Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-19 / 270. szám

2011. NOVEMBER 19., SZOMBAT 7 NÓGRÁD MEGYE Liszt Ferenc és utódai Koncerten voltam a minap... Nos, ebben nincs semmi rendkí­vüli, különösen, ha az ember életútja a zenéhez kötődik. Liszt­esten, ami ugyancsak gyakori volt az idén, mikor az egész világ intelligens része Vörösmarty Mihályunk által is megénekelt zeneköltő-óriásunkat ünnepelte. Mi késztet mégis arra, hogy ar­ról a november 9-én tartott hang­versenyről megemlékezzem, melyet a Váczi Gyula Művészeti Iskola zongora és orgona tansza­ka adott? Talán az, hogy emlékezetes volt! És egy ilyen zenei esemény­ről városunkban nem szabad hallgatni! Ünnep volt a javából, szép ze­nei emlékezés Liszt Ferencre - s hallgatólagosan Váczi Gyulára, ki maga is kiváló zongoramű­vész volt - az életműre, az em­berre és művészre, aki művésze­tével hitelesen bizonyította ma­gyarságát. Az iskolaalapítóra, aki Erkel Ferenc barátjaként, s vele karöltve sok hivatali viszon­tagság után elindította útján a magyar zeneművészképzést. E XIX. század végén indult fo­lyamat eredményeként itt van­nak közöttünk kései utódai, kép­viselve mind a mai napig azt a szellemi és művészi örökséget, amit Liszt ránkhagyott. Nem célja eme írásnak sem a művek ismertetése, sem az elő­adás bírálata, nem kívánok a zene­kritikus jelmezében pózolni, mél­tatlan is lenne. Ez itt a laudáció helye! A dicséreté és köszöneté. A hangversenyt kezdő Cantabile kamarakórus harmó­niába olvadó női hangjaival gyúj­totta meg a fényt, mely egész es­te besugározta a hallgatóság lel­két. A karvezetőként is éneklő Radnai Zsuzsanna, zongorakísé­rőjük, Szabóné Tóth Emília és a kórus hármas összhangja immár többéves példaértékű együttmű­ködésről tanúskodik. Ezt követően a zongora- és or­gonaművek olyan sora követke­zett, melyre az intézmény falai között még nem volt példa, s itt kerítek sort a művészekről való név szerinti megemlékezésre. Matuz Csilla (Ad nos, ad salutarem undam... orgonán, I. Mephisto-keringő - zongorán), Sóvári Katalin („La leggerezza” koncertetűd), Farkas Diána (Obermann völgye), Diósi Ta­más (Gyászóda - orgonán), Ko­vács László (XI. Transzcendens etűd). Valamennyi darab kihívóan magas technikai követelményt támaszt az előadóval szemben, amiből - köszönhetően a fellépő művészek kvalitásának - az est közönsége semmit nem érzékelt. Elragadták a zongora angyalian csilingelő, viharosan dübörgő, vagy épp csendesen panaszkodó hangjai. Oly sok mindent lehet­ne még hozzáfűzni, az odaadást, művészi alázatot, mellyel médi­umként megidézték Liszt szel­lemét, leírni, melyikük milyen személyes csodával járult hozzá az élményhez... de helyszűké­ben szeretnék inkább megemlí­teni egy igen figyelemre méltó körülményt. Ők valamennyien megjárták a zenei képzés legfel­ső - egyetemi - szintjét, négyen közülük Salgótarján szülöttei! Itt élnek közöttünk, szerényen, hi­valkodás nélkül, türelmesen igazgatva a kis kezeket a zongo­ra billentyűin. De hercegek ők és királyleányok, akik erre az es­tére levetették álruhájukat, hogy elhalmozzanak gazdagságuk­kal. Méltó utódai Liszt Ferenc­nek, akik művész mivoltukat a játékukkal hitelesítik. Felüdülés volt ez az este, melynek emléke még sokáig melegít. Torják Vilmos HIRDETÉS Raffaetlo, Kaput nyitottak- a lehetőségekre is Ingyenes tanácsadással várja a pályázókat a Széche­nyi programiroda, amelyet csütörtökön nyitottak meg Salgótarjánban, az Alkotmány út 9/A szám alatt. Szükség is van a vállalkozók megsegítésére, hiszen Nógrád megye az elmúlt években korántsem jeleske­dett a pályázati támogatások megszerzésében. S ott szerepelt a legrosszabbul, ahol a helyi gazdaságnak kellett volna megmozdulnia... Schveiczer K. Salgótarján. Az ünnepélyes meg­nyitón Simon Dávid, a Széchenyi programiroda koordinációs me­nedzsere elmondta: az Új Szé- chenyi-terv legfontosabb célja, hogy egy hatékony pályázati rendszeren keresztül támogassa a kis- és középvállalkozások fej­lődését, fejlesztését. Az ország legnépesebb városaiban huszon­két programirodát nyitnak meg, amelyek fő tevékenysége a tájé­koztatás, a tanácsadás - az ötlet­től kezdve egészen a megvalósí­tásig - és az intézményrendszer adatokkal történő támogatása. A nyolcfős salgótarjáni iroda a pályázatok megvalósítása során felmerülő kérdésekben ad szak­mai tájékoztatást a pályázóknak. Segit például eldönteni az ügyfél­nek, hogy érdemes-e pályáznia egy újfajta kiírásra, illetve segít forrást találni egy-egy ötlet megva­lósításához - mindezt igény ese­tén az ügyfélnél. A tanácsadók in­gyenesen végzik munkájukat, cél­juk, hogy minél több elképzelés­ből szülessen uniós pályázat, majd végül megvalósult fejlesztés.- Egy olyan hiánypóüó tanács­adó-tájékoztató hálózat jön létre, amelyre elsősorban a kistelepü­lési önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak van nagy szükségük - hangsúlyozta Székynédr. Sztrémi Melinda, Sal­gótarján polgármestere, ország- gyűlési képviselő. Hozzátette: a megyei jogú vá­ros önkormányzata nem véletle­nül kötött korábban együttmű­ködési megállapodást a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, amelynek anyagi támogatást is nyújt, hogy a szer­vezet ingyenesen tudjon taná­csot adni a vállalkozóknak. Ez eddig hiányzott a rendszerből. A városvezető a munkahely- teremtés mellett a „házhoz jön a segítség” jelentőségét is kiemel­te a Széchenyi programiroda kapcsán. Ettől - mint fogalma­zott - azt várja, hogy általa még több önkormányzat és vállalko­zás jut majd pályázati forráshoz. A salgótarjáni programiroda nyitva tartási rendje: Hétfő: 9-12 és 13-16 óráig Kedd: 10-12 és 13-18 óráig Szerda: 9-12 és 13-16 óráig Csütörtök: 9-12 és 13-16 óráig Péntek: 8-14 óráig- A mögöttünk hagyott néhány évben Nógrád megye nem úgy teljesített, ahogy az elvárható lett volna - szögezte le Becsó Zsolt or­szággyűlési képviselő, egyben a megyei önkormányzat és az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Mint mondta, a fejlesztési ta­nács szintjén összehasonlító vizsgálatot folytattak le. Ez meg­állapította, hogy az észak-ma­gyarországi operatív program keretében lekötött 140 milliárd forint pályázati forrásnak nagy­jából 11 százaléka érkezett Nóg­rád megyébe; holott már csak la­kosságarányosan is 18 százalék­nak kellett volna.- Ott szerepeltünk a legrosz- szabbul, ahol a helyi gazdaság­nak kellett volna megmozdulnia. Az elmúlt egy évben mindent megtettünk, hogy javítsunk a helyzeten, s azóta kezd kiegyen­lítődni az aránytalanság - fejtet­te ki Becsó Zsolt. Szavai szerint több mint ag­gasztó az ágazati programokban kialakult helyzet. A hátrányos helyzetű észak-magyarországi ré­giónak nemhogy sikerült volna ledolgoznia valamit a hátrányá­ból, de az még tovább nőtt. Külö­nösen méltánytalan a helyzet az útfejlesztések terén. lói példázza ezt a 21-es főút esete is: több mint tíz éve épül, miközben már rég be kellett volna fejezni.- A regionális és az ágazati operatív programon belül sem kapjuk meg azt, amit meg kelle­ne kapnunk. Ezen a helyzeten változtatni kell. Politikusként is mondom, hogy ez nem elfogad­ható Nógrád megye szempontjá­ból - hangsúlyozta Becsó Zsolt, hozzátéve: mindenkire szükség van, aki közreműködik abban, hogy oda helyezzük szűkebb ha­zánkat a térképen, ahová való, s amelyet megérdemel.- Egy újabb szolgáltató tevékeny­séggel fejlődik szűkebb hazánk közigazgatása, ami üdvözlendő - méltatta a programiroda megnyitá­sát dr. Szabó Sándor, a Nógrád Me­gyei Kormányhivatal vezetője. Ket­tős kapunyitásnak nevezte a csü­törtöki napot a Széchenyi program- iroda régiós igazgatója, Deé And­rás: nem csak a Nógrád megyei iroda nyüt meg, hanem a lehetőség is a pályázók megsegítésére. Simon Dávid, Becsó Zsolt, Székyné dr. Sztrémi Melinda, dr. Szabó Sándor, Deé András (balról jobbra)

Next

/
Thumbnails
Contents