Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-08 / 235. szám

2011. OKTÓBER 8., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE A szüretre jön a nagykövet Hollókő. /to Tecuo japán nagy­követ látogat október 8-án szombaton a világörökségi fa­luba. A vendéglátó helyiek 10.30 órakor fogadják, jó idő esetén a vár kapujában, ellen­kező esetben a látogatóházban. Ezután a helyi nevezetessége­ket tekinti meg a magas rangú vendég, akit délben ebéddel várnak a mívesházban, itt az önkormányzati képviselőkkel, az intézmények vezetőivel és a körjegyzővel is találkozik. Ko­ra délután megtekinti az ófalu nevezetességeit, közben a 14.30 órakor kezdődő szüreti felvonulást is. Várhatóan tizen­öt órától a faluközponti kultu­rális műsort nézi meg a nagy­követ, akit itt ismét köszönté­nek a hollókőiek. Kisteherautóval ütközött Egy 65 éves asszony sú­lyos sérülést szenvedett - tűzoltók szabadították ki a roncsból - csütörtök hajnalban, miután a kis­teherautó, amelyben uta­zott összeütközött egy személykocsival a hu­szonegyes főúton, Tar kö­zelében. Tar. Egy sofőr Tar felől nagy ív­ben balra, Hatvan irányába ka­nyarodott ki személygépkocsi­jával a huszonegyes főútra ok­tóber 6-án, csütörtökön 5.45 óra körül időben. A jármű en­nek során összeütközött a neki j balról érkező és egyenesen, Salgótarján irányába tartó kis­teherautóval. Ez utóbbi vezető­je, egy 29 éves nő könnyű, míg utasa, egy 65 éves asszony sú­lyos sérüléseket szenvedett. A baleset körülményeit a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság salgótarjáni közlekedésrendé­szeti alosztálya vizsgálja - kö­zölte Dankóné Nagy Éva rend­őrségi szóvivő. A Salgótarján Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltóság tűzoltá­si és műszaki mentési osztályve­zetője, egyben szóvivője, Antal István elmondta: az ütközés sú­lyos sérültjét a lánglovagok fe­szítő-vágó berendezés segítségé­vel szabadították ki autójának roncsaiból. A személykocsiban hárman tartózkodtak, de sze­rencséjükre egyiküknek sem esett baja. A szavak mágiája Paróczai Csaba tanár, népművelő, iskola­alapító-főigazgató, és talán költő is - ahogy magáról mondja. Salgótar­jánban született, akkor, ami­kor a város a virágkorát él­te, a hatvanas évek kellős közepén. - Mivel családom egyike volt a hirtelen fejlő­dés által idevonzottaknak, erős gyökerekkel kötődtem a Békés megyei Endrődön élő apai nagyszüleimhez, rokonaimhoz is, akiknél egész középiskolás koromig valamennyi szünidőmet töl­töttem. Ez a többszörös ket­tősség: a modern és a hagyo­mányos, a város és a falu, a hegyvidék és az alföld kö­zött alakította személyisége­met. Bár édesapám - Paróczai Gergely - másfél éves koromban meghalt, az ő tanári, költői személyisé­gét megőrizte környezetem, s talán ez is közrejátszott ab­ban, hogy a világ és önma­gunk megismerésének útját egyszerre találtam a tanu­lásban, a tanításban és a művészetben. Persze mind­ez már csak most tűnik vilá­gosnak, kamasz- és ifjúko­romban a folyamatos útke­resés, bizonytalanság, és sokszor az ide-oda csapódás jellemezte életem, amiben persze voltak magam vá­lasztotta biztos pontok is - mesélte Paróczai Csaba. Ilyen volt mindenekelőtt a feleségem, akivel még nyíregy­házi főiskolás éveim alatt ismerkedtünk meg, s házasodtunk össze, s aki a törvény­szerűen adódó nehézségek ellenére is tár­sam mind a magánéletben, mind a munká­ban. Három gyermekünk közül Anna és Márton már felnőtt, még éppen felsőokta­tásban tanul, de lényegében már a saját éle­tét éli, s hogy nem tudunk megöregedni ar­ról hatodikos Fanni lányunk gondoskodik - mondta büszkén a családapa. Talán a családi minta miatt szinte tör­vényszerű, hogy a humánszféra felé indult az útja. Érettségi után két évig dolgozott könyvtárosként a megyei könyvtárban, majd a zagyvapálfalvai Ifjúsági Művelődé­si Házban. - Ekkor ismerkedtem meg a művelődésszervezés világával, és döntöt­tem el, hogy ezzel akarok foglalkozni én is. Mivel egyszakos népművelőnek nem lehe­tett jelentkezni, a történelem szakot vá­lasztottam mellé, akár az apám, meg a nagyapám. Ez is egy kettősség az életem­ben, amit azonban már én választottam. - A diploma megszerzése után, 1988-ban a Beszterce-lakótelepi iskolában kezdett dol­gozni, mint iskolai népművelő. - Ekkor jöt­tem rá arra is, hogy alkatomhoz a közép­iskolai tanári munka közelebb áll. Rögtön a következő évben jelentkeztem hát az EL­TE történelem szakára, ahová fel is vettek. 1991-től az egészségügyi szakközépiskolá­ban tanítottam, amely nagyon jó terep volt elsajátítani a középiskolai tanári fogáso­kat. Élveztem azokat az éveket, ahogyan annak is örültem, amikor 1996-ban volt középiskolámba, a Bolyai gimnáziumba hívtak tanítani. A megismerés mellett az önmegismerés és önkifejezés kikerülheteüen kényszerként jelentkezett már ebben az időben, s került előtérbe a vers, a szavak mágiája - mondta Paróczai Csaba. Három verseskötete jelent meg: a Közelítések (1997), Háton vitt sark­csillag (2000) erbeszélgetés (2010). 1999 karácsonyán jött a lehetőség, hogy egy alapfokú művészeti iskolát indítsunk út­jára. Salgótarjánban csak egyéni zeneokta­tás folyt abban az időben, és rövid idő alatt kiderült, hogy óriási igény lenne képzőmű­vészet, tánc és színművészet szakköri rend­szeren túli oktatására. Pár hónap szervezés után, előzmények nélkül, 1300 tanulóval 2000. szeptember 1-jén megkezdte tevé­kenységét a St-Art Művészeti Iskola, akkor még egy országos művészeti magániskolái hálózat tagjaként. - Bár az elején sok nehéz­séggel kellett megküzdenem, mindig hittem abban, hogy tisztességesen és jól csinálom, amit csinálok, és nekem lett igazam. - 2005-ben létrehoz­ták a Hibó Tamás Művészeti Alapítványt, amely aztán új­ralapította az iskolát. Büszke arra is, hogy 2007-ben az ő segítségével indulhatott újra Somoskőújfaluban a közok­tatás. Az intézmény azóta vi­seli a Cogito Általános Műve­lődési Központ nevet. A 4 in­tézményegységet magába foglaló ámk mára az ország egyik legnagyobb iskolájává nőtte ki magát: öt megyében 34 településen dolgoznak, több mint 1600, túlnyomó többségében hátrányos hely­zetű tanulóval foglalkoznak. Országosan is elismerik a munkájukat. Ennek köszön­hető, hogy 2006-tól közokta­tási megállapodással segíti őket az oktatási kormányzat, valamint 2008-ban, a megyé­ben elsőként kapta meg a Te­leki Blanka-díjat. - Szeret­ném, ha a nem állami szférá­ban dolgozó pedagógusok méltó helyet kapnának a megújuló köznevelési rend­szerben. Ezért is hoztuk lét­re még 2010 elején a Közok­tatási Magánszolgáltatók Or­szágos Egyesületét, amely­nek elnöke vagyok. Az utób­bi 5 évben nagyon nehézzé váltak a körülmények, óriási forráskivonás történt az ok­tatás területéről, a magánintéz­mények a legkiszolgáltatottabbak, ezen a helyzeten igyekszünk változtatni. Oktatás- szervezőként, tanügy-igazgatási szakértő­ként szeretnék segíteni a köznevelési rend­szer újraépítésében, s szeretném, ha ebben a munkában együttműködést tapasztalnék. Eddig 17 évet töltöttem a felsőoktatásban hallgatóként, 23 évet a közoktatásban mint tanár, s szeptember 1-jén múlt éppen 40 éve, hogy átléptem a Gagarin iskola küszöbét. Talán ötödikes voltam, amikor egy kérdő­íven arra kellett válaszolnom, mi akarok len­ni, ha nagy leszek. Kínomban csak annyit tudtam írni: okos ember. Nem tudom sike­rül-e valaha. Én igyekszem. Paróczai Csaba SCHVEICZER KRISZTIÁN Lóhalála Javában tart már a „nemzeti vág ta”, hiszen több mint egy éve, hogy meghúztuk a ravaszt és eldördült a startpisztoly. Tudtukjól, kire kell ten­né az egyik már nem, a másik még nem, a harmadik mégsem. ..Maradt tehát a tuti befutó, mega fényes lege­lő, amelyre az lépten-nyomon ígéretet tett Mi pedig örültünk vége az ínsé­ges időknek, végre haraphatjuk a fi­vet! Erre... Lóvá tettek volna? Mert most már mérges a ménes. No, nem mindegyik paripa paprikás, csak az igás fajta. De rajta kívül szá­mosán képezik még az istálló népét: a szemellenzőt levetni képtelenek, a továbbra is jól táplált jól tápláltak, meg azok, akiknek mindig minden­ki fényesre nyalja a ... szőrét Ne­künk, többieknek azonban maradt a megszokott bánásmód: egyre szo­rosabb a zabla és egyre kevesebb az abrak Tudom, tudom... Itt, Lóhalá­lában rendet kell vágni És ahol arat­nak.. Ott valami hullik Csak jutna eszembe, hogy micsoda! Mindegy, a lényeg - mint Pavlov kutyájánál - be­téve megy: nem prüszkölni, hanem húzni keli És ha ezt tiszta szívedből, teljes erődből megeszed, méltán re mélheted, hogy egyszer majd(csak) könnyebb lesz az életed. Oké, zsoké - de mióta hallgatjuk már ezt? Hogy rúgja meg a ló! Jól van no, magamtól is belátom, kár volt lovagolni a szavakon. Úgy­hogy leteheted az ostort. Mi? Meg bokrosodni? Én ugyan nem fogok legfeljebb a teendőim. És ha már itt tartunk a sarkantyút is fájóan feles­legesnek érzem. Te tudod a legob- baru nem a lóbőrt húzom naphosz- szatén sem. De ha gondolod, akkor sarkallj, hátha vannak még rejtett tartalékaim - tudtomon kívül, vala­hol mélyen. Elvégre nem vagyok még vén csataló én sem! Nyeregbe hát, aztán vága! Vasakarat sikert arat - reméljük még megéljük.. Útszakaszok helyreállítása Karancsalja. A Szondi és a Bar­tók út egy-egy szakaszának helyreállítása kezdődött el a na­pokban a községben. A munká­latok a tavalyi nagy esőzések mi­att bekövetkezett csúszások mi­att váltak szükségessé, a költsé­geket vis maior keretből fedezik. Geotóp nap A Magyar ProGEO Egyesület idén október második szombatjára tűzte ki a „geotóp nap” elnevezésű ese­ményt, melyet a tavalyi évben indított útjára. A „geo­tóp” szó olyan földi helyszínt jelent, ahol az élettelen természet legérdekesebb, leglátványosabb, legjellegze­tesebb képződményei, formái fedezhetők fel - ilyen pedig mi jól tudjuk, (a történelmi) Nógrád területén nem kevés található. Nógrád megye. Prakfalvi Péter geológus-mérnök (a Novohrad- Nógrád geopark egyik hivatalos geológusa) már a tavalyi évben is megszervezte ezen eseményt, ami ha százakat nem is, de mi­nimum egy osztálynyi érdeklő­dőt biztosan vonzott. Akkor or­szágos viszonylatban is elége­dett lehetett az érdeklődéssel, de természetesen cél a továbbfejlő­dés. Az idei évben újfent Szilvás­kő és környéke lesz az úti cél, így akik kedvet éreznek egy iga­zán élménydús háromórás prog­ramhoz (mely azonban csak mintegy 5 kilométer gyaloglást jelent) azoknak a rónabányai kultúrháznál kell gyülekezni, október 8-án, szombaton 10 óra­kor. A Novohrad-Nógrád geopark egyik leglátványosabb, a térség történelmét is magán vi­selő területén a szakvezetett tú­ra alkalmával bepillantást nyer­hetünk a földtani folyamatokba - mely a legtöbb helyen a koráb­bi bányászati tevékenység által tárul a szemünk elé. A geotóp nap alkalmából azonban nem csak Szilvás-kő környékén várják az érdeklődő­ket, hiszen Salgótarján lesz az egyetlen olyan helyszín az or­szágban, ahol kétféle program közül is lehet választani. A má­sik lehetőség ezen a napon a 10 és 14 óra között áll rendelkezés­re, a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelyén, ahol Bagyinszki Istvánná várja az ér­deklődőket. Megtekinthető lesz a föld alatti bányamúzeum és a külszíni géppark, de a gyerme­kek megismerkedhetnek a bá­nyászati eszközökkel a „Bánya­manó leszek” programrész ke­retein belül. A programra a belé­pő ezen a helyszínen a felnőttek számára 800 Ft, míg a kedvez­ményes jegy 400 Ft. A programra nem kötelező, de ajánlott az előzetes bejelentkezés. A túravezetők elérhetőségei a kö­vetkezők: Prakfalvi Péter - praki57@freemail.hu, Bagyinszki Istvánná - bagyikati@freemail.hu. A szervezők várnak mindenkit, aki kíváncsi arra, mit is rejt a föld mélye, miről árulkodnak a kőzetek, kövületek, miként jöt­tek létre a különleges felszínfor­mák. Kéri István I

Next

/
Thumbnails
Contents