Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)
2011-10-20 / 245. szám
2011. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK INFORMATIKA 7 Kibertámadást terveztek Libia ellen A líbiai bombázások márciusi kezdete előtt Washington fontolóra vette, hogy kibertámadást intéz Moammer el-Kadhafi azóta elűzött líbiai vezető légvédelmi rendszere ellen. A terv szerint informatikai szakértők a líbiai kormány számítógépes hálózatának tűzfalain áthatolva ellehetet- lenítették volna a katonai 9 kommunikációs csatornák működését, illetve megakadályozták volna, hogy a radarok összegyűjtsék a rakétaindításokhoz elengedhetetlen információkat. Amerikai kormányzati tisztségviselők és egyes katonatisztek azonban tartottak attól, hogy ez precedenst teremthet más államok, különösen Oroszország és Kína számára hasonló akciókra, valamint kétséges volt számukra, hogy rövid időn belül kivitelezhető ez a támadás a támadás. Emellett jogi aggályok is felmerültek. A líbiai légvédelmi rendszert végül rakétákkal és pilóta nélküli repülőgépekkel semmisítették meg. Néhány hónappal később ugyanez a tétovázás volt jellemző Pakisztán esetében. Amerikai biztonsági szakértők azt javasolták: kibertámadással akadályozzák meg a pakisztáni radarokat abban, hogy észleljék az Oszama bin Laden likvidálására az ázsiai ország légterébe érkezett helikoptereket. Ezt szintén leszavazták, és helyette Black ffawk lopakodó helikoptereken szállították a helyszínre a csapatokat. Bár öZj Egyesült Államok nem lépte át a Rubicont az új hadviselési módszer tekintetében, az eddig titokban tartott líbiai vita, az iráni atomlétesítmények működését megnehezítő Stuxnet vírus, valamint a Pentagon elleni rendszeres orosz és kínai hackertámadások a virtuális háborúk egyre növekvő jelentőségét mutatják. Barack Obama amerikai elnök kormánya igyekszik felfejleszteni Washington digitális fegyverarzenálját, miközben azt hangsúlyozza, hogy célja elsősorban a létfontosságú kormányzati, katonai és közösségi infrastruktúrák védelme. A digitális korszak újszerű kihívásai A marketingesek nagy része nem tart lépést a legújabb trendekkel Az új technológiák az elsők között a marketing területét érték el, sőt néhol paradigmaváltással felérő átalakulásokat generáltak. A mobileszközök és a közösségi médiumok ma már a szakma alapeszköztárához tartóz- ^ ^ ^ Q nak. VG-összeállítás A marketingvezetők nagy része egyáltalán nem tart lépést a szakmáját átformáló digitális trendekkel, nem követi a fogyasztók online véleménynyilvánításait. Egyebek mellett ezt állapítja meg az IBM felmérése, amely a világ 64 országában - köztük hazánkban is - több mint 1700 marketingvezető megkérdezésével készült. A válaszadók csaknem fele kiszorítva érzi magát vállalatának termékfejlesztési és árpolitikai döntéseiből, s bizonytalan, ha konkrét pénzügyi mutatókkal kell alátámasztania munkájának eredményeit. Az új technológiák generálta változások az elsők között a marketing területét érték el, sőt néhol paradigmaváltással felérő átalakulásokat eredményeztek. A mobileszközök használata, a közösségi médiumokban indított kampány, az online eladásösztönzés ma már a marketingkommunikációs tervek alapeszköztárához tartozik, ismertségük és elfogadottságuk mégsem egységes. A marketingvezetők 26 százaléka olvas biogokat; 48 százalékuk a fogyasztók, 42 százalékuk a véleményvezérek értékeléseit is követi, hogy a leszűrt információkat később a marketingstratégiai döntésekben is hasznosítsa. A válaszadók több mint fele nagyon fontos csatornának tartja a közösségi médiát a márkaelkötelezettség erősítésében, de nem igazán tudja, hogyan nyerjen értékes információkat a fogyasztók által generált tartalmakból.- A közösségi média végleg megváltoztatta az ügyfélkapcsolatok jellegét - fogalmazott Carolyn Heller Baird, az IBM Institute for Business Value ügyfélkapcsolat-kezelési kutatásának vezetője, a felmérés koordinátora. - A napjainkban létrehozott valós idejű információknak A fogyasztók mindeközben széles körben osztják meg tapasztalataikat a különféle online csatornákon, így gyakorolva egyre erősebb befolyást a márkákra. Ez új megközelítéseket, eszközöket és képességeket kíván a marketingesektől és vezetőiktől. A tanulmányból kiderül, hogy a marketing- vezetők tisztában vannak ugyan a változó környezettel, de nem érzik magukat elég felkészültnek arra, hogy a piacot erősen befolyásoló eszközöket kézben tartsák. Biztató ugyanakkor, hogy négyötödük szerint a márka- és a termékmarketing hagyományos módszereit alapjaiban kell megváltoztatni. Ugyanennyien viszont a jövőben is az olyan hagyományos információforrásokra összpontosítanak, mint például a piackutatás, és az értékesítési kampányok elemzésére alapozzák a stratégiai döntéseiket. A legtöbb marketingvezetővel szemben korábban nem volt elvárás, hogy konkrét pénzügyi mutatókkal támassza alá munkája tényleges hasznát. A fokozódó gazdasági verseny kényszere miatt azonban a vállalatok már nem engedhetik meg maguknak, hogy biankó csekket állítsanak ki a marketingkezdeményezésekre. A marketingvezetők napjainkban hasonló pozícióban vannak, mint egy évtizeddel ezelőtt a pénzügyi igazgatók voltak, akik a „céges kassza” őrzőjéből fokozatosan stratégiai üzleti tanácsadóvá váltak. A megkérdezettek közel kétharmada úgy gondolja, hogy 2015-re a marketingbefektetések megtérülése lesz hatékonysága elsődleges mérőszáma, miközben még a legsikeresebb vállalatok marketingvezetői is úgy érzik, nincsenek kellőképpen felkészülve a „megfelelő mutatók” szállítására. Miközben számszerű eredményeket várnak el tőlük, a többség úgy érzi, nincs jelentős befolyása vállalatának termék- fejlesztési, árképzési és érté- kesítésicsatorna-politikájára - jóllehet a marketingkommunikáció mellett ez az a három terület, amelyet a hagyományos felfogás a marketing tárgykörébe sorol. A megkérdezetteknek csak nagyjából a fele nyilatkozott úgy, hogy komoly szerepe van az árképzési folyamatokban. Úgy tűnik, elsősorban a vállalat promóciós tevékenységére összpontosítják energiáikat a marketingvezetők. Az e-boltok nem tudják „eladni” a kártyás fizetést Online vásárlás alkalmával milyen módon szokott fizetni? (Több válasz lehetséges.) | ‘“ j j~" ° i [ " ~j » | 17 » " ™ fu I g*. SS ssj ^ Kut.tAC.ntru. Bankkártya 30% JLaaÄä uh Készpénz átvételkor Készpénz átvételkor i;i Bankkártya a posta munkatársának I ^ átvételkor^ u_.n ------(pos tai utánvét) 6% 35%' ..—^ Forrá s: E-Shoppinq Report 2011 Bázis: az elmúlt 12 hónapban vásárolt terméket / szolgáltatást online (N=664) További információ: www kutatocentrum.hu/lanulmanvtar A bankkártyás fizetést szívesebben választjuk személyes vásárlások alkalmával, mint online vásárlás esetén. Elsősorban a kisebb városokban vagy községben élők kerülik ezt a fizetési módot az e-boltokban. Annak ellenére, hogy az egy online vásárlóra jutó átlagos költés nem változott jelentősen, az online piac összértéke nőtt 2010-hez képest. Az online vásárlás térnyerése nem jár együtt az online fizetés terjedésével - derült ki a KutatóCentrum idei E-Shopping Reportjából, mely a lakossági online vásárlási szokásokat és trendeket vizsgálja. Míg a rendszeres internetezőkön belül az online vásárlók aránya 1 év alatt 48 százalékról 61 százalékra nőtt, addig a bankkártya, illetve hitelkártya használatának aránya csak minimális mértékben emelkedett. Online megrendeléskor - hasonlóan a 2010-es adatokhoz - a vásárlók kevesebb mint egyhar- mada fizetett bankkártyával. A férfiak valamivel gyakrabban fizetnek ilyen módon, 38 százalékuk szokta online megrendeléskor bankkártyával is rendezni a számlát, míg a nőknek csak 22 százaléka.- Településtípus szerint ugyanakkor sokkal nagyobb különbségek figyelhetők meg: míg az e-boltokban a rendelés leadásakor a budapestiek 50 százaléka használja kártyáját fizetésre, addig ez az arány a kisvárosokban 23 százalék, a községekben pedig már csak 17 százalék. Ezért a webshopoknak elsősorban a vidéki lakosokat kell meggyőzniük a kártyás fizetés előnyeiről, aminek fontos részét képezi az edukáció - mondta el Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. Továbbra is a készpénzes fizetés vezet, az e-boltok vevőinek 77 százaléka szokta ilyen módon is - postai utánvéttel, illetve futárnak történő készpénzes fizetéssel - rendezni a számláját. A második helyen az átutalás áll: a vásárlók 50 százaléka fizetett már átutalással online megrendeléskor. Ez a tavalyi évhez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. A személyes vásárlások alkalmával szintén a készpénzes fizetés a legelterjedtebb, ugyanakkor a vevők 83 százaléka bankkártyát vagy hitelkártyát is szokott használni. A kártyás fizetést - az online vásárláshoz hasonlóan - leginkább a budapestiek (92%) és a nagyvárosiak (88%) választják, de a községekben, illetve falvakban élők 74 százaléka is szokott így fizetni.- Népszerűek az étkezési utalványok és a kuponok, illetve hűségpontok is. Utóbbiak elsősorban a nők körében, akiknek közel fele szokott ilyen módon fizetni. Ez is összefügg a közösségi vásárlást kínáló szolgáltatások sikerével, amelyek hasonló konstrukciót kínálnak online - jegyezte meg a KutatóCentrum szakembere. Pörög a mobil adatforgalom Továbbra is dinamikusan nő a mobil adatforgalom, amit mutat az is, hogy 2011 második negyedévére megduplázódott 2010 hasonló időszakához képest. A felmérés szerint a forgalom gyors növekedése elsősorban az okostelefonok egyre nagyobb elterjedése miatt következett be, ezen belül annak, hogy mind több alkalmazást használnak az előfizetők. A felmérés kimutatta azt is, hogy az okostelefonok felhasználóinak felső 5-10 százalékos szegmensében az online videomegtekintés az a tevékenység, amely az adatforgalom legnagyobb százalékát teszi ki, nagyobbat mint az e- mailezés és a webes böngészés. Az adatforgalomra jellemző, hogy Észak-Amerikában a csúcskategóriás okostelefonok kétszer akkora forgalmat generálnak, mint az ázsiai és európai mobilszolgáltatóknál. Az Ericsson által elvégzett piackutatás megerősíti azt a véleményt is, miszerint a csúcskategóriás okostelefonok felhasználói egyre gyakrabban érik el az internetet a telefonjukról. Ezért is fontos, hogy minél gyorsabban terjedjenek a intelligens, bővíthető és kiemelkedő teljesítményt nyújtó hálózatok. A nagy arányú használatot produkáló felhasználók körében a videomegtekintés által generált adatmennyiség jelentősen nagyobb, mint az egyéb tevékenységek esetében. Az okostelefonok felhasználóinak felső 5-10 százalékos szegmensébe tartozók akár naponta 40 percet is eltöltenek online videomegtekintéssel, miközben az átlagos felhasználó csak naponta 30 másodpercet. Ebből következően a felső szegmensbe tartozó felhasználók teszik ki a forgalom, illetve a prioritást élvező szolgáltatások iránti kereslet nagy részét Tartják magukat a kalózok Továbbra is a Német Kalózpárt a belpolitika „sztárja” Németországban: egy szerdai felmérés szerint az internet tejes szabadságáért küzdő kis párt országos népszerűsége fokozatosan növekszik, és immár elérte a tíz százalékot A 2006-ban alakult párt - amelynek szerte az országban mintegy 10 ezer tagja van - szeptember közepén a berlini tartományi választásokon szülte a teljes ismeretlenségből tört be a német politikába. A csaknem kizárólag fiatalokból álló párt egy csapásra a szavazatok közel küenc százalékát szerezte meg, és először jutott be egy helyi törvényhozásba. A Német Kalózpárt azóta a többi tartományban is népszerű lett, noha konkrét politikai és gazdasági programmal még egyáltalán nem rendelkezik. Megfigyelők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy támogatottsága minden valószínűség szerint az ellenzéki Zöldek pártjának rovására nő. Ez különösen figyelmet érdemlő annak fényében, hogy a Zöldek a hetvenes években hasonlóan az ismeretlenségből startoltak, és népszerűségük rohamos növekedését annak idején - akárcsak most a „kalózok" esetében - elsősorban a hagyományos pártok politikájának elutasítása magyarázta.
