Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-29 / 278. szám

4 2011. NOVEMBER 29., KEDD NÓGRÁD MEGYE Karácsonyi könyvajánló Végh József: Vőfélykönyv A zene hullámhosszán A Kerekes Band A nógrádiak életét a hét végén Kerekes Band-koncert és néptánc színesítette. A Talent Alternatív Művészeti Klubban a kulturális élet folyamatosan virágzik. Rétság. Falvainkban mindig is voltak tollforgató parasztembe­rek, kik gondolataikat rím­párokba szedve írták le, s örö­kítették meg életük, s falujuk jelentős eseményeit. Ők azok, kik leírták a katonaélet szépsé­geit, keserű helyzeteit, s ők azok, akik vállalkoznak arra, hogy bajtársaik helyett is pa­pírra vetik a távoli otthoniak számára küldött sorokat. Ettől már csak egy lépés, hogy ter­mészetesen ők azok is, kik bé­keidőben kérésre verset fabri­kálnak a szeretett leánynak el­küldendő, s persze főszereplői a lakodalomnak, hol afféle szó­vivőként beszélnek mindenki helyett, kik nem szoktak hozzá a nyilvánosság előtt való szó­hoz. Vőfélyek nélkül nem volt lakodalom elképzelhető. Ők az események kézben tartói, irá­nyítói, nekik kell ügyelni arra, hogy a menet idejében indul­jon és érkezzen a templomba, a kikéréshez, s hogy az esemé­nyek pörgő egymásutánban történjenek. Ügyelnie kell arra, ha „holtidő” keletkezik, ilyen­kor előpattanjon, s egy-egy tré­fás verssel szóval tartsa, felvi- dámítsa a násznépet. A jelenlé­vők persze sokszor hallották már ezeket a verseket, olykor szinte kívülről tudják már ő maguk is, mégis nagyokat de­rülnek rajta, várják őket s hiá­nyolják, ha netán egy-egy ver- sezet elmarad. A vőfély persze nem telepedhet rá az esemény­re, hanem kellő érzékkel kell látnia, hogy meddig viheti a szót, s mikor kell hagynia az eseményeket zajlani. A vőfély dolga az is, hogy a vőfélyverse­ket mindig az adott alkalomra igazítsa. Ez főleg a búcsúzta­tókra igaz, hiszen attól függő­en, hogy a házasulandó ifjak milyen családi környezetből ér­keznek, kell szólniuk és senki nem maradhat ki a búcsúzók sorából. Később pedig már ma­gától értetődő a jó hangulat, hi­szen a jóféle étkek, italok, a ze­neszó és a tánc megalapozzák ezt. Mindehhez hozzájárulnak a vőfélynek időről időre fel­hangzó tréfás versei. A vőfélykönyv versei mozza­natról mozzanatra követik, sőt tulajdonképpen elő is írják, sza­bályozzák a lakodalom hagyo­mányos menetét. Bár a gyűjtés a Diósjenőn fellelt lakodalmas vő­félyverseket tartalmazza, azok legtöbbje azonban szinte bárhol felbukkanhat országszerte. A kéziratos vőfélykönyvek ugyan­is valamennyien a 18. század vé­gétől nyomtatásban, ponyván is megjelent könyvek utódai. Fő vo­nulata megfelelnek az onnan át­vett versezeteknek. A kötet kiválóan alkalmas ar­ra, hogy a belőle nyert ötletekkel színesítsük a mai esküvők me­netét. Egy-egy jól sikerült tréfa, alkalomhoz illő versezet hozzá­járulhat ahhoz, hogy az esküvők egy egész életre szóló emlékeze­tes események legyenek. A könyv megvásárolható a szerzőnél és a rétsági művelődé­si központban. Salgótarján. A nógrádi közönség zenei utazóként az ethnofünk dallamvonások jegyében, akár limi Hendrixre, Mike Finni- ganra, vagy a palóc dudásokra emlékezve kapcsolódhattak ki a hétvégén. Az örömzenélés hí­vei magyaros hangzásviláguk­kal lelkes táncoló közönséget teremtettek albumaik reperto­árjaikból merítve. Egri szom­szédaink szabad improvizáció­jukkal, dinamikus előadásuk­kal, robbanékony ritmusokkal és a népzene egyszerű szépsé­gével ejtették rabul dallamaik­tól nem eresztve el a nógrádi palócfóld szülöttjeit és lakosait a Talent Alternatív Művészeti Klub színpadán. A zenekedve­lők a koncertet végigkísérve szemezgethettek a népi dalla­mok repertoárjából, felismerve a jazz, dance, funk, dub, trance és a drum'n'bass világából fel­bukkanó falusi zenei formákat. Az 1995-ben alakult zenekar alapító tagjai, Fehér Zsombor és testvére, Fehér Viktor az együttes zenei alapjait erdélyi és palóc­földi népdalgyűjtő kőrútjaikon és gyimesi mestereik, Tímár Já­nos és Tímár Viktor kezei alatt fektették le. 2003-ban csatlako­zott a brácsás Csamó Ákos és a kobozon játszó Námor Csaba mellé a basszusgitáros Kónya Csaba. A népzenei alapokat a modern hangzással ötvöző ethno funk stílus a Kerekes Band sajátja. Dinamikus zené­jüket egyedi hangszerkezelésük­kel, virtuóz játékukkal és tradi­cionális hangszereikkel (koboz, háromhúros brácsa, pásztorfu­rulya) erősítik. Albumaik (Hungarian folk music from Gyimes and Moldva, Fütyül a masina, Pimasz, Fel a kalappal!, What the folk?) és koncert kere­tében ők is magyarlakta telepü­lésekre, európai országokba is eljutnak, sőt Oroszországban és Jamaicában is jártak már. Állo­másaikat nyomon követhetjük elektronikusan például facebookon, blogon és a saját honlapon. Fehér Zsombor kifej­tette, hogy a zenekar fontosnak tartja a közösségi portálokon va­ló jelenlétet. A zenekar díjakat is kapott már. A Songlines, brit világze­nei szaklap beválogatta a Pi­masz című albumot a világ 10 legjobb, újonnan megjelent le­mezek közé, amely 2007-ben aranylemezes lett. A Londoni Magyar Kulturális Központ meg­hívására júniusban a Kerekes Band képviselte hazánkat a Pulse Festival nevű eseményen a kultikus londoni Cargo klub­ban. 2008-ban az Oktatási és Kulturális Minisztérium őket vá­lasztotta az Európai Unió által meghirdetett kultúrák közötti párbeszéd európai évének ma­gyarországi nagykövetévé. 2012 januárjában a hollandiai Noorderslagban a legjobb euró­pai előadókkal találkozunk az Eurosonic zenei fesztiválon Ma­gyarországot képviselve - emlí­ti Fehér Viktor, a zenekar dobo­sa. A nagy sikerű Mr. Hungary számmal indulnak a megméret­tetésen. .Népi kéziratos könyvek Diósjenőről I. Vőfélykönyv Végh József 2010. A könyv borítója A gyümölcs csodája 2010. augusztusában kezdte meg működését a Ba- Und-Garden Kft. tulajdonában és üzemeltetésében működő, újonnan épült etesi pálinkafőzde. Terméke­ikben a hazai gyümölcsök zamatvilágának és kima­gasló beltartalmi értékeinek megőrzésére, a kisüsti- pálinka-készítés hagyományos értékeinek átadására helyezik a fő hangsúlyt. Az etesi pálinkafőzde indulá­sakor, mint bérfőzde kezdte meg működését. 2011. második felétől azonban a kereskedelmi főzde üzemeltetéséhez szükséges en­gedélyek birtokában, saját készí­tésű termékekkel is megjelent a pálinkaforgalmazók piacán. A kereskedelmi forgalmazású ter­mékek kínálata folyamatosan bő­vül. Jelenleg a klasszikus ízek kedvelői találják meg talán leg­jobban a számításukat, az Öregetesi márkanév alatt futó al­ma, kajszibarack, meggy, mus­kotály szőlő és szilvapálinkák al­kotta tételsorból választva. A főz­de az alapanyag beszerzésénél törekszik a közeli, Nógrád és He­ves megyei termelőktől szárma­zó ízletes, jó minőségű gyümöl­csök felhasználására, szem előtt tartva, hogy jó minőségű pálin­kát csak megfelelő minőségű alapanyagból lehet készíteni. Á főzde termékei 0,5 literes ki­szerelésben, 45% (v/v) alkohol­tartalomra beállítva kerülnek forgalomba, megrendelhetők te­lefonon, e-mailen keresztül, illet­ve személyesen megvásárolha­tók helyben, a pálinkafőzőében. Azoknak, akik saját tulajdonú gyümölcsből szeretnének pálin­kát készíteni, a főzde minőségi, modern berendezések haszná­latának biztosításával áll a bér­főzetők rendelkezésére. A ha­gyományos magyar kisüsti pá­linka készítésének meghatáro­zó eleme a vörösrézből készült, kétlépcsős lepárlóberendezés, amely anyagának és működési módjának köszönhetően garan­ciája a testes, illatos, hosszan tar­tó ízt adó kisüsti pálinkának. A főzde főzőüstje, mint első lépcső, hagyományosan 400 liter kapa­citású, a főzési folyamat jobb irá­nyíthatósága és higiéniai okok miatt gázfűtésű. A második lép­csőben az alszesz alkoholkon­centrációjának a növelése a szin­tén gázfűtésű finomítóüstben történik, ahol a végtermék, a pá­linka megszületik. A lepárlási fo­lyamat a főzőrendszer meghatá­rozó részein elhelyezett, belső vi­lágítással ellátott kémlelő ablaka­in keresztül nyomon követhető. Értékes párlatot a jó alapanya­gon kívül csak megfelelő beren­dezéssel, tiszta körülmények kö­zött, hozzáértő szakemberek fel­ügyeletével lehet készíteni. Az egyes főzési ciklusok és gyü­mölcsfajták váltása között, a tel­jes lepárló berendezés melegvíz­zel átmosásra kerül a fő rend­szerelemekbe épített mosófeje­ken keresztül, így biztosítva a bérfőzetők pálinkáinak a kívánt íztisztaságát. A főzde szakembe­rei a gyümölcsfeldolgozással, cefrekészítéssel, lepárlással kap­csolatos kérdésekre készséggel adnak felvilágosítást, hogy mi­nél több elégedett pálinkakészí­tő és fogyasztó népszerűsíthesse ezt a hungaricumnak számító nemes italt. Bérfőzésre jelentkezés, idő­pont-egyeztetés telefonon, e- mailben vagy a főzde web­oldalán keresztül lehetséges (www.etesipalinka.hu) Az etesi pálinkafőzde ügyveze­tője egyben elnökségi tagja a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Körének, amelynek célja, hogy Nógrád megyében a közfogyasz­tás céljából termelt minőségi pá­linkákat népszerűsítse. Ennek során rendezvények szervezésé­vel, támogatásával kíván hozzájá­rulni a minőségi pálinka előállí­tásához, a térség idegenforgalmi fejlesztéséhez. Népszerűsíti a tér­ség gasztronómiáját, öregbíti a magyar pálinka-előállítás, -forgal­mazás, vendéglátás hírnevét, kü­lönös figyelmet fordít a mérsékelt és kulturált italfogyasztási szoká­sok kialakítására és erősítésére. Az egyesület fontos feladatá­nak tekinti a minőségi pálinkát előállító vállalkozások szakmai jellegű segítését, eredményeik minél szélesebb körben történő megismertetését, a pálinkák tör­ténelmi hagyományainak ápolá­sát, a pálinka ismertségének nö­velését, a pálinka, mint életér­zés népszerűsítését. A hazai pá­linkakészítés évszázados hagyo­mányait kívánja megismertetni a mai kor emberével, ezáltal méltó helyre emelni a magyaror­szági és ezen belül a térségi pá­linkát. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents