Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-24 / 274. szám
4 2011. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Gyermekfogászat: a kisebbek bátrabbak (Folytatás az 1. oldalról.) Az alapos szájápolás mellett rendkívül fontos a helyes táplálkozás, fluoridok alkalmazása, illetve a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. A helyesen kezelt, megtartott tejfogak biztosítják a maradandó fogak megfelelő elhelyezkedését Az ellátatlan szuvas tejfogak idővel fájdalmat okoznak, begyulladnak és a maradó fogakat elronthatják. Salgótarjánból dr. Szabó Flelga fogorvos nyilatkozott lapunknak a gyerekek szájápolási szokásaival kapcsolatban:- Szükséges már a szuvas tejfogat betömni akár az óvodás, akár a kisiskolás korú gyermekekről van szó és azt tapasztalom, hogy visszajönnek a fogászatra, amíg teljesen rendben nincs a fogazatuk. Középiskolások körében már kicsit romlik az arány, ott többé-kevésbé 70 százalékuk jön vissza, ha egy-egy iskolai vizsgálat során megállapítható a további kezelés. Az, hogy ki, mennyit költ fogápolási szerekre az kevésbé fontos, mint a rendszeres fogmosás illetve az elfogyasztott táplálék. A gyerekeknek, illetve a szülőknek, már kiskortól elmondom, hogy az elsődleges a rágás és a táplálék összetétele. Kerülni kell a cukros és a szénhidrát tartalmú ételek túlzott fogyasztását. Azok a zöldségfélék, amelyek erősebb rágást igényelnek, mint például az alma, sárgarépa vagy karalábé, mind olyan növények, amelyeknek már a rostjaik is tisztítják a fogat, illetve az erősebb rágás következtében a gyermekek rágórendszere (fogak, rágóizom- zat, illetve az állkapocsízület) jobban, egészségesebben fejlődik. Természetesen vannak még befolyásoló tényezők, ilyen például a víz fluor tartalma, amely településenként változhat, és az örökletes tényezők. Összegezve elmondható, hogy a szülők a gyermekük fogazatának állapotára már egyre kisebb életkortól odafigyelnek. Tehát fogat mosni nem csak a fehér fogak megőrzése miatt kell, a közvetlen cél a fogszuvasodást és a fog- ágy-gyulladást okozó baktériumok, illetve ételmaradékok eltávolítása. Az megfelelő szájápoláshoz naponta legalább kétszer, minimum 2-3 percig, gondosan, alapo-' san kell fogat mosni és rendszeresen fogászati szűrésre járni. A kisterenyei fogorvosi rendelőből dr. Putnoky Zsuzsanna, városi szakfelügyelő főorvos válaszolt lapunk kérdéseire:- Az elmúlt időszakban még inkább azt tapasztalhatjuk, hogy a fogszuvasodások aránya a gyerekek körében megnőtt. Egy észt a szociális körülményekhez kötődik, amely a táplálkozással függ össze, másrészt a pedagógusok és a szülők ráhatása a gyerekekre, gondolok itt a rendszeres iskolai szűrő- vizsgálatokat követő visszarendelésre. Óvodás és kisiskolás korban egyértelműen sűrűbben jönnek vissza kezelésre, a nagyobbakra azonban már nagyon nehezen tudunk hatni. A gimnáziumban sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre kevésbé tudunk hatékony munkát végezni, csupán 30 százalékuk jön vissza. A szájápolásra költött összegnél sokkal fontosabb a fogmosás technikája, amelyet minden gyermeknek időben meg kell tanítani. A körzetekkel kapcsolatban nem tudok olyan településről, ahol a víznek megfelelő lenne a fluor tartalma, így ezt fluoros fogkrémekkel és azokkal a kezelésekkel lehet kompenzálni, amelyeket a rendelőben alkalmazunk. Szükség van a demokratikus erők összefogására ~VG Salgótarján. Emlékezéssel kezdődött a bányászszakszervezet Nógrád megyei bizottságának legutóbbi ülése. Tisztelettel adóztak a közelmúltban elhunyt két alapszervezeti elnök, a vizslási Kakuk lózsef és a kazári Tőzsér Gáspár emlékének. Rákos József \ a megyei bizottság elnöke az elmúlt hónapokban végzett munkatapasztalatait értékelve elismeréssel szólt a bányásznapi rendezvényekről, az alapszervezeti elnökök továbbképzéséről, valamint a kormány megszorító intézkedései ellen szervezett megmozdulásokról, amelyeken ott voltak a nógrádi bányászok képviselői is. A tennivalók között említette a hagyományos megemlékezés szervezését a karancslejtősi ellenállásról, a Borbála-ünnep megülését, a részvételt a helyi rendezvényeken. Tájékoztatta az alapszervezeti elnököket arról is, hogy a Bánya-Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete alapjából 260 ezer forintot bocsátott a megyei bizottság rendelkezésére, amelyből 24 nehéz körülmények között élő társukat támogatták. Az elnökség ülésén részt vett Rabi Ferenc, a BEIDSZ elnöke, aki időszerű kérdésekről tartott tájékoztatót. Többek között a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók közötti érdemi párbeszéd hiányáról, a Munka törvénykönyvének „átalakításáról” a dolgozók rovására és a szakszervezeti munka ellehetetlenítésére, a szerény jövedelemből élő dolgozókat és nyugdíjasokat sújtó növekvő inflációról és adókról szólt. A szakszervezet azért dolgozik, hogy megmaradjon a bányásznyugdíj, s megmaradjanak az ágazati kollektív szerződések. Hangsúlyozta, a kormány jelenlegi gazdaságpolitikájával az ország jövőjét kockáztatja, amelyet a szakszervezetek, a civil szervezetek, a demokratikus erők összefogásával lehet és szükséges megakadályozni. A továbbiakban kötetlen beszélgetés kezdődött az alapszervezetekben folyó munkáról, a nyugdíj- rendszer átalakításáról, a bányásznyugdíj megmaradásának esélyeiről, az üdülési csekket felváltó Szép-kártyáról, a bányász-önsegélyezésről, az alapítványról, valamint a sikondai szanatórium hatékonyabb kihasználásáról. Afrika partjai helyett több éve Magyarországot választotta életterének. Tört magyarsággal beszél, de amikor megszólal a telefonja, mély hangján malgas nyelven értekezik, dallamos, szinte egymásba csúszó szavakkal. Randrianasolo Lalarison Richard Madagaszkár magyarországi konzulja a tudomány elkötelezettje. Azt mondja, a világ pénzügyi, gazdasági válsága valójában a társadalmak válsága, a bajokon segítene, ha átállnánk a megújuló energiák felhasználására. Csak az a baj, hogy akik tehetnének ezért, mert van pénzük, azok ezt nem akarják, csupán vitatkoznak a problémákról valamilyen szinten. Ezért fontos tudatosítani az emberekben, hogy a kezdeti ráfordítás, a beruházás sokba kerül, de aztán a használat minimális költséggel jár. Ez egy kis ország a világban, de megtaláltam... Képünkön Randrianasolo Lalarison Richard fotó: rigö tibor Salgótarján. Szavai szerint „kicsit érdekes annak a története, ahogyan ide került”.- Ez egy kis ország a világban, de megtaláltam. A feleségem magyar, Oroszországban találkoztam vele, mikor ott tanultam. Egyetemi tanulmányaim után Magyarországra jöttem, mérnökként kezdtem dolgozni, de tanulmányaimat azért tovább folytattam, Franciaországban szereztem a közgazdászi diplomámat és más vonalon, Amerikában is képeztem magam. lárta tehát a világot, egyik földrészről eljutott a másikra, de nem maradt a tengeren túl, a vén kontinens vonzotta...- Más-más helyen tanultam, de mégis visszajöttem és itt telepedtem le. Szeretem ezt a kis országot. Hat éve neveztek ki konzulnak, vagyis Madagaszkárt képviselem itt, és a saját, informatikával foglalkozó cégem is ad feladatokat. A tudományos munkát személyes ügyének is tekinti, ha például napjaink legnagyobb és mindenkit érintő kérdéséről, a megújuló energia források hadra fogásáról van szó. Részvétele a salgótarjáni, a pénzügyi és számviteli főiskolán nemrégiben tartott tudomány-napi rendezvényen azt is jelezte, hogy a gondok és a kihívások csaknem azonosak a glóbusz legkülönbözőbb pontjain. Salgótarjáni látogatásának előzményeit szívesen részletezte: eszerint a Bocsó Imréhez fűződő ismeretség révén köszönthették őt a főiskolai tanácskozáson. Hat éve ismerték meg egymást, egy konferencián találkoztak a gödöllői egyetemen. Randrianasolo Lalarison Richard is tartott ott előadást, amely felkeltette Bocsó Imre érdeklődését.- Ott ugyanis nemcsak a megújuló energiák használatáról, hanem arról is szóltam hogyan lehet most, a mai társadalomban ezt megvalósítani. S akkor elkezdtünk arról gondolkozni, hogyan, honnan is induljunk el. Hat évvel ezelőtt még nehéz volt beszélni erről a dologról, illetve efféle információkat átadni másoknak. Az emberek tartózkodóan fogadták a szakemberek megállapításait, ajánlásait, mert még nem értették meg, milyen fontos kérdésekről van szó. Próbáltunk együtt terveket készíteni: az volt az elgondolásunk, ahogyan Benyovszki Móric is alapított települést Madagaszkáron, mi egy mada- gaszkári kis falut fogunk Magyarországon megépíteni. Olyat, amely a nap, a víz, a szél erejét használja... Próbáltunk ehhez szponzort, szakembereket szerezni, de aki tehette volna, sem akart foglalkozni ezzel - fogalmazta meg. - A gondolat és a terv megmaradt. Bocsó Imre tovább kíván dolgozni a megvalósításért. Amikor ide hívott, azt mondta: újból kezdjünk el erről beszélni. Az érvek újbóli felsorakoztatására is jó alkalom volt a tarjáni, tudásmegosztó rendezvény, ahol konkrét információkat adtak át a tudomány jeles képviselői - tudatta Randrianasolo Lalarison Richard, majd kitért arra: biztató, hogy elkezdődött már Magyarországon olyan középiskolai képzés, amely a megújuló energiákra alapozó szakmákat tanítja. Részt vett ezen a konzul két fiatal honfitársa is, s mindketten eljöttek a salgótarjáni rendezvényre.- A gödöllői előadásomban egyebek közt arra helyeztem a hangsúlyt, hogy Madagaszkár gazdag: 365 napon át süt ott a Nap, és azt jeleztem, hogy a kezdeti ráfordítás sokba kerül, de aztán ingyen lehet ezt az energiát felhasználni. Továbbra is úgy látjuk, eljön a széles körű átállás ideje. Ma még azonban ez Madagaszkáron is gyerekcipőben jár, mert az elindulás anyagiak vagyis annak függvénye, egy fejlett ország mit tud ajánlani a fejlődőnek. A konzul megfogalmazása szerint egyelőre várni kell. Hogy változtatna-e a világ során, ha átállnánk a megújuló energiákra? A konzul határozott igent mond erre, aztán így fejti ki, amit gondol erről:- Egy ország fejlődése társadalma fejlettségétől függ, egy meghatározott szint eléréséhez az adott nemzet társadalmát kell először megváltoztatni. Amikor azt mondjuk, hogy a világot pénzügyi válság sújtja, tudni kell, nem a kormányok, hanem a társadalmak vannak válságban. Ha ez így folytatódik, az emberek nem tudnak fizetni a napi kenyérért. Sokan, sokat beszélnek a megoldásról, hoznak megszorító intézkedéseket, de ez sem elég. A megújuló energiák segítenék a kijutást a gazdasági krízisből. Csak az a baj, hogy akik tehetnének ezért, mert van pénzük, azok ezt nem akarják, csupán vitatkoznak a problémákról valamilyen szinten. Ezért fontos tudatosítani az emberekben, hogy a kezdeti ráfordítás, a beruházás sokba kerül, de aztán a használat minimális költséggel jár. A konzul és felesége két gyerekükkel egyszer egy évben látogat el a napfényes Madagaszkárra, ahol a szigetlakok ugyanúgy érzik: a visszaszámlálás elkezdődött, a szén-dioxid-kibocsátás, a globális felmelegedés csökkentése nem napolható el tovább. (Mihalik J.)
