Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-25 / 275. szám
8 INFORMATIKA 2011. NOVEMBER 25., PÉNTEK Kicsi lett a világ Tényleg kicsi lett a világ a Facebook közösségi portálnak köszönhetően: a felhasználók közötti köztes személyek száma 3,74-re csökkent, vagyis ennyi „emberre” vannak egymástól vadidegenek. Azt, hogy egymásnak ismeretlen emberek között vajon hány köztes személy lehet, Karinthy Frigyes vetette fel a világon először 1929-es Láncszemek című novellájában. A magyar író öt főre tippelt. A Facebook közösségi portál egyre terebélyesedő táborát elemezve kutatók májusban végzett elemzéseik alapján most bejelentették, hogy a platformon 3,74 lépcsőfok a távolság a felhasználók között. A szakemberek a közösség aktív tagjait, vagyis azokat vizsgálták, akik 28 naponként legalább egyszer belépnek az oldalra. A közösségi portál jelenleg 800 milliónál is több embert tömörít, az aktív tagság 721 milliós, ami a bolygó lakosságának több mint tíz százaléka. A kutatás során nem vették figyelembe a hírességek Face- book-profiljait. A közösségi portál ötezer főben maximalizálja a felhasználóknak, hogy hány ismerősük lehet, de az átlag rendszerint száz körüli számot mutat. A 2008-ban végzett hasonló vizsgálat még 4,28 lépcsőfokos különbséget, azaz köztes személyt mutatott a tagok között. Kutatók szerint az átlagos távolság azonban stabilizálódni látszik, és nem lesz ennél sokkal kisebb. Ötdekás a világháló Ez a meglepő eredmény a Vsauce-nak, egy YouTube- csatornának köszönhető, és úgy jött ki, hogy szakemberei összeadták a neten mozgásban lévő összes elektron tömegét Albert Einstein alapképletéhez igazodón, mely szerint az energia egyenlő a tömeg és sebesség szorzatának négyzetével. A világháló alatt ez esetben természetesen annak csakis a „tartalma” értendő, a kábelek, számítógépek és minden egyéb nélkül. A kalkuláció atyja John Kubiatopwicz, amerikai számítógéptudós, aki úgy számol, hogy például minden egyes könyv - amely feltöltődik a netre -0,000000000000000001 grammal növeli a világháló tömegét. A tudós természetesen nem csupán a könyveket vette számításba. A jelenlegi világháló mindennel együtt egy közepes nagyságú tyúktojásnyi, vagy jókora eper- nyi tömegű - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap. Obama spórol Az amerikai elnök korlátozza a szövetségi kormány alkalmazottai által használt infokom eszközök számát. Az intézkedés a hagyományos mobilokra éppúgy vonatkozik, mint az okostelefonokra, táblagépekre és laptopokra. Barack Obama szerint egyeseknek ugyanis a munkájukhoz szükségesnél több készülékük van. Mindez ellentmond annak a korábbi intézkedésnek, amely éppen ösztönözni akarja a szövetségi ügynökségeket, hogy mobileszközeikben mielőbb váltsanak táblagépekre, mondván, az utóbbiak fenntartási költsége olcsóbb, mint a hagyományos notebookoké. Nem használjuk ki eléggé a hordozhatóságot Még mindig sokan használnak asztali számítógépeket, de a jövőben előtérbe kerülnek a mobilabb eszközök. A táblagépek azonban egyelőre keveseket hoznak lázba - többek között ezek derültek ki a KutatóCentrum Tablet Reportjából. Habár az asztali számítógépek korszakának koránt sincs vége hazánkban - az internetezők 75 százaléka használ PC-t vagy Macet, ezen belül 85 százalék napi szinten - már érezhető a mobilabb eszközök előre tö- rése. Ezt jelzi, hogy azok közül, akik az elkövetkező fél évben számítástechnikai eszköz vásárlását tervezik - a megkérdezettek 23 százaléka tartozik ebbe a csoportba - 67 szá- zalék a laptopok, ” notebookok vagy netbookok, 15 százalék pedig a táblagépek felé hajlik, míg asztali gépet 46 százalék választana. Elsősorban a fiatalabb (18-24 év közötti) korosztályba tartozó internetezők preferálják a mobilabb lehetőségeket, hiszen esetükben már csak 76 százalék napi felhasználója az asztali gépeknek. Laptopot, notebookot vagy netbookot az internetezők 53 százaléka használ, többnyire napi rendszerességgel. Köztük az átla- gosnál magasabb arányban vannak a 35 évnél fiatalabbak, az újgenerációs' telefont használók, a tanulók és a magasabb státuszúak. Hiába van azonban szó mobileszközökről, a megkérdezettek kevesebb mint fele használja őket igazán mobilisan. „Az emberek nagy része ugyan nem hordozza a laptopját az otthona és a munkahelye között, de a mobilitás már akkor is szerepet kap, ha csak a lakáson vagy az irodán belül szeretnénk más-más helységben használni gépünket” - magyarázza az adatokat Szőke Emüia, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. A férfiak és a nők között nagyok az eltérések: míg az erősebbik nem képviselőinek 57%-a használja a laptopját vagy notebookját legalább két helyen, addig a nőknek csupán egyharmada élvezi ki az eszköz hordozhatóságának előnyeit. Magas azok száma is, akik mind asztali, mind hordozható gépet igénybe vesznek: tízből négyen mindkét megoldást használják. KC1: Nem adjuk a laptopunkat! Míg a PC-k és Macek legtöbbször több embert is kiszolgálnak (csupán minden negyedik internetező használja kizárólagosan), addig minden második laptop- vagy notebook- felhasználó nem osztozkodik. „E tekintetben a nők és a férfiak között nagy a különbség: míg a nők csupán 43 százaléka használja egyedül hordozható számítógépét, a férfiak esetében ez az arány 57 százalék” - emelte ki a szakember. A legtöbben e-mailezésre és információk keresésére használják a számítógépüket, majd pedig munkájuk során, leginkább hírek olvasására (77%) és dokumentumok szerkesztésére (69%). Szintén fontos eszköz, ha kikapcsolódásról van szó: a megkérdezettek több mint fele használja játékra, közösségi média oldalak látogatására és zenehallgatásra, de az internet alapú telefonálás lehetőségét is egyre többen (34%) kiaknázzák. KC2:1% a tableteknek A táblagépek elterjedtsége még visszafogott, 100 internetezőből mindössze 1 használja ezt az eszközt, sőt, sokan vannak azok, akiknek ez a terület egyelőre fehér folt: a megkérdezettek 30-40 százalékának nem volt véleménye a tabletekről feltett kérdések kapcsán. A jelenlegi penetrációhoz képest azonban arányaiban dinamikus elterjedést prognosztizál az, hogy a megkérdezettek 4 százaléka tervezi, hogy fél éven belül beszerez egy táblagépet. A tartalmat nem vizsgálják Internetes médiumok által közölt tartalmakkal kapcsolatban nem, egyéb, károsnak vélt online tartalmakkal azonban bárki fordulhat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által üzemeltetett Internet Hotline-hoz - olvasható a médiatanács blogjában, amely arról is említést tesz: a Magyarországon már létező szolgáltatás várhatóan uniós szinten is követelmény lesz. A médiatanács blogja szerint az európai digitális menetrend arra kérte a tagállamokat, hogy 2013- re a sértő vagy káros tartalmak bejelentésére biztosítsanak forróvonalat. Az NMHH szeptember 22- én indította el az Internet Hotline-t, amelyen kilenc kategóriában tehető bejelentés internetes tartalmakkal kapcsolatban: ezek a pedofil tartalmak; a hozzájárulás nélkül sértő módon közzétett fotók, videók; a zaklatás; a rasz- szista, idegengyűlöletre uszító tartalom; az erőszakos tartalom; kábítószer fogyasztására csábítás; terrorcselekményre buzdítás; számítógépes vírusok, kémprogramok népszerűsítése és az olyan egyéb tartalmak, amelyek károsak lehetnek a kiskorúak számára. A bejegyzésből kiderül az is, hogy hatósági jogkör hiányában az Internet Hotline kötelezni senkit nem tud a tartalom eltávolítására, azt csak kérni tudja. Olvasható az is, hogy a hotline értelmetlen, heccelődő beadványokkal nem, a valós problémát jelző kérésekkel viszont foglalkozik. A hotline nem foglalkozik az úgynevezett médiatartalmakkal, például internetes újságokkal vagy interneten is elérhető rádiós, televíziós adásokkal, ezekkel kapcsolatban ugyanis a médiatanácsnak van hatósági jogköre. Egyre népszerűbb az internetes vásárlás Tegnap volt Magyarországon az internetes kereskedelem napja (Dotcom- merce Day), az ötletgazda Neo Interactive Kft. közleménye szerint a mozgalom célja az, hogy az internetezőkkel megismertesse a magyar piacon is egyre népszerűbb online vásárlás előnyeit, ezzel segítve az internetes kereskedelem és a tudatos vásárlás fejlődését. Az elektronikus kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a tavalyi 133 milliárd forint után 2011 ben elérheti a 155-160 milliárd forintot a GKIeNet felmérése szerint. Az elmúlt egy évben 1,2 millióan vásároltak a neten, és körülbelül ugyanennyien tervezik kipróbálását a 14 évnél idősebb internetező lakosság körében. Az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben még csak 100 milliárd forint körüli volt, míg az idén az online kiskereskedelmi értékesítésből származó árbevétel elérheti a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékát. A csütörtöki akcióban mintegy 350 online kereskedő vesz részt. A Dotcommerce Dayt először rendezik meg Magyarországon, amihez a webshopok ingyen csatlakozhattak. A részvétel feltétele mindössze annyi, hogy ezen a napon valami olyan egyedi akciót, kedvezményt nyújtsanak a vásárlóknak, amelyet más napon nem. Internetes vásárlások az EU-tagállamokban, 2010 Az interneten vásárlók aránya az Európai Unió tagállamaiban, százalék Dánia Hollandia Egyesült Királyság Svédország Luxemburg Németország Finnország Franciaország Ausztria EU-27 Málta Belgium Írország Szlovákia Lengyelország Szlovénia Csehország Spanyolország Magyarország Ciprus Lettország Észtország Portugália Olaszország Görögország Litvánia Bulgária Románia Forrás: Eurostat, MTVA-Saitoadatbenk / MTI
