Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-11 / 237. szám
2 2011. OKTÓBER 11., KEDD NÓGRÁD MEGYE Az EU élelmiszersegélyprogramja Játékosan sokkal szebb a világ! Nagyné Mákos Izolda lányai társaságában Szécsény-Szentlőrinckáta. Az idén Magyarországon az EU élelmiszersegély-program amely jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű program hazánkban - hatodik éve kerül végrehajtásra. Tavaly az ország 19 megyéjében, közel 2600 településen, több mint 900 000 rászoruló között, 15,5 millió kilogramm élelmiszert osztottak szét. Hazánkban a programot az Európai Unió finanszírozza, végrehajtását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feldolgozott termékek intervenciós osztálya koordinálja. Hogy melyek azok a gazdasági szervezetek, amelyek a program lebonyolításában részt vesznek, pályázat útján derül ki. A szentlőrinckátai PEAU d’ ESPAGNE Kft. a sikeres pályá■ zók között szerepel. A Kft. két fordulóban a segélyszervezetek részére, a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, a Karitas Hungarica (Katolikus Karitas Szervezet), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a szerződésben vállalt termékek mennyiségét szeptember 9-ig leszállította. A kft. által 2011. év első fordulóban elnyert- és leszállított termékek a következők: étolajkeverék, konzervek (kukorica és zöldborsó) puszed- lik, vitaminozott lisztek. A vita- minozott liszt a szécsényi malomüzemben készült. Az élelmiszersegélyt a magyarországi rászorulók között osztják szét. ▲ Szenográdi Ferenc Varsány-Szécsény. Miközben hallgatom amit mond, olyan, mintha üdítő, friss levegő jutna a bensőmbe. Amit mond és ahogyan mondja, azáltal a színek színesebbek, a fény ragyogóbb, s még a ború is képes szépet mutatni... Ha ő mesél róla, tényleg remek játszóhely a patakpart, a kertalja, a mező, s játszani hívni nagyon kevesen tudnak úgy, mint ő. A játszani tudását elvesztett emberben - a nagyokban, s még inkább a kicsikben - folyton-folyvást a játékos kedvűt keresi... és higy- gyék el, sikerül is neki. Ez az a „titok”, amit boldogan osztogat szét, hétköznap, amikor dolgozik, és vállalkozóként, amikor bebarangolja a nagyvilág egy- egy apró szegletét. Egyszerűen magával ragad Nagyné Mákos Izolda világa, pedig - mint később elmagyarázza - a bennünk lévő világ semmivel sem kevésbé színes és értékes, csak elő kell hívni, le kell kicsit porolni... Rá kell tudni csodálkozni...! És éppen ez az, amiben ő nagyszerű segítő, partner és tanító. Partner, mert nem erőlteti a játszást, inkább előcsalogatja, s azért tanító, mert ráébreszt, hogy igenis megvan bennünk ez a képesség, „csak” ki kell bontani a borúlátás többrétegű csomagolópapírjából. S abban mesterkedik, hogy ez sikerüljön a felnőtteknek is, de nem titkolja, hogy a gyerekekkel jobban szeret foglalkozni. „Hiszen a gyermek egy csoda, kincs...” A gyermekjóléti szolgálatot is magában foglaló varsányi gondozási központ vezetőjeként különböző generációkhoz tartozók körében - végzettsége szerint szociálpedagógusként - méretheti meg felfogását, rátermettségét. Újra és újra „hozza” a következő és aztán a másik ötletet. Az idősek klubjában rendeztek már szentkép-, rózsafüzér-, feszület-, Biblia-kiállítást, de más, szebbnél szebb otthoni kincsek, így például a bögrék, a termények bemutatójára is sort kerítettek már a kis intézményben. Ezekkel is az a cél, hogy rávilágítson ő és a kollektíva, hogy „tele vagyunk értékekkel,” az eredetiség életünk része, csak észre kell vennünk, tudatosítanunk kellene ezt magunkban. Nagyné Mákos Izolda és a férje, Nagy Lajos részben ennek szellemében hoztak létre egy nagy, népi játszóteret, amellyel rendezvényekre, iskolákba, óvodákba mennek. Ez úgy kezdődött, hogy HIRDETÉS sokszor, sok helyen, rájuk bízták a gyerekek szórakoztatását, foglalkoztatását, az ügyességük, gon- dolkodtatásuk élénkítését. S nem ütök, hogy szívesen, hozzáértéssel végezték és végzik azt, de abban, hogy ezt vállalkozás formájában csinálják, a kényszer nyomásának nem csekély szerepe volt és van. A kellékek tárát elkezdték gyűjteni, gyarapítani: összeszedtek régi játszóeszközöket, a férj, ha kellett, megjavította a darabokat Fa körhinta, hordólovagló, gólyalábak, diótörő, egyszemélyes libikóka, horgászós játék, cél- badobó, óriás csúzli, csörgők, hintalovak, kézműveseszközök alkotják egyebek mellett a népi játszóteret. A fogadtatás lényegét pedig talán az fejezi ki a legjobban, hogy a kicsik képesek ezekkel önfeledten játszani, a játékosan foglalatoskodó felnőttek pedig ráébrednek: jó kikapcsolódni, jó felszabadultan kacagni az esetlenségün- kön, jólesik megfeledkezni a gondokról, bajokról. S nekik éppen ez a ráébresz- tés a céljuk. Azt szeretnék, hogy az emberek merjék és akarják magukat jól érezni. Szécsényben élnek, s ami Nagyné Mákos Izoldát illeti: lelkesíteni tudása szülői otthonában gyökerezik. Anyagiakban nem bővelkedtek, édesanyja azonban megmutatta, ötlettel, akarással nagyon sok mindent készíthet magának vagy másoknak az ember. Egymás segítésével, a másik fél elfogadásával, ez még inkább érvényre jut. ......, ................. (M.J.) Je les gyarmatiakra emlékeznek Balassagyarmat 1979 óta Horváth Endre pénzjegytervező grafikusművész halálának évfordulója körül rendezik meg a városban az őszi emléknapot, amelyen más jeles balassagyarmati személyiségekre is emlékeznek. Idén a Madách Imre Városi Könyvtár és a Balassagyarmati Honismereti Kör szervezésében október 13-án, csütörtökön kerül sor a Horváth Endre-emléknapra. 15 órakor a városi képtárban a száz éve született Zórád Ernő festő- és grafikusművészről a Zórád-fal- nál Csemniczky Zoltán, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója, a városi képtár házigazdája beszél az érdeklődőknek. Zórád Ernő (Balassagyarmat 1911. október 16. - Budapest 2004. április 8.) Festő- és grafikusművész, illusztrátor, karikaturista, képregényrajzoló. Az iparművészeti iskolában végezte tanulmányait 1927-29 között, mestere Haranghy Jenő volt. Évfolyamtársa Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy, illetve Amerigo Tot néven váltak ismertté. Részt vállalt a magyar diafilm sikeres éveiben. Kialakította a képregény művészetének igényes formáját, a műfaj egyik, nemzetközileg is elismert, legszínvonalasabb képviselője lett. 1990-ben jelent meg önéletrajzi riportregénye, az Egy vándorfestő ifjúságai. 1997- ben saját szerkesztésében és képeivel a Tabán, 1998-ban a Krúdy világa. Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon (Sahy) a városi képtárban láthatók. Munkáját Balassagyarmat Horváth Endre-díjjal ismerte el. 16 órakor a temető ravatalozójában a 115 éve született Horváth Endre bankjegytervező grafikusművészre Csemniczky Zoltán Munkácsy-díjas szobrász- művész emlékezik. Horváth Endre (Bazin 1896. március 3. - Budapest 1954. október 13.) Bankjegytervező grafikusművész, rézmetsző, kisgrafikák, bélyegtervek készítője, a Pénzjegy- nyomda művészeti igazgatója. Alkotásain művészi fokon jelenítette meg a magyar népviseletet, a népi motívumokat. Balassagyarmaton van síremléke, melyet a három párkát ábrázoló grafikájának felhasználásával Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész készített. Művészete előtti tisztelgésül 1967-ben utcát, 1969-ben galériát neveztek el róla Balassagyarmaton, 1979-től állandó kiállítás mutatja be munkásságát (Rákóczi u. 107.). A nyolcvan éve született Kovalcsik Andrásról, Balassagyarmat díszpolgáráról Csach Gábor alpolgármester mond emlékbeszédet. Kovalcsik András (Makó 1931. november 28. - Balassagyarmat 2007. február 9.) Gimnáziumi tanár, Balassagyarmat díszpolgára, helytörténeti kutató, a Balassagyarmati Honismereti Kör örökös elnöke. A képzőművészet iránti vonzalmának köszönhető nagy felfedezése, Horváth Endre pénzjegytervező grafikus- művész hagyatéka, mellyel Rebmann Rókusnénál, a művész nővérénél ismerkedett meg. Rebmann Rókusné létrehozta a Horváth Endre Alapítványt azzal a céllal, hogy a Balassagyarmathoz kötődő képzőművészeket elismerjék. Kovalcsik Andrásra bízta a végrehajtást, aki kuratórium közreműködésével huszonöt embert tartott méltónak a Horváth Endre-díjra. Könyvet írt Horváth Endre pénzjegytervező grafikusművész és Megyery Sári költő, színésznő életéről, az Arcok Balassagyarmat múltjából három kötetében pedig hírt adott jeles gyarmati elődeinkről A tíz éve elhunyt Csikász István költő, képző-és előadóművész alakját Csábi István előadóművész, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese idézi fel. Csikász István (Kehida 1933. június 13. - Balassagyarmat 2001. szeptember 13.) A Magyar Írószövetség tagja, előadóművész, képzőművész. 1958-ban költözött Balassagyarmatra, ahol több társsal együtt megalakították a Madách Imre Irodalmi Színpadot. 1974 júniusától a családi ünnepeket rendező iroda vezetője volt. 1982-ben alakította meg a napjainkban is működő Varietas Pódium Színházat, melyet jelenleg Csábi István előadóművész vezet. 1991-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Vallatás, majd 1998-ban a Levelek Bálint úrhoz. Számtalan kiállítása, önálló tárlata volt országon belül és határainkon túl. Képzőművészeti tevékenységét Horváth Endre-díjjal, Balassagyarmat kulturális életében végzett munkáját Pro Űrbe díjjal, majd díszpolgári címmel ismerték el. A beszédek elhangzása után a résztvevők megkoszorúzzák a sírokat. 17 órakor a Csillagházban a 150 éve született Szerémy Zoltán színművész alakját eleveníti fel Csukáné Szerémy Andrea drámapedagógus, a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény tanára. Szerémy Zoltán (Nógrádmegyer 1861. december 14. - Budapest 1937. október 31.) Színész. Gyermekkorát Balassagyarmaton töltötte. Emlékiratában színes képet fest a székváros életéről, az itt zajló színielőadásokról. Jogi tanulmányok után a Színiakadémián végzett 1889-ben. Pályáját Kassán kezdte, majd Kolozsvárott játszott, 1896-ban a Vígszínház első társulatának tagja lett. Sokoldalú epizodista, jellemszínész, több némafilmben szerepelt, többek között az Uher Filmgyárban készített Jókai-adaptá- cióban, a Mire megvénülünk c. filmben együtt játszott a Balassagyarmaton született Megyery Sári színésznővel. Az ünnepi alkalmon különleges bélyegekről szól Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. fi- latéliai igazgatója. A száz éve született Zórád Ernőről Csach Gábor művészettörténész beszél. Közreműködik Csábi István előadóművész és Végh Gyula gitáros, énekes. Sz. ŐSZI DIVATNAPOK Október 14. péntek 20.00-24.00 NIGHT SHOPPING ÉJSZAKAI VÁSÁRLÁS 55 ÜZLET ÓRIÁSI KEDVEZMÉNYEIVEL 19.00 Divatbemutató* 20.00 Zumba show 20.00 Közönségtalálkozó Dukai Reginával az éttermeknél 20.30 Divatbemutató* 22.00 Sztárfellépő: DUKAI REGINA Október 15. szombat 16.00 Csináljunk Bohociskolát! Cinivei és Sanyi bohóccal 15.00 Divatbemutató* 16.30 Salsa show 16.50 Divatbemutató* 18.00 Sztárfellépo: VARGA VIKTOR 15.00-18.00 Papirvitézek kézműves jatszóház Dobó István Vármúzeum ■
