Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-21 / 246. szám
8 2011. OKTÓBER 21., PÉNTEK A HÉT TEMAJA büntethetőség A „nehéz” gyerekeket magára hagyja a rendszer, holott 20-22 éves korukra általában kinőhetnék a bűnözői hozzáállást. Megoldás-e, ha már 12 évesen börtönbe kerül, aki bűnt követ el? // // // M NIBUNOZOK A TÖRVÉNYHOZÓK ttOTT Miközben a képviselők éppen a kiskorúak büntethetőségének szigorításán vitáznak, egy újabb javaslat a felelősségre vonhatóság korhatárának 14 ről 12 évre való csökkentését kéz deményezi. Az indoklás szerint nemcsak a társada lom, de pont a gyerekek védelmében készült az előterjesztés. De hogy hol a határ, s segíthet-e a drákói szigor, ez a szakembereket erősen megosztja. Kun J. Viktória Brutálisan összevert egy 81 éves asszonyt két 13 éves fiú a Hajdú- Bihar megyei Nádudvaron - adja hírül a rendőrségi közlemény. Az asszony gyümölcsöt adott nekik a kertjéből, de egy gereblyével ütni kezdték, majd megrugdosták, mobiltelefonját és lakáskulcsát pedig elvették. Szinte egyetlen ép rész sem maradt a nő testén. Azonnal kórházba vitték, bordája eltört, fejét összevarrták, agyrázkódása volt. A két gyereket szinte azonnal elfogta a rendőrség. Beismerték a verést, de a rendőrség nem vehette őrizetbe őket, mert még nincsenek 14 évesek, vagyis még gyermekkorúak. A kát fiú továbbra is iskolába jár. A gyermekjóléti szolgálat viszont megvizsgálja családjukat, és akár el is veheti őket a szüleiktől. ■ Ha egy gyerek bekerül a „börtönakadémiára”, az nem segíti a visszailleszkedésben. A fenti eset újabb megerősítés azoknak, akik szigorítani akarják a büntető törvénykönyvet. A Jobbik nemhogy túl puhának tartja a jelenlegi szigorítást, hanem még a büntethetőségi korhatárt is lejjebb szállítaná. Mindezt pedig nemcsak a társadalom megóvása, de - ahogy fogalmaznak - a bűnelkövető gyerekek érdekében is tennék. „Mi lesz azzal a gyerékkel, aki büntetlenül lép tovább egy ilyen ügy után, majd ugyanabban a környezetben folytatja nagyjából ugyanúgy az életét. Maga körül csupán rossz példát lát, senkitől semmiféle segítséget nem kap, egészen biztos, hogy a sorsa itt meg van pecsételve” - érvel a Jobbik. Szilágyi György, a javaslat egyik előterjesztője szerint azzal az érvvel söprik le az amúgy már aláírásgyűjtésen is lévő javaslatot, hogy Európában vagyunk, ez mégsem a Balkán. Pedig a képviselő úgy véli, ha jól körülnézünk, a kontinensünkön is van jó pár példa rá, hogy sokkal fiatalabbakat elővesznek. A nagy különbség viszont, hogy ott segítenek is ezeknek a gyerekeknek. „Mi nem börtönért kiáltunk, hanem egy speciális intézményrendszert szeretnénk mellé, ahol foglalkoznak velük, esélyt kaphatnak, hogy más életet éljenek, s ne váljanak garantáltan bűnözőkké” - mondja a képviselő, aki szerint a szülők, rokonok, ismerősök jó része épp a koruk miatt használja a gyerekeket a bűnelkövetésre. A kezdeményezők szerint a gyen A gyermekkorú bűnelkövetők megoszlása bűncselekmények szerint Személy elleni bűncselekmények 4,17% Közrend elleni bűncselekmények 9,82% Vagyon elleni bűncselekmények 81,12% EBBŐL lopás 47,25% betöréses lopás 13,88% rablás 5,79% A szakemberek szerint a társadalomnak elfogadóbbnak kellene lennie mekekből álló „bűnöző bandák” által elkövetett, különösen a vidéken élő idős, magatehetetlen embereket sújtó, kegyetlen módon elkövetett bűncselekményeknek mielőbb gátat kell szabni. Vannak azonban esetek, amelyek éppen a szigorítás ellentmondásaira világítanak rá. Tavaly három 15 éves lány egy belvárosi üzletben megpróbált ellopni néhány bizsut. Pár ezer forintos cuccokat. A három fiatal brahiból, társaik ugratására lopott, azelőtt nem kerültek soha összetűzésbe a törvénnyel. Elkapták őket, rendőröket hívtak, majd beszállították őket a budapesti, V. kerületi rendőrkapitányságra, majd 72 órára bent is tartották őket. Az egyik lányt át kellett szállítani a Szent János Kórház pszichiátriájára. JJogy hol az igazság? Jogvédők szerint a két ügy más és más, élesen szét kell választani őket. „Más kérdés a szabálysértés és más a bűncselekmény. Mi sem azt mondjuk, hogy szankciók és következmények nélkül ússza meg valaki a tettét, csak azért, mert fiatalkorú. De a csekély súlyú jogsértéseket ne elzárással kezeljünk. Ha egy kisebb lopást elkövető gyerek bekerül a „börtönakadémiára”, az ott elsajátított ismeretek biztosan nem segítik a társadalmi visszailleszkeA büntethetőség alsó korhatára egyes európai országokban désben" - mondja Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke. Abban a társadalomkutatókkal is egyetértenek: mindenkinek tudnia kell, hogy hibázott, a társadalom elítéli a tettét, és ezért büntetés jár. De több kutatás azt bizonyítja, hogy - főleg a szabálysértéseknél - a jóvátételi igazságszolgáltatás a hatékonyabb. Málta 18 év Törökország 18 év Ciprus 17 év Magyarország 14 év Franciaország 13 év Görögország 13 év Lengyelország 13 év Hollandia 12 év Anglia 10 év Skócia 8 év Írország 7 év Svájc 7 év 20 éves korára kinöheti Hogy úgy nevelünk igazán, ha a fiatal látja tetteinek következményét, és megpróbálja jóvátenni, amit vétett. Mit várunk attól, ha betesszük másik tíz fiatalkorú közé, aki a konfliktusokra ugyanolyan rossz megoldásokat talál, mint ő? - teszik föl a kérdést a szakemberek. A jogvédők a mediációban látják az egyik fő megoldást. „Érthetetlen, hogy ha valaki pár ezer forintnyi értékben lop, nincs lehetősége a kiegyezésre, míg ha mondjuk hatvanezer forintot emel el, már megállapodhat a károsulttal, hogy kifizeti és jóváteszi a kárt, amit okozott, mivel a büntetőeljárásban van lehetőség médiádéra, a szabálysértési eljárásban viszont nincs” - vázolja a szerinte képtelen helyzetet Kádár András Kristóf, aki a korhatár kérdését is egészen másképp látja, mint a törvényalkotók. Szerinte mindez nem büntetőjogi, hanem gyermekvédelmi kérdés. A korhatár-leszállítás pedig egy spirál, hiszen nincs határ, a végén Tököli példa: bűnözői akadémia a nevelök, bűnöző gyerekekkel foglalkozó szakemberek szerint az, aki kiszabadul, általában ugyanoda megy visz- sza, ahonnan a börtönbe vitt az útja, hiába esküdöznek ég re-földre, hogy megváltoznak. Sőt. A Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében tapasztaltak szerint inkább csak romlik a személyiség, ott csak még jobban kitanulják a bűnözői „szakmát”. „MINÉL LEJJEBB visszük a korhatárt, annál kisebb gyerekek kerülnek be a „darálóba”, akik csak azt élik majd meg, hogy őket csicskáztatják, meg alázzák. Határ nincs, mert hatévesek is követnek el egészen durva bűncselekményeket. Ez a gyerekekkel való visszaélés. Az ilyen intézményekben csoportosulások vannak, érdekcsoportok alakulnak. Ha egy fiatalabb ide bekerül, az addig sem túl fényes életkilátásai csak tovább romlanak” - mondja Barabás Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet szakembere, aki száz fiatal bevonásával épp most készített vizsgálatot Tökölön. A kutató szerint a büntetés helyett arra lenne szükség, hogy felmérjék ezeknek a gyerekeknek a helyzetét, kapjanak ellátást és felügyeletet, hiszen ma azokra a gyerekekre sem figyel az ellátórendszer, akik önhibájukon kívül kell, hogy elkerüljenek a családjuktól. „Nyilvánvalóan áldatlan állapot az, hogy csak azért ússzon meg valaki egy bűncselekményt, mert még gyerek. Ahogy az is, hogy a kistelepülések rendőrei csak arra várnak, hogy 14 éves legyen az esetet bizonyítottan elkövető fiatal, és akkor végre megállíthatják. A büntetőjog azonban nem alkalmas nevelésre. A börtön, elzárás alapvető feladata csakis annyi, hogyeí zátjon a társadalomtól olyanokat, akik arra nézve veszélyt jelentenek, de nem az, hogy változtasson. Gyerekekről pedig nem szabad lemondani” - mondja Barabás Tünde, aki szinte kivétel nélkül olyan fiatalokkal találkozott Tökölön, akik többszörösen hátrányos helyzetűek, s látható volt előre, hová kerülnek majd. Közbe ugyanis nem avatkozott be senki, sehol. akár hatéves korig is lemehetünk, de akkor is lesz, aki kicsúszik a körből. A szakemberek szerint a társadalomnak elfogadóbbnak kellene lennie. Hiszen ha valaki, akkor a fiatalkorú elkövető még változhat. Persze nincs adat, „utánkövetés”, ami a nevelő- munka eredményességét jelezné. Sokszor kiderül, az elítéltek nincsenek tudatában annak, amit tettek. Még nem működik az önkontroll, nagy a tudatlanság, és jelentős a kábítószer, az alkohol hatása. Akad fiú, aki egy buszbérletért kapott három évet. Csoportos rablás, elosztották a zsákmányt - a többieké lett a pénz, a mobil. ■ A korhatár-leszállítás egy spirál, a végén akár hatéves korig is lemehetünk. A szakemberek szerint a vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők túlnyomó része 20-22 éves korára „kinő” a rizikós életkorból, és beilleszkedik a társadalomba. Tehát nem az a lényeg, hogy minél keményebb legyen a szankció, hanem az, hogy elkerülhetetlen legyen, és a cselekmény ne maradjon felderítetlenül. A vagyon elleni bűncselekmények nagy része ráadásul figyelemfelhívás. Egy fiatal számos jelet ad, amíg eljut például az emberölésig. Csakhogy a társadalom erre nem szívesen figyel. Mert gyermekeink rólunk mutatnak görbe tükröt. A kimutatások alapján az egyik legnagyobb gond az, hogy az elvileg jól felépített gyermek- védelmi jelzőrendszer a valóságban nem működik kellő hatékonysággal.
