Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-29 / 253. szám

4 2011. OKTÓBER 29., SZOMBAT KULTÚRA „Édesanyám, kedves anyám..." Sokan tudnák fejből is folytatni e dalt, de a biztonság kedvé­ért kiosztották a közönség soraiban a szöveget, hogy min­denki együtt énekelhesse a salgótarjáni bányász-kohász da- lárdistákkal, a pedagóguskórus tagjaival és a kisterenyei népdalkörösökkel, a harmincéves Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttest köszöntő strófát: ....csak az a kérésem, / fodros sz oknyát, fodros szoknyát csináltasson nékem, / fodros szoknyát, sej-haj, sok csipkét rája, / ez illik, illik, illik, ez il­lik, illik, illik a magyar kislányra.” a saját maguknak okozott örömön évekkel ezelőtt segítkezett az ak- kívül a mindenkori közönség igé- kordosoknak a sárospataki nyári nyes szórakoztatása. Elhangzott zenei táborban való részvételben, például Balassi Bálint A|% « Az est sokszínűségé- „Aenigma" című - hor- aQI»“ ff - hez, színvonalához Mondani sem kell, hogy a re­mek hangulatú közös éneklésre már a kétórás jubileumi hangver­seny vége felé került sor, addig azonban történt egy és más. A fü- vósindulós nyitányt követően a műsorközlő, Édes Katalin - a Cantabile kamarakórus és a váro­si szimfonikus zenekar tagja - is­mertette az Akkord létrejöttének ötletét - amely a salgótarjáni zené­szek a finn testvérvárosban, Vantaaban tett látogatása alkalmá­val fogant - az alapítás körülmé­nyeit, az elmúlt három évtized főbb jellemzőit A négy vadászkür­tös alapfelállású zenekar legidő­sebb tagja, PR-menedzsere fliósi János - akinek alkalmanként fia, Tamás (orgona, szintetizátor) és menye, Gebhardt Zsuzsa (ének, vers) is kapcsolódik az együttes­hez - s a családi kötődés fennáll a másik két törzstag, a pásztói Bartus László és a helyi Patakfatvi Zoltán esetében is a feleség, Bartus Emese, illetve a Németországban élő ijj. Patakfalvi Zoltán révén. Az ünnepi koncerten utóbbiak is sze­repeltek, s természetesen ott volt a színpadon az ugyancsak állandó tagnak tekinthető Mizsei Tibor is. Vendégként erősítette a zenekart a szintén a fiatalabb korosztályt képviselő SzabóDorina (fuvola) és Földesi András (fagott). Közremű­ködött Ujj Ákos ütőhangszeres is. Az 1981-ben alakult kürtkvar­tettből a későbbiek során Kohász füvóskisegyüttes lett, majd a tizen­ötödik születésnapjuk után felvet­ték az Akkord nevet is. Jubüeumi műsorukban jól tükröződtek az alapításkor megfogalmazott célok: vát virágének nótája ra írott - szerelmes versének megze­nésítettváltozata, a Liszt-évforduló je­gyében volt részlet a „Les preludes”-ből, az egyik mű pedig a dixielandfesztiválon való szereplést idézte. Szép gesztus­ként műsorra tűztek egy olyan da­rabot is, amelyet Füzes Péter - az egykori legendás zenetanár, Füzes Zsigmond fia - hangszerelt. Ugyancsak tisztelettel, megható módon - Homoga József 1981 9011 A 30 éves születésnapi hangversenyen a szokottnál bővebb felállásban Is színpadra lépett a Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes a mai kor igényei szerinti hagyo­mányápolás, a komoly-és könnyű­zene-irodalom fúvós kamaramu­zsikájának bemutatása, az után­pótlás fellépésének biztosítása és fotóklubvezető közreműködésével - emlékeztek az idén elhunyt fo­tósbarátra, Brunczel Tiborra, vala­mint Péce.li István Salgótarjánból elszármazott zenetanárra is, aki nagymértékben já­rult hozzá két A. vendégegyüttes */• fellépte is. A------ Radnai Zsuzsan­9-L I ■ _ na által vezényelt ^ 'y Cantabile kamara­'CÁtACO' kórus, illetve a Sza- ■ W* bó István vezette Salgó­tarjáni rézfüvóskvintett egy­aránt két műsorszámmal és egy ráadással kedveskedett az ünne­peiteknek illetve a közönségnek. Az utóbbi együttes tagja, szóvivő­je, Kapi Gyula beszélt az Akkord­hoz fűződő szakmai, baráti kap­csolataikról is. Végül, de nem utol­sósorban következtek a bevezető­ben említett népszerű magyar dallamok... Jubileum lévén nem hiányoz­tak az üdvözlő szavak, apró aján­dékok sem. Mások mellett Gálné Horváth Mária a Kohász Művelő­dési Központ, Tóth Tibor pedig a zeneiskola, illetve a szimfonikus zenekar nevében köszöntötte a zenekart, dr. Szabó Lajos pedig a Bányász-kohász dalkör rigmu­sokba foglalt jókívánságait tolmá­csolta. Az Akkord születésnapi hang­versenye - amely mintegy bete­tőzte az egész évet átfogó meg­emlékezéssorozatot - koccintás­sal ért véget, amely keretében Sisák Imre, Pásztó polgármeste­re mondott személyes hangú po­hárköszöntőt. Csongrády Béla Emlékműsor Liszt születésnapján A lehető legjobb időpontot találta meg a salgótarjáni Cantate Domino kórus, hogy bemutassa Liszt-em- lékműsorát: október 22-én, tehát a zeneszerzőzseni, a zongoravirtuóz születésnap­ján lépett a közönség elé az Acélgyári úü Szent József- plébániatemplomban. A koncert „prózában” kezdő­dött, ugyanis a főplébánia kórusá­nak vezetője, karnagya, Virág László bevezetőt mondott a mű­sorhoz. Kiemelte, hogy az 1811. október 22én született és 1886. július 31-ig élt Liszt Ferenc - no­ha főként Ausztriában, Svájcban, Német-, Francia- és Olaszország­ban élt, beutazta szinte a korabe­li Európát - vüágéletében magyar­nak tartotta magát, sok szállal kö­tődött Budapesthez az ottani ze­nei intézményekhez, az akadémi­ához, az operaházhoz, gyermeki magyar nevet és állampolgársá­got viseltek. Virág László mondan­dójának másik hangsúlyos eleme Liszt egyházzenei munkássága volt. Rámutatott, hogy a zeneszer­ző élete utolsó harmadában egyre nagyobb figyelemmel fordult a vallásos zene felé. Ekkor szület­tek jelentős szakrális művei, mi­séi, motettái, korálfeldolgozásai. Ezek közül néhányat az idei Liszt­év során liturgikus eseményeken, hangversenyeken a Cantate Domino is bemutatott - emlékez­tetett Virág László. A Liszt-emlékműsorban az Ave Maria, az 0 salutaris hostia, a Salve Regina, az Ave maris Stella című művek szerepeltek. A Koro­názási mise egyik tételét, az Offertóriumot Diósi Tamás orgo­naművész adta elő. Az emlékmű­sor „csúcspontját” a Krisztus ora­tórium - amely azon a napon Ma­gyarországon és szerte a világban több helyütt is felhangzott - Pápai himnusz című részlete jelentette. Elismerés illeti az amatőr státusú Cantate Domino tagjait, hogy szép küldetésük teljesítése során szak­mailag ilyen nehéz feladatokat is képesek sikeresen megoldani. C&B. A Cantate Domino kórust a Szent József-plébániatemplomban Virág László vezényelte fo^ jy-vosi csaba Sorsteremtő gének „Grecsó Krisztián új regényé­nek hősei hisznek az öröklődés­ben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak” - olvas­ható a „Mellettem elférsz” fül­szövegében. A népszerű szerző minapi estjén - a Szerdatársa­ság Irodalmi Kávéházban - vi­szont arról a sorsról volt szó, amely őt „választotta” különös nevű felmenői génjeivel egye­temben. 1976-ban született a Csong- rád megyei Szegváron. Onnan huszonegy évvel ezelőtt eljött ugyan, de nem tartja magát el­származottnak. Sok helyen la­kott, sok mindent csinált azóta. Élt a Viharsarok több városá­ban, néhány éve már budapes­ti lakos. Számos fizikai és szel­lemi munkában - a napszá­mostól Koltai Róbert „Megy a gőzös” című filmjének forgató­könyvírójáig - is kipróbálta magát. Szegeden bölcsészként diplomázott, írt a Dél-Magyar- ország tárcarovatában. 1997­től a Bárka című folyóiratot szerkesztette, 2007-től 2009-ig szerkesztő volt a Nők Lapjánál, amelyet önismereti kalandnak fog fel, jó iskolának tart, sokat tanult ebben a sajátos közeg­ben. Jelenleg az Élet és Iroda­lom szerkesztőségének mun­katársa, a prózarovatot gondoz­za, törekedvén - mint mondta - a jó és rossz irodalom politi­kai irányzatoktól, egyáltalán a politikától mentes megkülön­böztetésére. Első könyvében, a „Vízjelek a honvágyról” című 1996-os kötetében verseket publikált. Az „Angyalkacsinálás” 1999- ben ugyancsak lírai talentu­mát igazolta, 2001-ben jelent meg „Pletykaanyu” címmel el­beszéléskötete, amelyet 2006­ban az „Isten hozott”, 2008- ban pedig a „Tánciskola” című regény követett. Az elmúlt év­ben „Cigányok" címmel írt drámát, amely Tersánszky Jó­zsi Jenő írásával együtt, azt to­vábbgondolva szerepel a Ka­tona József Színház repertoár­ján. A „Pletykaanyu”-val sze­let vetett és vihart aratott: szü­lőhelyén sokan magukra is­mertek a szereplőkben. Nem véletlen, hogy Kőrössi P. József költő, író - aki ezúttal is be­szélgetőtársa volt a Szépírók Társaság-beli pályatársának - erre a műre is ráterelte a fi­gyelmet, de nem a botrány ki­csinyes „kulisszatitkai” érde­kelték, hanem a valóságalap és a fiktív alkotás viszonya, az úgynevezett „nyersanyag”, a családi múlt, a mítosz, a le­gendárium, az életrajz szere­pe Grecsó Krisztián műveiben. A konkrétumokra alapozó vá­laszokból kirajzolódott a ven­dég alkotói, szerkesztői mód­szere éppúgy, mint gondolko­dásmódja, világlátása. A dis­kurzusból az is kiderült, hogy a versírást sem hagyta telje­sen abba - mégiscsak József Attila-díjas költő - a közel­múltban újra „előbújt” a líri­kus. Az irodalmi est élményét . fokozták az elhangzott - Demus Péter tolmácsolta - ver­sek és a Sándor Zoltán által előadott prózarészletek. „A Mellettem elférsz nem egy­szerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a XX. századon és a Kárpát-meden­cén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szólt” - olvasható a fülszöveg­ben. Ez az aktualitás érvényes volt Grecsó Krisztián szereplé­sére is a Szerdatársaság Irodal­mi Kávéház estjén.- csébé ­Vendégek a Szépírók Társaságától: Grecsó Krisztiánnal (balra) ezúttal is Kőrössi P. József beszélgetett... fotó: p.tóth László JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Hogy tetszik érteni, hogy ezek csak egyszer ehető gombák?” Sze­rencsés nyertesünk: NagyNándomé Salgótarján, Béke körút 6/a. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. november 3-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján„Rákóczi út 12.). Az 1000 forin­tos vásárlási utalvány szintén itt vehető át LÉTÉT FENN­TARTJA RENDHA­GYÓ IGÉK VÉGZŐ­DÉSE TUSÁZIK. KÖLTŐIEN u MUZSIKA PÁR HANG­SZERREL NÉMA KÁN CL OLIVÉR, BECÉZVE HIÁNYT MEGSZÜN­TET RÉGI NŐI NÉV KAR VÉG­ZŐDÉSE SORRA ÁRUBA BOCSÁT, KIÁRUSÍT SZÁNTÓ­ESZKÖZ ÉTELT ÍZESÍT r HELYÉT VÁLTOZ­TATÓ ETTŐL FOGVA AJAKOS VIRÁGÚ FÉLCSERJE Cl DÚDOLÁS SZAVA ÁSVÁNYI FŰSZER AZ IRÍDIUM VEGYJELE A GYOR­SULÁS EGYSÉGE Cl VÉKONY, KAPASZ­KODÓ HAJTÁS-W­KORO­SABB­NAK MUTAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents