Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-01 / 229. szám

2011. OKTOBER 1, SZOMBAT A HÉT TEMAJA 7 A kémkedés a hideghábo­rú után sem veszített a jelentőségéből. Sőt ma ko­molyabb befolyással bír, mint bármikor. Korábban döntően katonai és politi­kai céllal történt, manap­ság gazdasági-technoló­giai információkra is ki­terjed. Látlelet kémbotrá­nyok idején. Arvay N. Tivadar ­Fábos Erika Szeretne kémnek állni? A lehető­ség adott: ha ön magyar állam­polgár, betöltötte 18. életévét (de nem több 35-nél), büntetlen elő­életű, rendezett a magánélete, egészségi és pszichikai szem­pontból alkalmasnak bizonyul, és nem utolsósorban tud titkot tarta­ni, belevághat. A Nemzetbizton­sági Hivatal (NBH) honlapján közzétett feltételek között ilyen és ehhez hasonló elvárásokat talál­hat az, aki úgy dönt, életét a ha­zájának szenteli. Noha a kritéri­umok teljesítése nem tűnik lehe­tetlen küldetésnek, a szervezet nyomatékosan figyelmezteti a je­lentkezőket, hogy az elvárások „nagyon magasak” a közigazga­tás általános elvárásaihoz viszo­nyítva. A jó ügynöknek ugyanis „meg kell értenie az elöljárók ál­tal meghatározott feladatot, majd önállóan végre kell azt hajtani, és az eredményről az elvárt színvo­nalon számot is kell adni”. Hogy a magyar kémszakma krémje erről hogyan vélekedik, arról - tekintve bizalmas külde­tésüket és az ehhez kapcsolódó inkognitójukat - vajmi keveset tudunk, arról viszont jóval töb­bet, hogy mekkora bajba kerül, aki letér az elöljárók által kijelölt ösvényről. A rendszerváltozás előtti időszak nagy kémbotrányai között említhetjük például Be- lovai István ügyét, aki a vád sze­rint 1984-ben londoni katonai és légügyiattasé-helyettesként az amerikai hírszerzést (C1A) tájé­koztatta arról, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés vezetése mindent tud arról a NATO által te­lepített aknazárról, amelynek fel­adata az lett volna, hogy megvéd­je Nyugat-Európát egy keletről ér­kező inváziótól. Belovait regé­nyekbe illő módon „kapcsolta le” a belügyi elhárítás 1985-ben, a kelenföldi pályaudvaron, ahol ép­pen egy CIA-től érkező „csoma­got” vett volna át. A kivégzést ugyan megúszta, de teljes va­gyonelkobzással és életfogytigla­ni szabadságvesztéssel büntették a rendszerváltozás után szaba­don engedett, majd Amerikában letelepedett, s 2009-ben elhunyt alezredest. Ennél is cifrább Halmi Zoltán és Rimner Gábor története. Halmi - akit a Magyar Televízió Kék­fény című műsorának egy kora­beli adása a „legkártékonyabb TE IS LEHETSZ • • •• ÜGYNÖKÖK Ma a gazdasági érdekek irányítják a hírszerzést. Hazánk nem kémközpont és még csak kiemelt tranzitországnak sem nevezhető, ha hírszerzésről van szó kémként” mutatott be - a Belügy­minisztérium hírszerző iskolájá­ban végzett, s 1974-től a bogotai főkonzulátusunk titkára lett. Itt került kapcsolatba a CIA-vel, s adott át információkat. Ingyen, mert mint később állította, így próbált vezekelni az „ÁVH-nál és a hírszerzésnél másfél évtized alatt ráragadt mocsok miatt”. 1981-ben bukott le, s 1990-ig ült börtönben, akkor kegyelmi kér­vénnyel szabadult. Rimner története Szudánban kezdődik, ahol szülei kiküldeté­se miatt élt. A Kartúmba akkre­ditált amerikai kulturális attasé - miután a 17 éves fiatalember a segítségét kérte egy kaliforniai ösztöndíj megszerzéséhez - felis­merte Rimner kommunistaelle- nességét, s sikerrel szervezte be az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) csapatába. Fel­adata a Magyarországon állomá­sozó szovjet csapatokról való in fbrmációgyűjtés volt. A magyar elhárításnak 1980-ban lett gya­nús a Bel-, Had- és Külügymi­nisztériumban tolmácsként fog­lalkoztatott férfi, akit 1981-ben a nyílt utcán fogtak el. Két férfi a hóna alatt felemelte, betuszkolta egy mellettük fékező BMW hát­só ülésére, majd ráültek a férfira és elhajtottak vele. Később a ház­kutatások során megtalálták ná­la a speciális vegyindigót, vala­mint egy tőrt, amelynek a nyelé­be mikrofilmolvasót építettek. Őt 12, feleségét bűnsegédlet miatt 2 évi szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de el­vették szülei tihanyi nyaralóját is. Jó magaviseletéért 1990-ben szabadult, de csak 2002-ben nyerte vissza teljes körű állam- polgári jogait. Halmi és Rimner filmbe illő sztorija egy 1999-es televíziós műsorban egyesült: a két férfi egy volt NATO-kémek ügyeivel foglalkozó műsorban vett részt, ahol mindkettőjüket étellel és ital­lal kínálták. Néhány nappal ké­sőbb mindketten rosszul lettek, a szívinfarktus tüneteit mutatták. Rimner, a fiatalabb túlélte, de Halmi belehalt az infarktusba. Rimner meggyőződése, hogy a te­levízióban fogyasztott étellel mér­gezte meg őket valaki. Többek között ők azok, akiket valamilyen formában a haza el­árulásával vádoltak meg az el­múlt évtizedekben, de a ma mű­ködő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is hasonló ügyekben nyo­moz. S nem is kell ahhoz közel lenni a tűzhöz, hogy valaki bajba kerüljön. A hivatalhoz ugyanis bejelenthető (akár e-mailben is) Sablonos, de máig jól működik a csodafegyver, a bombanő a módszerek máig alig változ­tak a hírszerzésben. Ha mond­juk egy fekete afrikai államfő tudni szeretné, hogy elrejtik-e a pénzét Svájcban, elég, ha odaküld néhány szép nőt, akik „kapcsolatba lépnek” a megfelelő személyekkel, és máris megvan az információ. A MUNKÁT MINDENKI pénzért végzi, akkor is a pénz mozgat­ta a szálakat, amikor a két nagyhatalom - Amerika és a volt Szovjetunió - még ideoló­giai eszmék mentén próbálta felépíteni saját kémhálózatát. A NAGYKÖVETSÉGEKEN regiszt­rált diplomaták nagy része is végez hírszerző tevékenységet, ez a WikiLeaks-dokumentu- mok nyilvánosságra hozatalá­val vált egyértelművé. Olykor egy-egy ország diplomatáinak kiutasítása is összefüggésben lehet ezzel, hiszen a követsége­ket mindenütt figyelik. Ezért aztán akár azt is mondhatjuk: az összes kémbotrány időzítés kérdése. Ennek ellenére ha­zánk nem kémközpont és még csak kiemelt tranzitországnak sem nevezhető, ha hírszerzés­ről van szó. minden olyan értesülés, amely a nemzet biztonságának veszélyez­tetésére vonatkozik. Az NBH pe­dig cselekszik - törvényi felha­talmazással - nyílt és titkos infor­mációgyűjtéssel , s indokolt eset­ben még a magánlakás, a magán­titok és a levéltitok sérthetetlen­ségéhez, a személyes adatok vé­delméhez fűződő alapvető állam- polgári jogokat is korlátozhatja. Kontrollt az igazságügy-minisz­ter vagy a Fővárosi Bíróság bíró­ja gyakorol a szervezet felett S bár a kelet-nyugati szemben­állás megszűnt, a hazánk elleni kémtevékenységgel ma is szá­molni kell. A hadititkok helyett azonban a politikai élet, a kor­mányzati és más állami szervek, a gazdasági és tudományos inté­zetek kerültek az „ellenség” ügy­nökeinek érdeklődési körébe. De puhatolózik az NBH is, az ipari kémkedés területén például ma­gáncégekkel karöltve is dolgo­zott már a hivatal. De feladatuk a gazdasági hírszerzés - amely az ország gazdasági érdekei el­len irányuló információszerzés, és a megbízó rendszerint egy másik állam titkosszolgálata - elhárítása és megakadályozása. Vélhetően - ha a nemzeti érdek úgy kívánja - a magyar ügynö­kök is végeznek hasonló mun­kát külföldön. Innen már csak egy lépés eljut­ni James Bondig, de a hivatal igyekszik eloszlatni a romanti­kus ábrándokat az NBH holly­woodi szerepeit illetően. Fegyvert ugyan tartanak maguknál a nem­zetbiztonság tagjai, de azt csak nagyon indokolt esetekben hasz­nálhatják. A 007-es ügynökhöz hasonlóan azonban hozzáférhet­nek minden információhoz - be­leértve az államigazgatásadatbá­zisait is - de nem kényük-kedvük szerint, és szigorúan dokumen­tálva a bepillantás tényét. A poli­tika számára nemkívánatos sze­mélyek „eltüntetése” is csupán legenda, az efféle módszerek al­kalmazását törvény tiltja. Ciprus és Svájc a kémközpont EURÓPA LEGNAGYOBB kém- központja továbbra is Svájc. Az ország ugyanis 1815 óta semleges és a világháborúk alatt is úgy viszonyít a vi­lágpolitikához, hogy a hír­szerzés a legnagyobb háborí­tatlansággal dolgozhatott náluk. ciprus szintén közkedvelt központja a titkos ügynökök­nek, mivel az Európai Unió többi országától eltérően je­lenleg is kommunista párt van kormányon, amely re­mek kapcsolatokat ápol Moszkvával és a többi volt szocialista országban is van­nak kapcsolataik. Aldrich Ames Az FBI-nál az orosz ügyekért volt felelős, de 1994-ben lebuktatta az összes Oroszországban beépített ügynököt, akik közül tízet ki is végeztek. Életfogytiglant kapott. Alexander Litvinyenko 1986-ban szervezte be a KGB, de 1998-ban elárulta a szervezetet. Letartóztatták, majd 2000-ben Angliába menekült. 2006-ban megmérgezték, a gyanú szerint az orosz titkosszolgálat tette. George Trofimoff Az amerikai haditengerészet ezredese, 25 éven át szállította az információkat Moszkvának, csak az ezredfordulón bukott le Életfogytiglani börtönt kapott. Robert Hanssen Az FBI ügynökeként az oroszoknak kémkedett. 1979-től 2001-ig volt aktív, bécsi otthona közelében kapcsolták le. Életfogytiglani büntetést kapott, egy amerikai börtönbe került. James Bond (Sean Connery) A OOT-es valójában egy kitalált brit kém. A figurát lan Fleming író alkotta meg 1953-ban. Hőse nevét egy philadelphiai ornitológustól kölcsönözte. 2008-ig hat színész játszotta el James Bond szerepét. Margaretha Geertruida Zelle Mata Hari a leghíresebb kémnő, egy holland származású bártáncosnő volt. A francia hadbíróság 1917-ben találta bűnösnek a németeknek végzett kém­kedés vádjában. Kivégezték, de nem bizonyosodott be, hogy ügynök volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents