Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-15 / 266. szám

6 2011. NOVEMBER 15., KEDD NAGYVILÁG Ellenzik az aranybanya megnyitását Próbálkoznak a szonda indításával Kegyes Csilla Tanácskozás a délvidéki magyarságról Belgrad. Több mint 40 vajdasági és magyarországi társadalom-, illetve természettudományi elő­adás hangzott el azon az újvidé­ki tanácskozáson amelyet A délvidéki magyarság múltja, je­lene és jövője címmel rendezett a Vajdasági Magyar Tudomá­nyos Társaság (VMTT) - olvas­ható az újvidéki Magyar Szó hétfői kiadásában. Az idei jubiláris, 10. tanácsko­zás keretében Ribár Béla akadé­mikus, a VMTT egykori alapító elnöke halálának ötödik évfor­dulójáról, valamint Hegedűs An­talról, a 2010 decemberében el­hunyt történészről emlékeztek meg. „Két olyan tudósról van szó, akik sokat tettek az európai, illetve a magyar tudomány hír­nevének öregbítéséért, emellett pedig foglalkoztak a vajdasági magyarság sorskérdéseivel, az oktatás, a felsőoktatás, illetve a tudományos publikációk útján” - emelte ki a szombati tanácsko­zás megnyitóján Szalma József, a VMTT elnöke. Lengyel László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felsőok­tatási és tudományos ügyekkel megbízott tanácsosa beszédé­ben azt hangsúlyozta, hogy az „MNT egyik legfontosabb célki­tűzése a vajdasági magyarság képzettségi szintjének növelése és ezáltal versenyképességének megőrzése”. Nikowitz Oszkár, Magyaror­szág belgrádi nagykövete beszéd dében így fogalmazott: „Minden közösségnek kell, hogy legyen egy vezető csoportja, amely irányt mutat, hiszen az utánpót­lásról gondoskodni kell”. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intéze­tének igazgatója kifejtette: „A Kárpát-medence népeinek, bele­értve a szerbeket, románokat, horvátokat, magyarokat, kétszáz év után először több a közös ér­deke, mint az érdekellentéte.” Mezey Barna akadémikus, az ELTE rektora, az új magyar fel­sőoktatási törvényről tartott előadást. Az egész napos ta­nácskozáson több mint 40 vaj­dasági és magyarországi társa­dalom-, illetve természettudo­mányi előadás hangzott el: a társadalomtudományi referátu­mok zöme a vajdasági magyar­ság múltját elemezte, a jogi tu­dományok képviselői a jelen­nel foglalkoztak, a természet- tudományos munkák pedig a jövőről szóltak. Kolozsvár. Egy Kolozsváron tar­tott nemzetközi tudományos konferencia résztvevői felszólí­tották a román államot, hogy ál­lítsa le a verespataki arany ki- bányászására irányuló jelenlegi munkálatokat, és készítsen olyan tervet, amely az örökség­védelmi, környezetvédelmi szempontoknak is, és a fenn­tartható fejlődés követelményei­nek is megfelel. Le kell állítani a verespataki arany kibányászását célzó jelen­legi tervet, és egy olyan tervvel kell azt helyettesíteni, amely megőrzi a Verespatakon felhal­mozódott szellemi és anyagi örökséget, és a fenntartható gaz­dasági fejlődés szellemében öt­vözi a bányászattal a turizmust, a mezőgazdaságot és az erdőgaz­dálkodást - többek között ez áll annak a nemzetközi tudomá­nyos konferenciának a zárónyi­latkozatában, amelyet a hét vé­gén tartottak Kolozsváron. A Verespatak a világtörténelem­ben című konferenciát a kolozs­vári Babes-Bolyai Tudomány- egyetem, a román akadémia és az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS ro­mániai fiókszervezete szervez­te. A konferencia résztvevői úgy vélik, a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vállalat által benyújtott bánya­terv sem kulturális, sem gazda­sági, sem pedig környezetvédel­mi szempontból nem megfelelő, és ellentmond az Európai Unió által megfogalmazott területfej­lesztési elvek többségének is. A zárónyilatkozat szerint a Verespatakon megtalálható arany-, ezüst-, réz- és wolfram- tartalékokat a román állam ked­vezőtlen feltételekkel bocsátotta a külföldi befektető rendelkezé­sére. Ezek mennyisége feltéte­lezhetően jóval nagyobb, mint az a befektető becsléseiben szere­pel. A dokumentum szerint a Verespatakon kibányászható színesfémek a román állam stra­tégiai tartalékait képezik, ezért ezeket a nemzetközi krízis kö­rülményei miatt is az állam érde­keinek megfelelően kell értéke­síteni. A konferencia résztvevői úgy vélik, a jelenlegi bányaterv környezeti kockázatai sokrétű­ek és hosszú távúak, és a követ­kezmények kizárólag a román államot terhelik. A dokumen­tum szerint a tervezett ülepítő késleltetett ökológiai bomba. Ezért szükségesnek tartják a bá­nya terv újraértékelését olyan módon, hogy az immár a szociá­lis költségeket, és a kockázatok elleni biztosítási költségeket is tartalmazza. A konferencia résztvevői kinyilvánították, szükségesnek tartják az arra irá­nyuló további erőfeszítéseket, hogy a római kori aranybányá­kat őrző település kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára. Moszkva. Januárig kivár az orosz űrkutatási hivatal és tovább pró­bálkozik a Föld körüli pályán ra­gadt Fobosz-Grunt Mars-szonda beindításával - jelentették be hét­főn a kazahsztáni Bajkonurban. A Fobosz-Grunt (Phobos-Talaj) űrszonda megmentésére január elejéig megmarad az esély az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz vezetője szerint Ha nem sikerül felvenni vele a kapcsolatot és elindítani a Mars felé, akkor a 13 és fél tonnás szer­kezet el fog égni a sűrű légkörbe érve. Vlagyimir Popovkin azt is elmondta a bajkonuri űrrepülőté­ren tartott sajtótájékoztatóján, hogy a szonda jelenleg 200 kilo­méteres magasságban kering a Föld körül. Az atmoszférába ak­kor kezdhet zuhanni, amikor pá­lyája 180 kilométeres magasság­ra csökken. A szondán 7 és fél tonna üzemanyag van, ami bizto­san felrobban, amikor a szerkezet belép a légkörbe. Hozzátette, hogy a Mars felé december elejé­ig el tud indulni az űrszonda, amennyiben a szakembereknek sikerül felvenni a kapcsolatot az automaükával és egy új program­mal beindítani a hajtóműveket Az orosz védelmi minisztérium űrellenőrző központjának mun­katársai folyamatosan figyelik a Fobosz-Grunt mozgását - közölte az orosz űrhaderő sajtóosztályá­nak munkatársa, Alekszej Zolotuhin. A Fobosz-Grunt űr­szondát szerdán lőtték fel Zenit hordozórakétával, de a szerkezet Föld körüli pályára állva nem vá­laszolt az irányító központ paran­csaira, így a hajtóművek beindí­tása nem sikerült Az eredeti ter­vek szerint az orosz űrszondának a Mars nagyobbik holdjára, a Phobosra kellett volna november 9-én elindulnia, hogy onnan talaj­mintákat hozzon és a 2 és fél éves út során értékes információkat gyűjtsön a vörös bolygóról és kí­sérőjéről. A program körülbelül 5 milliárd rubelbe, azaz megközelí­tőleg 35 milliárd forintba került Fókuszban a testátvilágítók Brüsszel. Javaslatot tett hétfőn az Európai Bizottság egy uniós szintű keretszabályo­zásra a repülőtéri biztonsági átvilágító be­rendezések használatáról. Mint Síim Kallas közlekedési biztos a javaslatot bejelentve közölte, a berendezések használatáról to­vábbra is a tagállamok illetékességében ma­rad a döntés, de uniós szintűvé válik a tech­nológiai normák, az egészségvédelem és az alapvető jogok biztosításának szabályozá­sa. Az elmúlt években számos EU-tagor- szágban vezették be próbajelleggel az em­beri jogi aggályok miatt sok vitát kiváltó, testátvilágító berendezések használatát a repülőtereken, de ez eltérő nemzeti szabá­lyozások és normák alapján történt - emlé­keztetett közleményében az uniós végrehaj­tó testület. Nagy-Britanniában, Németor­szágban, Franciaországban, Olaszország­ban, Hollandiában, Finnországban is mű­ködnek már ilyen készülékek. A keretrend­szer törvényesítené a berendezések hasz­nálatát, ugyanakkor szigorú működtetési és technikai feltételek teljesítését írná elő. A szkennerek használata nem lesz kötelező, csupán választható lehetőség a tagállamok és a repülőterek számára. Kallas hangoz­tatta, hogy a berendezések tényleges lehe­tőséget adnak a biztonság növelésére, hi­szen a fémtől eltérő anyagú tárgyak azono­sítását is lehetővé teszik. A javasolt jogi biz­tosítékok közé tartozik, hogy a berendezé­sek által készített képeket nem őrizhetik meg és nem nyomtathatják ki, azokhoz ille­téktelenek nem férhetnek hozzá. Az utasok­nak azt a jogot is biztosítani kell, hogy ha nem kívánják, ne vessék alá magukat az át­világításnak, hanem más módszerrel vizs­gálják át ruházatukat és csomagjaikat. Az unióban sokáig halasztódott a testátvilágí­tó berendezések engedélyezése, mert szak­értők szerint azok használata során az egészséggel, az adatvédelemmel és emberi jogokkal kapcsolatosan is felmerülhetnek komolyabb aggályok. A közösségi szintű szabályozás éppen azt kívánja lehetővé ten­ni, hogy az aggályok minél nagyobb része kiküszöbölhető legyen. Szüléscsúcs és esküvők a szinglinapon Sanghaj. Szinte egész Ázsiát hatalmá­ba kerítette pénteken 2011. év 11. hó 11. napjának köszönhető hat egyes számjegyű dátumláz. Ahogy Dél-Kore- ában, úgy Indiában is elözönlötték a kismamák a szülészeteket, hogy csá­szármetszés révén ezen a napon jöjjön világra gyermekük, remélve, hogy a sok egyes megalapozza csemetéjük szerencséjét. Természetesen a műtét csak azoknál a terhes nőknél jöhetett szóba, akik amúgy is a napokban szül­tek volna, sok kismamát hazazavartak az orvosok. Esküvőkből is csúcsforga­lom volt Indiában, ami csúcsforgalmat okozott az utakon, és több nagyváros­ban dugókat. Párok tízezrei keltek egy­be, és az esküvői menetek nem csak autósak voltak, ezért elefántoktól tevé­ken át fehér lovakig, sok állat is nehe­zítette a forgalom haladását. Kínában is megugrott a menyegzők száma, ho­lott ott november 11. egy ideje éppen az „egyedülállók napja”, a párnélküli­ek nem hivatalos ünnepe. A dátumban szereplő egyesek a magányosság jelké­pei. A szinglik az 1990-es évektől kez­dődően ünnepük egyedülálló létüket vagy búsonganak rajta. Az egyetemi körökből indult kezdeményezés a 2000-es évekre vált igazán népszerű­vé, ma már több millióan emlékeznek meg róla, ezzel kapcsolatosan ország­szerte különböző programokat rendez­nek, kifejezetten egyedülállóknak szó­ló promóciókat, akciókat szerveznek. Több kínai szinglihonlap szerint csak­is egyedülállók „joga” élvezni 11. hó 11-ét, különösen az idei, 2011-es évit, és arra buzdítottak előzetesen párokat, hogy szakítsanak, így szerezve „jogo­sultságot” az ünneplésre. A kínai szinglik egy része magányos társaival együtt ünnepelt 11-én, ami többnyire közös vacsorát jelentett. Paradox mó­don sok szinglirendezvény épp a pár­keresésről szól. Bár a 11-es nem kifeje­zetten szerencseszám a kíniaknak, so­kan úgy gondolják, a házassági papí­ron szereplő „mágikus dátum”, az egyessor szerencsét hoz majd frigyük­nek - legalábbis könnyebb lesz észben tartani a házassági évfordulót. A Sang­haj i polgári ügyek hivatala az elmúlt csütörtök estig több mint 3300 háza­sulandót regisztrált péntekre, és ezek közt nem szerepelt azoknak a száma, akik előzetes bejelentés nélkül állí­tottak be a hivatalba. A Sanghajtól 250 kilométerre fekvő Nancsing városában szintén a 3000-et közelítette a házassá­gi szándékukat bejelentők száma, ami tízszerese az átlagpéntekieknek. A legutóbbi „csodadátumon”, tavaly ok­tóber 10-én, azaz 2010.10. havának 10. napján Pekingben 11 ezer pár kelt egy­be, 2009. 9. hó 9-én viszont jóval több, csaknem 20 ezer. A „11-esek” végered­ménye még nem ismert

Next

/
Thumbnails
Contents