólítjuk, és nem négyjegyű számként kezeljük - érvelt Kriston Nándor. Mi nem úgy közeledtünk az ügyfelekhez, hogy elővettünk egy terméket és azt „lenyomtuk” a torkukon. A mi módszerünk az, hogy leülünk velük beszélgetni, megkérdezzük mire lenne szükségük, és utána megcsináljuk azt a terméket. Komolyan vesszük az indián törzsfőnök mondását: „Ha majd kivágod az utolsó fát, / Ha majd kifogod az utolsó lazacot, / Rá fogsz jönni sápadt arcú,/ Hogy a pénzt nem lehet megenni.” Kölcsönös bizalom nélkül nincs tartós együttműködés, ahogy Goethe írta: „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni, / Egyetlen titka: adni, mindig csak adni, / Jó szót, bátorítást, hitet / És sok-sok önzetlen szeretetet." Ezután Kocsik László moderátor - aki Kissikátor polgármestere, a művelődési ház kulturális menedzsere - a kitüntetetteket szólította színpadra. Kriston Nándor és Kuzmi István gratulált az országos elismerésben részesülteknek, így Bódi Sándornénak (Borsod Takarék Tksz kiren- deltségvezető-helyettes), Petőházi Mihálynénak (Borsod Takarék Takarékszövetkezet ügyvezetője), Posgai Imrénének (Szerencs és Környéke Tksz főkönyvelője), Sóskúti Jánosnak (Sajóvölgye Tksz ügyvezető igazgató) és Szemán Jánosáénak (Abaúj Takarék Tksz ügyvezetője). Valamennyiük munkáját takarékszövetkezeti érdeméremmel ismerték el. Megyei díjat vehetett át Kuzmi Istvántól és Kriston Nándortól Aranyosiné Koncz Erzsébet, Kasnyik JózseJhé, Menyhértné Dezső Gizella, Merczerné Szőr Erzsébet és Pásztor László. Végezetül takarékszövetkezeti emlékplakettet kapott Császár Istvánná, Fujkó Anna, Kozák Árpádné, Nagy- Kovács Tamásné, Poczik Lajosné, Rubi Jánosné és Veres Szögi Ferencné. A megyei ünnepség Fekete Nándor orgonaművész előadásával és az ÓMI Zenés Színház műsorával fejeződött be. Fotókiállítás nyílik II. János Pál pápáról Budapest. Fotókiállítás nyílik II. János Pál pápáról hétfőn Esztergomban, a Szent Adalbert Központban; a tárlat főként a katolikus egyházfő kelet-európai útjairól szól - közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írták, a megnyitón Illés Pál Attila történész, polonista mellett Zsillé Gábor költő, műfordító, az Új Ember című hetilap szerkesztője emlékezik meg a pápáról, történelmi jelentőségéről és az ifjúságra gyakorolt, a katolikus egyház megújulását is nagyban elősegítő hatásáról. Hozzátették, Piotr lantos krakkói fotóművész portréfotó-sorozatot állított össze a boldoggá avatott egyházfőről, ezt egészítik ki Szirányi János fotográfus képei, amelyeket a pápa magyar- országi látogatásai alkalmával készített. A kiállításon szemelvényeket és életképeket láthatnak az érdeklődők a szentatya életútjáról, munkásságáról és szerepéről a kelet-közép-euró- pai kommunista diktatúrák összeomlásában. A fotósorozat időrendet követ: Karol Wojtyla plébánosi, majd püspöki, érseki, bíborosi éveiről, illetőleg a pápasága idejéről készített felvételek láthatók - mutattak rá. Felhívták a figyelmet arra, hogy a pápát „karizmatikus egyházi vezetőként idézi meg á fotósorozat, de a hangsúlyt elsősorban emberi arcára helyezi, tekintetében ott látható az egész ember. Ez avatja a fotókat maradandó emlékekké; dokumentálja, mikéfU'’teremtett összhangot a vallások és a nagyhatalmak közöt'f!'párbeszédben, spirituális erejével újra vonzóvá téve az evangéliumot”. Az egyik képen Karol Wojtyla, a fiatalember kajakban evez, fején kendővel a napszúrás ellen; egy másikon az erdőben, viaszosvászonnal letakart asztalnál ül, és a táboro- zókkal eszik. Ebből az egyszerű, közvetlen, néha kalandos lelkűiéiből pápasága idején is sokat megőrzött, zavarba hozva ezzel a rangokhoz és külsőségekhez ragaszkodókat - fogalmaztak. mti) Hirfelhasználó^^^ Szombathely. A több mint két héten át tartó Szent Márton-ren- dezvénysorozat nyitányaként november 5ún és 6- án ismét országos nagyvásárt tartanak a vasi múzeumfaluban, egészen november 22- ig pedig számos más kulturális és szórakoztató programmal várják Szombathelyen az érdeklődőket. A vásárra haA Szent Márton-napi vigasságban minden évben központi szerepet kap a liba fotó: gyűrűn tibor zánk szinte valaSzent Márton-napi országos nagyvásár mennyi szegletéből érkeznek minőségi portékákat kínáló árusok. A nagyszínpadon zajló programok között lesz gyermekelőadás, néptánc, népzene és más, vásári hangulatot idéző előadás, bemutató is - közölte csütörtökön az MTI-vel Novák Edina, az Agora Kulturális és Turisztikai Központ munkatársa. A kirakodóvásárban hazai és erdélyi kézművesek áruiból válogathatnak, és ha megéheznek, akkor Szent Márton ünnepéhez kapcsolódó étkekből falatozhatnak a vásározók. A portékák mellett gyerekműsorok, néptánc és népzenei előadások, népi játékok, kézműves-foglalkozások és népszokás-bemutatók várják az érdeklődőket. Az egész napos nézelődésben, alkudozásban megfáradt látogatók megkóstolhatják a kürtőskalácsosok, gesztenyesütők csemegéit, a lacikonyhák kínálta libaétkeket, majd koccinthatnak a borokat kínáló gazdáknál. A Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet a saját kiadványait, illetve a Muravidék jellegzetes termékeit mutatja be saját standjánál. Cziborlmre fazekas alkalmi kiállítása a „kerített házban” tekinthető meg. A kisebbeket a múzeumfalu területén különböző kézműves-foglalkozásokkal várják, a nagyobbak lovaglásban és íjászatban próbálhatják ki ügyességüket. Alkalmi tárlatvezetést tartanak a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola tanulóival a farkasfai jellegzetességekkel épült háznál, az Aja-Gur Egyesület jurtájában pedig hagyományos kézművestechnikákat sajátíthatnak el a gyerekek.
