Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-04 / 231. szám
8 2011. OKTÓBER 4., KEDD KULTÚRA Ég és föld felé egyforma lombbal búcsú A magyar építészet emblematikus alakja nem ismert kompromisszumot Életének 76. évében meghalt Makovecz Imre Kos- suth-díjas magyar építész, az organikus építészet egyik legfontosabb alakja, a makói Hagymaház, fürdő', például a paksi, a Csíkszeredái templomok vagy a Farkasréti temető ravatalozójának tervezője. Mézes Gergely Nem kérte vissza az interjút. Azt mondta, jót beszélgettünk, látja a szememben, hogy nem fogom kiforgatni a szavait. Eny- nyiben maradtunk. Pedig kényes témákat érintettünk, az építészetről folyton átcsúsztunk a politikába, mintha hitvallás nélkül nem is lehetne az építészetről beszélgetni. Szóba került a gyerekkor, elmesélte az első találkozását a felszabadító orosz hadsereggel. Az egyik katona cipőkrémet kért, de ügyetlenségében összekente vele a kezét. Annyira felbőszült, hogy agyon akarta lőni a rémült édesanyát. Aztán meg arról mesélt, hogy sírva nézték az Istenhegyi út kerítésébe kapaszkodva, hogyan ég a budai vár. Makovecz Imre a 75. születésnapját ünnepelte, és azt mondta, úgy érzi, egy egész történelem- könyvet megélt, Rákosit, 1956- ot - ez utóbbit a férfikor eszmé- lésének tartotta. 1959-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, először állami tervezővállalatoknál dolgozott. Kollégáival összefogva próbálták megmenteni a falvak közösségi épületeit, Zalában, Somogybán, a Jászságban. Hol a régit újjáépítve, hol új faluházakat felhúzva. Első jellegzetes Makovecz-épület a berhi- dai étterem lett 1964-ben, de épített Velencén és Szekszár- don is vendéglőt. Korai munkái közül talán a sárospataki művelődési ház a legismertebb. A hetvenes években kezdtek el kollégáival az élő építészeten gondolkodni, nem kis büszkeséggel mesélte, hogy olykor akár ötven ember is összejött kis lakásukon, hogy az organikus építészetről diskuráljanak. Holott akkor már három kisgyerekük volt, Makovecz Imre 1981-ben önálló irodát alapított, és számos megrendeléssel büszkélkedhetett. Az ország számos településében lehet látni meghökkentő formavilágú, faszerkezetű épületeit. „A szerves építészetnek olyan szubsztanciát kell hordoznia, mint a fának, ami az ég felé és a föld középpontja felé ugyanakkora lombot ereszt” - vallotta. A világhírnevet a sevillai világkiállítás magyar pavilonja hozta meg neki, noha a hazai építészek között nem kis ellenérzést szült, hogy bár a pályázaton SZŐCS GÉZA, NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM KULTURÁLIS államtitkára: „Személyes véleményem az, hogy a 20. század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja. ” TÚRI ATTILA ÉPÍTÉSZ: „Makovecz szerepe a magyar építészetben a legnagyobbaknem indult, az Antall-kormány mégis őt bízta meg a tervezéssel. Talán innen is fakad, hogy később már tudatosan elkerülte a pályázatokat. Úgy vélte, a tervezéshez elsősorban bizalom kell, ezt azonban a pályáztatás nem tudja biztosítani. És amúgy is: minden ilyen eljárás maga a korrupció - vallotta. Ezzel egy időben alakította meg a Magyar Művészeti Akadémiát, a Magyar Tudományos Akadémiával szemben, ahol épp akkor szerveződött a Széchenyi Művészeti Akadémia. Sokak hoz mérhető. A nemzet sorsáért aggódva járta az országot, megpróbálta lelkesíteni az embereket, mindig azon a módon, amelyre lehetősége nyílt. ” FEKETE GYÖRGY BELSŐÉPÍTÉSZ: „Makovecz olyan mester, iskolateremtő képessége és személyes hitele olyan színvonalú, hogy hosszú időn keresztül pótolhatatlan maradi." FINTA József építész: „Nagyon régóta ismertük egymást, sok szerint ezzel végleg elmélyítette a szakadékot a művészeti élet két tábora között. A 90-es évek közepén épült meg Piliscsabán a megdöntött homlokzatával komoly vitákat kiváltó Stephaneum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épület- együttese, 1996-ban pedig a makói Hagymaház - a Makovecz- életmű két emblematikus darabja. A 2000-es években számos templomot tervezett, a többi közt Csíkszeredán, Dunaszerdahe- lyen, Pilisszántón, sőt egy kopt kolostort is Egyiptomban. Az évvel ezelőtt együtt alapítottuk a Magyar Művészeti Akadémiát (...). Már az, hogy ott, az alapításnál összejöttünk, mutatja, az építészetről, az épített világról vallott felfogásunk különbözősége ellenére sohasem tudtuk kikerülni egymást. Minden vitánk mellett tudtam és máig vallom, hogy ő az elmúlt fél évszázad egyetlen igazi magyar építész mestere volt. ” utóbbi években Makóra összpontosított, 2010-ben adták át az autóbusz-pályaudvart, de tervezett bölcsődét, gyógyfürdőt is. Ez utóbbinak augusztus végén leégett a tetőszerkezete, és egyelőre bizonytalan, mikorra csúszik a december végére tervezett átadás. Az életúthoz hozzátartozik az is, hogy a 2001-es beregi, a 2010-es Sajó-Hernád-menti árvíz és a 2010-es vörösiszap-ka- tasztrófa után is kivette a részét az újjáépítésből. Az iszapkárosultaknak például Makovecz Imre és mérnökcsapata tervezte meg ingyen a házakat. Bár nem volt híján munkának, élete végére mégis be kellett zárnia építészirodáját, a Makonát. „A pénz ural mindent, ezt mindannyian tudjuk, miközben eljátsszuk a demokráciát. A közbeszerzési rendszer korrupt. Az kapja meg a munkát, aki a legtöbbet adja vissza a megrendelőnek" - fogalmazott egy interjúban. A Kossuth-díjas építész közéleti megszólalásaival is gyakran kavart vihart. A 90-es évek végétől egyre nyíltabban kiállt a Fidesz mellett, részt vett a polgári körös mozgalom megszervezésében. Nem rejtette soha véka alá csalódottságát, többször hangot adott annak, hogy szerinte az országban nem demokrácia van, hanem diktatúra. „És ha már diktatúra van, akkor legyen vezére. Mert ha egy ilyen keleti népnek, mint a magyar, nincs vezére, akkor magát zabálja fel. Tehát ezer százalékig támogatom Orbán Viktort. De ez nem jelenti azt, hogy az egész Fidesz-állományt is támogatom” - fogalmazott a születésnapi interjúban. Nem vált valóra másik nagy álma sem, a Gellért hegyi Citadella helyére megálmodott Medgyasszay István tervezte magyar hősök panteonja, igaz, a terv realitásában maga is kételkedett. Tudta, hogy óriási tiltakozást váltana ki, ha „az ország sörnyitójának” csúfolt Kisfaludi Strobl Zsigmond-szobrot eltávolítanák. A kormány viszont talán túl is szárnyalta elképzeléseit, amikor a Magyar Tudományos Akadémia mellett a Magyar Művészeti Akadémiát is alkotmányos védelemhez és költségvetési támogatáshoz juttatta. Nobeklíj: Nádas Péter is esélyes? az idei irodalmi Nobel-díj esetleges várományosai között Nádas Péter nevét is hallani - olvasható az AFP tudósításában. A legesélyesebbnek az idén is a szíriai költőt, Adonist tartják. A szóbeszédben olyan nevek is felmerülnek, mint a japán Murakami Haruki, az izraeli Ámosz Oz; az amerikai Philip Roth és Cormac McCarthy. Makk Károly került a SZIMA élére A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia közgyűlésén a tagság nagy többséggel megválasztotta elnöknek Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezőt, és újraválasztotta ügyvezető elnöknek Ferencz Győző költőt. A tagság azért választott új elnököt, mert Dobszay László zenetörténész életének 77. évében elhunyt. Polanski átvette a zürichi életműdíját Roman Polanski újra Svájcban „jobb későn, mint soha” - ezekkel a szavakkal vette át Roman Polanski a Zürichi Filmfesztivál életműdíját, amelyet két évvel ezelőtt ítéltek oda neki, de Svájcba érkezésekor letartóztatták egy szexuális bűncselekménnyel kapcsolatban. Mesemúzeum nyílik jövő ősszel lerakták a Mesemúzeum és Meseműhely alapkövét az I. kerületi Döbrentei utca 15. szám alatti épületben. A múzeum a tervek szerint 2012. szeptember 30-án nyitja meg kapuit. A mesemúzeum ötlete Kányádi Sándor költőtől származik. Pályatársak emlékeztek az építészre Uj fordításban színen a Szent Johanna színház George Bemard darabjának címszerepét Bánfalvi Eszter játssza Megnyílt a World Press Photo kiállítás Budapesten George Bemard Shaw Szent Johanna című darabját mutatta be pénteken este a Nemzeti Színház Alföldi Róbert rendezésében. A Magyarországon ritkán játszott színműből Nádasdy Ádám készített új fordítást. Mint az MTI-nek elmondta, a darabot Shaw modern szöveggel írta meg, miközben történelmi drámáról van szó. Nádasdy Ádám felidézte, hogy a fordításra Alföldi Róbert kérte fel. „Azt hiszem, jól látta, mert nagyon sok gúny, vicc, fonákság van benne, ami egy modernebb szövegben jobban kijön” - vélekedett. A darab ismertetője szerint a naiv hit és a rafinált cinizmus küzdelmét G. B. Shaw lenyűgöző éleslátással és humorral ábrázolja. A naiv, szinte tanulatlan Johanna kardot ragad, sereget szervez, hogy megmentse a dauphint, Károlyt, a leendő királyt. Végül mindazok, akik maguk előtt tolták Johannát, máglyára segítik őt, hogy aztán legendaként emeljék az égig. A Johannát alakító Bánfalvi Eszter mellett a darabban Földi Ádám, Nagy Zsolt, Bodrogi Gyula, Marton Róbert, Szatory Dávid, Szarvas József, Szabó Kimmel Tamás, Kulka János, | Znamenák István, László Zsolt, s Váncsa Gábor és Fodor Tamás is | játszik. A jelmezeket Nagy Fru- 2 zsina készítette, a mozgás I Gergye Krisztián munkája. ■ Bánfalvi Eszter és Nagy Zsolt a naiv hit és a cinizmus küzdelmében tárlat Rekordszámú, több mint 108 ezer nevezett felvételből válogatott idén a World Press Photo (WPP) nemzetközi fotópályázat zsűrije; a budapesti közönség a 177 díjnyertes képpel - köztük Lakatos Péter munkájával - találkozhat a Néprajzi Múzeum kiállításán, amelyhez idén a Dunát, illetve Tornász Gudzowaty különleges sportfotóit bemutató kísérőtárlatok kapcsolódnak. „Rendkívül erős az egész anyag” - méltatta a győztes képeket a kiállítás szervezője, Révész Tamás. A fotográfus megjegyezte, tartott attól, hogy az idei fődíjas Jodi Bieber felvétele túl riasztónak bizonyul, de a kép történetét megismerve megváltozott a véleménye. A dél-afrikai fotós portréja egy megcsonkított afgán lányt ábrázol. A WPP projektmenedzsere, Femke van der Valk hangsúlyozta, hogy szörnyű sebe ellenére a fiatal lány tekintete erőt és méltóságot sugároz Jodi Bieber fotóján. „Ez a kép azt teszi, amit egy sajtófotónak tennie kell: felrázza a nézőt, így hívja fel a figyelmet a nők elleni erőszakra.” Lakatos Péter, az MTI munkatársa a Hírkép (Spot News) kategória első díját nyerte el. A kép a 2010. május 23-ra virradó éjszaka készült, mikor egy férfi felmászott a Szabadság hídra, majd többórás győzködés ellenére felgyújtotta, majd a mélybe vetette magát. ■
