Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-30 / 279. szám
4 2011. NOVEMBER 30., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Nem felejtünk! Megemlékezés a karancslejtősi ellenállásról Karancsalja. A Himnusszal kezdődött a hagyományos megemlékezés a karancslejtősi ellenállás 67. évfordulóján Karancsalján, az elmúlt hét végén. A szép számmal összegyűlt emlékezőket - az ela bánya kifosztását, bezárását, amely a megélhetésüket jelentette. A parancs ellenére sem vonultak be katonának, nem mentek el hadimunkára Apc-Zagyvaszántó térségébe. November 23-án 160 Pál Gyula, Karancsalja polgármestere mondott emlékező beszédet lenállók hozzátartozóit, a bányászszakszervezet alapszervezeteinek, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Nógrád Megyei Szövetségének, a pártok képviselőit - a bányászszakszervezet Nógrád megyei bizottságának elnöke Rákos József köszöntötte. Emlékbeszédet Pál Gyula, Karancsalja polgármestere mondott. Felidézte a háborús helyzetet, amely még nagyobb megpróbáltatást, szegénységet, nyomort hozott a lakosságra. Csak tetézte ezt az 1944 novemberében megjelent Szálasi-rendelet, amely az üzemek leszereléséről, a gépek nyugatra szállításáról intézkedett. Néhány nap múlva a német parancsnokság utasítására, a bánya vezetősége elrendelte a termelés beszüntetését Karancslejtősben. A salgótarjáni és a környékbeli bányászok - köztük a karancslejtősi bányászok - azonban úgy határoztak, nem engedik bányász lement a bányába, ahol csatlakoztak hozzájuk a szökött katonák és Adorján István, Kozik Ferenc, Monostori János vezetésével megszervezték az ellenállást. A bányavezetés, a megszálló németek, a magyar csendőrök nem nézték tétlenül a bányászok ellenszegülését. Megszállták a bányatelepet, a bánya környékét, idős embereket, asszonyokat, gyerekeket küldtek maguk előtt a bányába, hogy megtörjék a bányászok ellenállását. S amikor ezzel sem értek célt, kikapcsolták a villanyt. így rohamosan romlott a levegő, emelkedett a víz a bányában, ahová a légvágaton gázt engedtek. Mindezek, valamint az élelem és a víz hiánya arra kényszerítették a bányászokat, hogy feladják hősies harcukat. November 27-én 260, 3 nap múlva pedig 30 ellenálló kijött a bányából. A megtorlás nem maradt el, 21 embert ítéltek halálra. Közülük hármat - Laczkó Mátyást, Páles Jenőt és egy ismeretlen erdélyi katonát - helyben kivégeztek. A többieket Salgótarjánban, a laktanyában vallatták és a halálra ítéltek közül Mahlnyák Józsefet, Tóth Miklóst, Lukács Sándort és egy ismeretlen fiatal erdélyi katonát a laktanya udvarán kivégeztek. Halálra ítélték Kozik Ferencet és a katonai ellenállás megszervezőjét, Monostori Jánost is. Monostori János fejére még 5000 pengő vérdíjat is kitűztek. Őket azonban nem sikerült elfogniuk, Négy társukkal, fegyveres harcban kitörtek a légvágaton és elrejtette őket az erdő. A háború már végét járta és a sűrűsödő légitámadások leple alatt 12 halálraítéltnek sikerült megszöknie a salgótarjáni laktanyából. A karancslejtősi bányászok ellenállását megtörte a hatalom, az ellenállás áldozatokat is követelt. A karancslejtősi bányászok a magyar bányászság mártírjai. Tetteikkel nevüket beírták a magyar bányásztársadalom történetébe Páles Lajos, aki könyvben dolgozta fel a bányászellenállás történetét és Patínszki Lajos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Nógrád Megyei Szövetségének elnöke az ellenállás hőseire emlékezve a hozzátartozók megpróbáltatásairól is szóltak. Egy bányászfeleséget, Tóth Andrásnét idézték, aki férjéért aggódva ott szorongott a bányánál, az asszonyok között. Látta a kijövő bányászok meggyilkolását, s azt is, hogy férje ott áll a sorban. Szerencsére túlélte. Az asszony azonban soha nem tudta elfelejteni a vérontást A 20 éves megemlékezésen azt mondta: nem lehet, nem szabad! Ahol a gyilkos golyók embereket pusztítottak el, most emlékmű áll. Rajta vörösen izzó betűkkel: nem felejtünk. Mint 67 éve mindig, most is elhelyezték a tisztelet és emlékezés hervadhatatlan virágait, koszorúit az emlékmű talapzatán a Karancsaljai Polgármesteri Hivatal, a bányászszakszervezet Nógrád megyei bizottsága, a salgótarjáni, a dorogházai, a mátratere- nyei, a zagyvapálfalvai, a salgói, a vizslási alapszervezetek, valamint az Ellenállók és Antifasiszták Nógrád Megyei Szervezete és a Magyar Kommunista Munkáspárt megyei szervezetének képviselői. Virágot hoztak és mécsest gyújtottak hozzátartozók is. A megemlékezés a bányászhimnusszal ért véget, s úgy tűnt méltóságteljesen visszhangozzák a környező hegyek.-vgA bányászszakszervezet dorogházai alapszervezete tiszteleg a hősi halált halt bányászok emléke előtt Ötven év Bátonyterenye. a Váci Mihály Gimnázium életében az idei tanév a fél évszázados fennállás méltó megünneplése, még inkább a tiszteletteljes emlékezés, kicsit a múlt idézés jegyében zajlik. A közoktatás megannyi - tartalmi és szervezeti, országos és helyi - változásait megélt intézményben szeretnék felidézni, megmutatni mindazokat az értékeket, amelyek a ma itt oktatók, nevelők és tanulók tevékenységére, életére is hatással lehet. Az október 18-án megtartott jótékonysági bál - a jókedvű, közös együttlét mellett - bevételével anyagilag is hozzájárult az év programjához. A már elmaradhatatlan, decemberben megrendezendő Váci-napok eseményei is kapcsolódnak az évfordulóhoz. A szinte minden tantárgyra kiterjedő tanulmányi versenyen a tanintézet tanárai által ösz- szeállított „versenyprogram”, feladatsor megoldása során nemcsak a gimnázium tanulói, hanem - immáron jól bevált hagyományként, - a környék általános iskolái 7-8. osztályaiból meghívott tanulók is részt vehetnek. Az eredményhirdetésre a december 21-én megtartandó Váci-gálán kerül sor. Évkönyv megjelentetését tervezik a tavaszi hónapokban, ami egyrészt a negyven évvel ezelőttihez kapcsolódva főleg az elmúlt 10 év történéséivel egészítené ki az iskolatörténetet, természetesen az aktualizálás mellett továbbra is helyt adva volt tanárok és diákok visszaemlékezéseinek. Az utóbbiak s a ma itt oktatók, tanuló diákok részvételével egy nagyszabású rendhagyó érettségi találkozó megrendezését tervezik ugyancsak a tanév második felében. Szeretnék, ha minél többen elmennének nemcsak a múlt felidézése, az újra találkozás öröme miatt, hanem a maiakkal történő beszélgetések során mind jobban felelevenednének a gimnázium elmúlt ötven évében történtek, hozzájárulva a to- vábbőrzés megteremtésének lehetőségéhez is. „Nekiment" a jelzőtáblának Akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az a 29 éves salgótarjáni férfi, aki egy közlekedési jelzőtáblán vezette le a benne családi problémák miatt felgyülemlett dühöt. Salgótarján. A közterületi szolgálatot ellátó járőrök figyeltek fel arra, hogy egy fiatalember rángat, elhajlít és megpróbál kicsavarni a helyéről egy közlekedési jelzőtáblát a minap Salgótarjánban, a Kossuth úton. Mivel a „Behajtani tilos!” tábla nem adta meg magát, az illető több alkalommal is belerúgott.- A rendőrök igazoltatták és kérdőre vonták - utóbb pedig előállították a városi kapitányságra - a 29 éves helybeli férfit, aki azzal magyarázta a rongálást, hogy nagyon ideges, mert családi problémái vannak - tudatta Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Hozzátette: a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság salgótarjáni közlekedésrendészeti alosztálya a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt kezdeménye- I zett büntetőeljárást az illetővel szemben. A bíróság a jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv alapján akár három évig terjedő szabadság- vesztést is kiszabhat az elkövetőre. Kalóztanya az iskolában rnsS-tanárok is szerezhettek pluszpontot osztályuknak, ha a közös karaoke-ban részt vettek. A vetélkedőt a 10. d osztály nyerte meg, így a jövő évi napot ők fogják szervezni. zászlót készítettek. A beöltözés mellett sok feladat várt megoldás ra, köztük az elveszett királynő keresése, kalózhajó festése, tánco lás, éneklés és még számos érdekes tennivaló. A program végén í Salgótarján. Diáknapot rendeztek néhány napja a Bolyai János Gimnáziumban Kalóztanya mottóval. Az alkalomra „kalózosodtak” az osztályok: előzetes feladatként kalózfilmet forgattak, csontvázat és
