Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-28 / 252. szám
2 2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Hol, mit, mennyiért? (Folytatás az 1. oldalról.) mohával díszített koszorút is vásárolhatnak, bár 1000 forint alatt ilyet nem láttunk. A mohakoszorú 1200 forinttól kapható és inkább a virágüzletekben lelhető fel. Toboz és fenyő alapú koszorúkat szinte bárhol be lehet már szerezni, piacon, utcai árusoktól, de áruházláncok polcain is megtalálható. A termelőktől megtudtuk, hogy a koszorúk árai az elmúlt évekhez képest mit sem változtak, legfeljebb olcsóbbak lettek. Elmondták, hogy árat emelni évek óta nem tudnak, az alapanyag költsége viszont emelkedik. A piacokon pedig az eredeti árból még alkudni is lehet Kisebb tobozkoszorút 200 forinttól lehet kapni, közepeset 500 forinttól, nagyot pedig díszítéstől és mérettől függően 1200 és 3000 forint közötti áron. Gyertyákat és mécseseket szinte bárhol be lehet szerezni, nagyobb üzletekben a kicsi, üveges, fedél nélküli 70 forinttól kapható, tetővel 77 forint. A hat darabos piros műanyagot 200 forintos áron lehet megvásárolni. A húsz centiméteres üveg 230 forintba kerül, üzletenként 10- 20 forintos eltéréssel. A piaci mécsesválaszték természetesen nagyobb, a legapróbbtól az óriásig. Műanyagot 70, üvegest 90 forinttért vehetnek, de 10 darab fölött csökken az ára. Az angyallal és egyéb motívumokkal díszített darabokhoz 350 forinttól lehet hozzá jutni, amelyből a közepes méretűek már 600, a nagyobA koszorúkat szinte bárhol be lehet szerezni, a választék óriási bak 1200, az extra nagyok pedig 2000 forint körüli áron vannak. Az urnás, öntött 290 forintért kapható. Aki mégis úgy dönt, hogy az előző évi mécsesekbe tenne új betétet, 40-től 200 forintig terjedő árak között válogathat. A salgótarjáni piac október 30-án, vasárnap és november 1-jén, kedden 7-től 13 óráig nyitva tart, szombaton és hétfőn pedig 6-tól 14 óráig. Balassagyarmaton is krizantémok, koszorúk, mécsesek sokaságával készülnek a közelgő halottak napjára. Nem csak a piacon, hanem a főutcán is számos helyen árusítják az emlékezés virágait. A nagyfejű krizantémok szálja általában 300 forintba kerül, a közepesek 250, a kisebbek 100 forintért kaphatók meg. A cserepes krizantémok sárga, narancssárga, fehér színekben pompáznak, 1500-tól 3000 forintig terjed az áruk. A koszorúk is széles skálát mutatnak: az egészen kicsi, tobozosak 400 forintA termelőktől megtudtuk, hogy a koszo rúk árai az elmúlt évekhez képest mit sem változtak, legfeljebb olcsóbbak lettek. Elmondták, hogy árat emelni évek óta nem tudnak, az alapanyag költsége viszont emelkedik. ba, a nagyobbak 850 forintba, a több díszt tartalmazó, fenyőgaly- lyal díszítettek pedig 1200 forintba kerülnek. Művirágok is kaphatók természetesen: a 12 krizantémfejet tartalmazó csokor 500-600 forintba, a 4 szálból álló 200 forintba kerül. A teamécseseket 12, a kismécseseket 70, FOTÓ: RIGÓ TIBOR a közepeseket 300 és a 24 órás örökmécseseket 450 forintért kaphatják meg a vásárlók. Kőrútunk során megkérdeztük a vásárlókat is, mit részesítenek előnyben. Molnár Istvánná, salgótarjáni lakos elmondta: évek óta a gömbfejű krizantémot veszi. Sajnos több sírra kell vinnie, ezért a legolcsóbbat választja. Mécsesből az öntöttet szereti jobban, mert tovább égve marad. Érdeklődésünkre a szintén Salgótarjánban élő Németh Antalné közölte:- Cserepes krizantémot szoktam venni, mert messzebb is vannak sírok, amelyeket nem tudunk rendszeresen látogatni, ez pedig sokáig kitart. Telephelyet fejlesztettek Bátonyterenye. A városban működő STRAPA-TIR Ipari Szolgáltató Kft. a „Telephelyfejlesztés” című, ÉMOP- 2009-1.1.1/F kódszámú pályázati felhívás során beadásra került „Telephelyfejlesztés a STRAPA-TIR Kft. bátonyterenyei telephelyén” című projektjéhez 49 700 000 forint vissza nem térítendő uniós támogatást Jcapott telephelyének fejlesztése céljából, amely összeget 21 300 000 forint önerő biztosításával egészített ki, így a beruházás teljes költsége 71 000 000 forint. A projekt konkrét célja egy acél tartószerkezetű, egyterű csarnok felépítése, amely nagyobb területen, korszerű híddaru beépítésével nagy térfogatú munkák elvégzésére teszi alkalmassá a kedvezményezett szervezetet. A projekt a célok teljesülésével lezárult 2011.06. 30-án, így a STRAPA-TIR Kft. termelőkapacitásával feltöltheti az új csarnokot. ▲ A projekt az Európai Unió támogatósával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával volósuit meg ÚMFT infovonal 06 40 638-638 nfu@meh.hu • www.nfu.hu HIRDETESFELWETEL uj ive Íven» Rákóczi ut 12, ( É\f l II-, szemben > m Salgó utazási Irodában litpgracl megyei Hírlap es Crátimu „Apródok nyomában..." a Balassiban művelődési háza, könyvtára, kiállítóterme, sportpályája, két orvosi rendelője, gyógyszertára van és több sikeres vállalkozás telepedett meg a településen.- Drégelypalánk lakosai az elmúlt évszázadok alatt példát mutattak hősiességből, kitartásból, szívósságból, s ezeket az értékeket a ma élő utódok bátran felvállalva, együtt tevékenykedve, a település felvirágoztatásáért éltetik tovább - hangsúlyozta Barna János. Dombai Gábor polgármester elmondta: a fejlődő, vallási szempontból tisztán római katolikus és mélyen hívő település lakosságának tizennyolc százaléka cigány származású, helyben kétszázötven-háromszáz munkahely van, a munkanélküliség pedig a megyei átlag alatti. A rendszerváltás óta utak létesültek, megvalósult a víz- és a gázszolgáltatás. Most éppen a szenny- ! víz-beruházás folyik: a több mint | egymilliárd forintos beruházás | a befejezéshez közeledik. 1 - Legfőbb értékünk a nemzeti örökség részét képező Drégely vára, amelyre nemzeti kegyhelyként, temetőként tekintünk - fogalmazott Dombai Gábor, hozzátéve: a cél, hogy a falakat kiássák, a kontúrokat megtalálják, azt hozzávetőleg egy méter magasra felemeljék. Több mint ezer köbméter falat már felépítettek.- Jöjjenek oda emberek, hajtsanak fejet, hiszen Drégely-vár hősei - Szondi Györggyel az élen- katonabecsületből, liazaszere- tetből példát adtak mindenkinek- hangsúlyozta Dombai Gábor. Az „Apródok nyomában...” címmel megnyílt - és két és fél héten keresztül látogatható - kiállítást és az alkotókat Pásztor Ildikó, a drégelypalánki művelődési ház igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Terényi Istvánná csipkekészítő, a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének és a Nógrád Megyei Kézműves Műhely tagja gyermekkorától érdeklődött a kézművesség iránt, a szüleitől és a nagyszüleitől vette át a sokrétű tudást. Lánya, Misik Zsuzsanna - a népművészet ifjú mestere - csuhébabákat készít. Ezeknek nincsen szemük, szájuk, orruk, de a mozdulataik annyira kifeje- zőek, hogy ezekre nincs is szükség. Életképeket, emberi sorsokat ábrázolnak, legtöbbször munkaalkalmakat jelenítenek meg az egyedi művek. Nem kevésbé érdekesek Bartha István türelemüvegei. Legtöbbször vallásos témájú műveket, hajókat és egyéb járműveket, de a régi bányászéletet, illetve a Monarcia-korabeli jeleneteket megelevenítő darabokat is készít a mesterséget több mint egy évtizede űző alkotó. Dr. Szalai György kutató-főorvos konstruktív geometrikus irányzatot tükröző legújabb képeit is megtekinthetik a könyvtárban az érdeklődők, Berki Gyula cigány festő eddig kevesek által látott alkotásaival egyetemben. Nagy „Sárga” Gábor pedig graffityvel kezdte pályáját, majd megismerkedett egy helyi tanárfestőművésszel, s ma már a festékszóró pisztolyos művészet egyik mesterének tekinthető. történelmünk lapjain, szépirodalmi alkotásainkban, de népballadák, legendák és mondák is szólnak emberségből és vitézségből példát adó hőséről, Szondi Györgyről - hangsúlyozta Barna János, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke. A politikus felelevenítette Drégelypalánk - pontosabban Drégely és Palánk - történetét, amelyben kiemelkedő dátum lett az önfeláldozó hazafiságnak és a bátor helytállásnak. Szép sorokkal emlékszik erre Tinódi Lantos Sebestyén, Czuczor Gergely vagy Arany János - fejtette ki Barna János. A közgyűlés alelnöke elmondta: a két falu neve 1873-ban már Drégelypalánk alakban szerepel. Ma nem egészen ezerhét- száz fő él a községben, amelynek általános iskolája, óvodája, „Az értékeink Nógrád megyében” elnevezésű sorozat keretében Drégelypalánk költözött be szerdán a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetbe. 1552. június 6. Ali budai basa ekkor indult több mint tizenkétezer főnyi haddal Drégely felé, körülzáratta a várat, s felszólította Szondit, hogy adja fel a harcot. Miután a kapitány a basa ajánlatát visszautasította, megindult a támadás, amely a vár és védői teljes pusztulásával végződött.- Szondi György és alig százötven embere négy napon át példamutató vitézséggel, halálra elszánt bátorsággal védekezett a túlerővel szemben. Erről költők, írók évszázadok elteltével is feledhetetlenül szép sorokat írtak, így Drégely emléke és példája Salgótarján. Az elmúlt év tavasza óta immár a hetedik kisebb település mutatkozik be - Mátra- novák, Palotás, Szurdokpüspöki, Bércéi, Tar és Mihálygerge után - az „Értékeink Nógrád megyében” elnevezésű sorozat keretében Drégelypalánk személyében - hívta fel a szép számban megjelent érdeklődők figyelmét a könyvtár képviseletében Sza- bóné Keleskényi Gabriella.- Alig akad magyar ember, aki ne hallott volna Drégely váráról, illetve a romok alatti településről, hiszen olvashatunk e helyről
