Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-25 / 249. szám

2011. OKTÓBER 25., KEDD 5 NÓGRÁD MEGYE Érzékenyek és lokálpatrióták Salgótarján. „Vagyok, aki va­gyok” címmel tartanak ösz- szejövetelt a Bibliaklub tagjai október 27-én, csütörtökön 17 órakor. A rendezvénynek a Jó­zsef Attila Művelődési és Kon­ferencia-központ ad otthont. Idősek napja Nógrádmegyer. A település ön- kormányzata, valamint a Vi­rágsziget Szociális Központ október 27-én csütörtökön rendezi meg az idősek nap­ját. Az ünnepeiteket a meg­újult művelődési házban 14.30 órától köszöntik. Megnyitott az óvoda Csécse-Szarvasgede. ünnepé­lyes keretek között adják át a csécsei Csicsergő óvoda meg­újult és megszépült épületét. A programok ma 13 órától a szarvasgedei székhelyintéz­mény meglátogatásával kez­dődnek, majd Csécsén, a felújí­tott tagintézményben folyta­tódnak. Az ünnepi műsort 14 órától Kissné Sipos Mónika, az óvoda vezetője nyitja meg, majd Becsó Zsolt, a Nógrád Me­gyei Önkormányzat Közgyű­lésének elnöke, országgyűlési képviselő osztja meg ünnepi gondolatait a résztvevőkkel. Ezt követően Várad; Sándor, Csécse polgármestere és Ko­vács Ottó Béla, Szarvasgede polgármestere mondanak kö­szöntőt Becsó Zsolt pedig át­adja a felújított intézményt amelyet Konrád István diakó­nus áld meg. Meseszínház Pásztó. A Szegedi Miniszín­ház A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mese szín­padi változatát mutatja be október 27-én csütörtökön 10.30 és 13 órától a művelő­dési központban. Az előadás bérlettel látogatható. Tágra zárt szemek Salgótarján. Tóth Károly csok- vaományi fotóművész alkotása­iból nyűik kiállítás a József Atti­la Művelődési és Konferencia- központban október 27-én, csü­törtökön 17.30 órakor. A tárlat mottója: Tágra zárt szemek. Balassagyarmat. Szinte nincsen olyan fontos rendezvény a város­ban, ahol ne villanna fel Nagy László vakuja vagy nem jegyez­né azt, ami éppen elhangzik. A legtöbben a városból már tud­ják: az alapos, fotókkal ellátott, helyenként szubjektív megjegy­zésekkel tűzdelt tudósítás egy honlapra kerül, ahol László egy­kori gimnáziumi osztálytársa, Deák Ottó „veszi kézbe” a szöve­geket és ketten együtt - hű segí­tőjükkel, Nagy Angélával - gon­doskodnak arról, hogy a világhá­ló röpítse messzire a város hír­nevét. Ez a fórum arra hívatott, hogy az itt élő, közösségért tevé­kenykedő emberekről, a város eseményeiről beszámoljon, s le­hetőséget nyújtson a konstruk­tív vélemény nyilvánításra. A két balassagyarmati elszár­mazott, Deák Ottó és Nagy László 2005 októberében útjára indítot­ták a Balassagyarmatért Baráti Kör (BBK) honlapját. Deák Ottó szerkesztésének köszönhetően r egy teljesen áttekinthető, a város nagy eseményeit fotókkal ábrázo­ló, körültekintő írásokkal színesí­tett honlappal találkozhatunk. A tudósítások, interjúk Nagy László és Nagy Angéla tollából származ­nak. Valódi portrék is felvillannak előttünk: emberekről, akik sokat tettek, tesznek a városért. Fotóal­bumokkal örökítik meg Balassa­gyarmat múltját, beharangozzák a soron következő fontos eseménye­ket, megemlékeznek a súlyos veszteségekről, a város nagy ha­lottjairól, véleményt nyilvánítanak számos fontos kérdéskörben, amely Balassagyarmatot érinti, a várossal kapcsolatos kiadványo­kat, könyveket mutatnak be. A honlap-készítők érzékenyek és lo­kálpatrióták: szeretik a várost és fi­nom kritikáikban a városért ag­gódnak, nem ellene. Deák Ottó és Nagy László egy osztályba jártak a gimnázium­ban, az 1971-ben végzett 4. c osz­tály tagjai. Tősgyökeres balassa­gyarmatiak. Ottó anyai nagyap­ja a megye és Balassagyarmat főállatorvosaként tevékenyke­dett, apai ágon ügyes kezű mes­teremberek az ősei. László mind­két szülői ágról vasutascsalád­ból származik: öt családtagja vett részt a csehkiverésben, a fegyveres ellenállásban, mikor is a gyarmati vasutasok hősie­sen megvédték az Ipoly-völgyi vasutat, s ezáltal a hazájukat. Ot­tó a gimnáziumban kiváló mate­Nagy László Deák Ottó matikusnak bizonyult. Az ELTE matematikus szakán végzett, s már több mint harminc éve mes­tertanár a Budapesti Műszaki Egyetem Geodézia Tanszékén, ahol matematikát és informati­kát tanít. Szintén gyarmati szü­letésű, gyógyszerész családból származó feleségével Érden tele­pedett le. Lászlót gimnazista ko­rában a nyelvek érdekelték: francia- és angol tudása révén ke­rült a Magyar Postához, s a Ma­gyar Telekom kommunikációs menedzsereként tevékenyke­dett. Családjával Budapesten él. Sohasem lettek hűtlenek szülő­városukhoz: napra készen köve­tik nyomon a történéseket, - mondhatni, sok esetben többet tudnak a város életéről, mint a helyben lakók. Ottó szervező- készsége már akkor megnyilvá­nult, amikor 1972-ben összehív­ta a fővárosban a Gyarmatról el­származottak klubját, amelyből kiterebélyesedett a hagyomá­nyos Balassagyarmat barátai­nak találkozója. Egy ilyen talál­kozó után merült fel Ottóban és Lászlóban a gondolat: informá­ciók átadására, kapcsolattartás­ra, beszélgetésre teret adó hon­lapot kellene készíteniük. Ottó tanszéke otthont biztosított el­képzelésük megvalósításához. Nem napi hírportál az övék. In­formálni kívánják az embere­ket, közkinccsé teszik a város­hoz kötődő értékes személyisé­gek portréit. A hibákra kíván­nak építő szándékkal rámutat­ni, de javaslatokat is megfo­galmaznak. Foglalkoztak már a város turisztikai ügyeivel, a vas­úti szárnyvonalak helyzetével, a főtér rekonstrukciójával, az Ipoly-hidakkal - helyi közügyek­ben mondanak véleményt. Nem maguknak írnak, hanem a kö­zösségnek. Munkájukat teljesen önzetlenül, nagy hittel, meggyő­ződéssel, mindenfajta anyagi el­lenszolgáltatás nélkül, időt és fá­radságot nem kímélő jobbítani akarással végzik. Sz.A. Dalosok találkozója Salgótarján. A megye különbö­ző településeiről tizenkét cso­port jelentkezett a Sréter Fe­renc Népfőiskolái Egyesület Csengő hang címmel meghir­detett megyei találkozójára, amit október 26-án szerdán 14 órától a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központban tartanak meg. A hagyományőr­zők tízperces műsorral lépnek fel, produkciójukat szakértő zsűri értékeli, díjazza. Sikeres próbaüzem Drégelypalánk-Hont. Megkezdő­dött az épülő szennyvízcsator­na második szakaszának pró­baüzeme Honton és Drégely- palánkon. A pályázati támo­gatásból megvalósuló szenny­vízcsatorna-beruházás ütem­tervének megfelelően a csa­torna második megépült sza­kaszának próbaüzeme októ­ber 14-én elindult. Az‘érintett utcák lakói rácsatlakozhatnak a rendszerre és igénybe vehe­tik a szolgáltatást. A két tele­pülésen az első ütemmel együtt közel 900 ingatlan szennyvize kerülhet a dejtári szennyvíztisztító telepre és ezzel nagyban hozzájárulhat­nak a helyi vízbázisok és a környezet megóvásához. Az építési munkák terv szerint haladnak, 90 százalék feletti készültségben van a teljes rendszer kiépítettsége. A má­sodik ütemben épített csator­naszakasz utcáiban lakóknak 2012. január 16-ig nem kell szennyvízdíjat fizetniük, ez­zel is támogatva a nagyobb arányú csatlakozást - tájékoz­tatta lapunkat Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármeste­re, a víziközmű-társulat alel- nöke. Népi játékok, dalok, kiállítás Salgótarján. Őszbúcsúztató so­rozatában a Dib, dáb, daruláb című, 10-től 15 óráig tartó fog­lalkozására várja a gyerekeket október 27-én csütörtökön a Nógrádi Történeti Múzeum. Molnár Ildikó, a Palóc Múze­um néprajzos főmuzeológusa vezetésével a népi játékkészí­téssel ismerkedhetnek a részt­vevők, de mondókázásra, dal­tanulásra, valamint gyermek- játékokat bemutató kiállítás megtekintése is lehetőséget kí­nál a rendezvény. Átadják a megújult Csicsergő óvodát Csécse-Szarvasgede. Befejeződött „A Csi­csergő óvoda férőhelybővítése és minőségi nevelést biztosító fejlesztése” című projekt, amelyhez az Új Széchenyi-terv keretében, az Európai Unió és a magyar állam biztosí­tott forrást. így „A közoktatás térségi sajá­tosságokhoz igazodó szervezése és infrast­rukturális fejlesztése keretében megvaló­suló” pályázat ÉMOP-4.3.1/A-09-2010-0020 beruházása és kivitelezése teljes egészé­ben lezárult. Ez a fejlesztés az óvodai és bölcsődei nevelés feladatait ellátó intéz­mény kialakításával, a legalább a második életévüket betöltött, továbbá az óvodai ne­velésben ellátható gyermekek közös neve­léséhez járul hozzá. Az intézmény átalakí­tása, felújítása és bővítése egy csoportszo­MAGYARORSZÁG MEGÚJUL H A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. bával, a hatályos vonatkozó szabványnak megfelelő kiegészítő helyiségek kialakítá­sával, projektarányos akadálymentesítés megoldásával, a gesztor Szarvasgede Köz­ség Önkormányzata 98 930 331 forint uni­ós támogatással valósította meg. A beru­házáshoz szükséges önerő teljes költségét Csécse Község Önkormányzata finanszí­rozza. A férőhelyek számának növelése miatt szükséges a meglévő konyha kapa­citás bővítése és korszerűsítése is elké­szült. A sikeres beruházást a körjegyző­ségben működő két település hatékony és összehangolt munkája tette lehetővé. A projekt nem valósulhatott volna meg Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, Csécse Község Önkormányzatának és ve­zetője Várnái Sándor polgármester, Szarvasgade Község Önkormányzatának és vezetője Kovács Ottó Béla polgármester, a két település körjegyzőségének, vala­mint munkatársa, Székelyné Muha Csilla jegyző áldozatkész munkája nélkül. A pedagóguspálya új kihívásai A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket'rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Balassagyarmat. A Nógrád Megyei Pe­dagógiai Intézet és Meló Ferenc igazga­tó meghívására dr. Kis-Tóth Lajos az eg­ri Eszterházy Károly Főiskola rek­torhelyettese a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szak­képző Iskolában tartott előadást októ­ber elején tanároknak és intézményve­zetőknek „Pedagógiai korszerűség = IKT(?) avagy: min múlik a tanári haté­konyság?” címmel. Az előadás indító kérdése aktuális és gondolatébresztő volt: vajon a technika meghatározza-e az életet? Az előadó válaszként Brunei filozófus példázatát idézte: „Ha egy atomrobbanás esetén a más bolygóra menekített gyerekek visszatérnének a Földre, a kőbaltával kezdenék.” Vagyis a technika az élet része. De vajon a fel­növekvő nemzedék boldogulásának biztosítéka-e? Mit és ho­gyan kell tanítani, hogy a ránk bízott gyermekek élete sikeres és boldog le­gyen? Comenius 360 év­vel ezelőtt már tudta erre a választ. Tanítani kell „a meggazdagodás művé­szetére, és a könyv szere- tetére”, vagyis mindazon ismeretekre, amelyek a boldog élethez szüksége­sek. Mai megközelítésben ez úgy hangzana, azt kell tanítani, ami szük­séges ahhoz, hogy a tanuló sikeres le­gyen a munkaerőpiacon, megfeleljen a társadalom elvárásainak (idegen nyelv, digitális írás, szak- és háttéris­meretek). Vagyis olyan információkat kell elsajátítania, ami szükséges ah­hoz, hogy az életben boldoguljon. De vajon beszélhetünk-e „a könyv szerete- téről”, szerepéről a digitalizált világ­ban? Kiszorul-e az oktatásból a nyom­tatott könyv? Kijelenthetem - mondta az előadó - a könyv tartja magát. A di­gitalizált információk mellett szeren­csére még marad a nyomtatott könyv, s a pedagógus jól teszi, ha nem mond le róla. De a technika rohamos fejlődése ez ellen van! Már létrehozták az úgy­nevezett e-papírt, ami kiszoríthatja a nyomtatott könyvet. De ez még nem színes, a gyere­kek nem szeretik, csak zenehallgatásra használ­ják. Az előadás befejező ré­szében a rektorhelyettes a tanár és diák kapcsolatá­nak az informatika világá­ban kialakult új helyzetére hívta fel a fi­gyelmet. A felgyorsult technika ered­ménye, hogy a digitális bennszülötte­ket tanítják a digitális bevándorlók. A két generáció elvált egymástól, A szép magyar beszédet felváltja az e-mail nyelv. A „bennszülött” már a digitális já­tékokon nőtt fel, informatikai éhsége ki­meríthetetlen. A tanár, a „bevándorló” nehéz helyzetben van. Az órákon a vir­tuális informatika kiszoríthatja a való világot. Azt a valóságos természetet, művészetet, életet, amit a mesterséges intelligencia nem pótolhat soha. A pe­dagógusnak a legszélesebb műveltség­gel kell rendelkeznie. S miközben elsa­játítja az egyre gyorsuló technikát és használja is azt, el kell döntenie, melyik az a technika, amit eredményesebbnek tart. A krétát vagy a digitális táblát, az e-könyvet vagy a hagyományos színes könyvet, mert „a sivatag és az oázis kö­zött nem az út a leglényegesebb, hanem az ember”. Dr. Kis-Tóth Lajos előadásában a tech­nika fejlődéséből adódó új kihívásokra és veszélyekre, a pedagóguspálya fele­lősségének fontosságára utalva azzal zárta gondolatát, hogy „az oktatás leg­fontosabb láncszeme a tanár”. Nagy Ervinné tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents