Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-03 / 230. szám

3 2011. OKTÓBER 3., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Rendhagyó Madách-napok: múlt és jövő Az 1983-as Madách-év óta rendeznek minden év októ­ber elején irodalmi napot Csesztvén, ahol a XIX. szá­zad közepén Az ember tragédiája szerzője feleségével és gyermekeivel élt. Ugyancsak hagyomány már né­hány éve, hogy előző' nap a szlovákiai Alsósztregován, Madách Imre szülő- és nyugvóhelyén is megemlékez­nek Nógrád jeles személyiségéről. AlsósztregovtyTsesztve. Az idei rendezvények sajátos helyet foglalnak el e folyamatban, hi­szen Madách fő művének, Az ember tragédiájának - a 1861- es, tehát százötven évvel ezelőt­ti dátumú - első kiadása 1862. január 12-én jelent meg. Ugyan­akkor mind Csesztvén, mind Alsósztregován üres az emlék­múzeum, minthogy jelentős eu­rópai uniós projekt keretében újítják fel mindkét épületet. A szeptember 30-ai alsósztregovai program Malis Dusán polgármester köszöntőjé­vel kezdődött, majd Kovács Anna irodalomtörténész nyitotta meg „Madách Imre élete és munkás­sága” című bemutatót az evan­gélikus erdészházban. A kiállí­tás arra hivatott, hogy az építke­zés alatt is legyen látnivaló a Ma­dách falujába látogatók számára. A „Közös örökségünk Madách” című, 2010-ben indult - csak­nem kétmillió eurós összköltsé­gű - beruházás eddigi eredmé­nyeit Jarábik Gabriella (Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Po­zsony) és Molnár Ildikó (Palóc Múzeum, Balassagyarmat) pro­jektmenedzserek ismertették. A Madách Imre síremlékénél tar­tott koszorúzási ünnepségen Praznovszky Mihály irodalomtör­ténész mondott emlékbeszédet. A rendhagyó irodalmi napok október 1-jén Csesztvén folyta­tódtak. A helyi óvodában Pálmán Imre polgármester kö­szöntötte a megjelenteket, majd Kovács Ida irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum mun­katársa nyitotta meg az időszaki Madách kamarakiállítást. Ugyancsak Kovács Ida, mint a készülő új - „Az emberiség ha­ladt, ha az egyén nem is vette észre” - Madách Imre és Az em­ber tragédiája” című - kiállítás forgatókönyvíröja ismertette a terveket. Elmondta: amellett, Jarábik Gabriella az alsósztregovai és Molnár Ildikó a csesztvei közös eu­rópai uniós projekt menedzsere a Madách-szobornál adott tájékoztatást a felújítások menetéről hogy tartalmilag nagy hangsúlyt helyeznek Madách Imre életé­nek, írói pályájának pesti, csesztvei momentumaira vala­mint a Tragédia bel- és külföldi fogadtatására, színháztörténeti vonatkozásaira, sok formai új­donsággal is élnek majd a hat te­rem berendezése során. A hite­A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola irodalmi, zenei műsorának résztvevői lesség és az érdekesség kedvéért nemcsak korhű tárgyakat, ente­riőröket alkalmaznak, hanem korabeli ruhákba, illetve színpa­di jelmezekbe öltöztetett bábu­kat, maketteket is. Természetes, hogy felhasználják a XXI. szá­zad elején rendelkezésre álló, az interaktivitást is nagymérték­ben lehetővé tevő, a film, a szá­mítógép, a digitalizáció nyújtot­ta technikai eljárásokat. Kiemelt szerepet szánnak a múzeumpe­dagógiának, a gyermek és egyál­talán a fiatal látogatók érdeklő­dése felkeltésének. Lesz például egy kis színpad is, ahol beöltöz­ve el lehet majd játszani a Tragé­dia néhány színét. A szakszerűen kiürített, az egykori kúria hangulatát árasz­tó múzeumépület megtekintése után Jarábik Gabriella megismé­telte az előző nap Alsósztre­gován tartott tájékoztatóját a ta­valy indult közös - a Nógrád Me­gyei Önkormányzat és az illeté­kes minisztériumok együttmű­ködésével megvalósuló - projekt szlovákiai helyzetéről. A pozso­nyi múzeum igazgatója elmond­ta, hogy a hivatalos, adminiszt­rációs munkálatokat, verseny- tárgyalásokat stb. követően a kö­zelmúltban megkötötték a szer­ződést egy losonci céggel és a minap, szeptember 20-án átad­ták az alsósztregovai épületet a felújítás, korszerűsítés céljaira. Az avatóünnepséget 2012. szep­tember 29-ére tervezik. Új kiál­lítás nem foglaltatik benne a je­lenlegi projektben, ezt előkészí­tendő szlovák-magyar szakértői vegyesbizottság működik majd magyar részről Kovács Anna és Praznovszky Mihály részvételé­vel. Csesztvén annyiban más a helyzet, hogy ott az emlékmúze­um teljes felújítása (szigetelés, csatornázás, tetőcsere,vadonatúj homlokzat, akadálymentesítés stb.) mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum már márciusban jogot nyert a Kovács Ida által körvona­lazott új kiállítás elő illetve elké­szítésére. Mint Molnár Ildikó projektmenedzser, a Palóc Mú­zeum képviseletében elmondta, a közbeszerzési pályázatokon egy nyírségi építési kft. valamint egy kiállítástervező kft. bizo­nyult nyertesnek és kezdi el a munkát. Várhatóan 2012. szep­tember 30-án tartanak nagysza­bású ünnepséget az épület illet­ve a kiállítás átadásakor. Vígh Tamás 1964-ben felava­tott Madách-szobránál a salgó­tarjáni Madách Imre Gimnázi­um és Szakközépiskola Aradi Vivien, Hangonyi Vivien, Mocsányi Martin, Romhányi Ve­ronika és Varga Bíborka össze­tételű versmondó csoportja, va­lamint a somoskői harsonaduó (Kapi Gyula és Kapi Zsófia) és Szukán Laura (gitár) mutatta be az „Utódok szemével” című, Bajczárné Gyenes Erzsébet ta­nárnő által szerkesztett mű­sort. A balassagyarmati Palóc Múzeum által szervezett csesztvei rendhagyó irodalmi nap a Madách-szobor megko­szorúzásával ért véget. Csongrády Béla Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közműve­lődési Intézet az országos könyvtári napok keretében az Öröklődő tudás blokkban ma, október 3-án, hétfőn 17 órától bemutatót rendez Szabó János és Szabó Ágnes „Zsíri, Mári, hoppsza Sári!” című kazári né­pi játékokat és táncokat ismer­tető könyvéből. Beszélgetőtárs dr. Csongrády Béla közíró. Köz­reműködik a Nógrád tánc- együttes egy párosa. Frontális ütközés NézsVAIsÓpetény. Egy ember sú­lyosan megsérült, miután két au­tó frontálisan ütközött szomba­ton, Nézsa és Alsópetény között. Az egyik kocsi egy kanyarban ki­sodródott az út melletti füves te­rületre, majd megpördült és visz- szatért az útra. Ekkor ütközött össze a másik járművel, amely Nézsa felé haladt A baleset kö­vetkeztében a kisodródott sze­mélyautó vezetője, egy 24 éves férfi súlyos sérülést szenvedett. Közmunka Kétbodony. Koczúrné Halász Ju- dit, a település polgármestere szerint a községben jelenleg 3 közmunkást foglalkoztatnak. Ketten napi négy órában, míg egy fő napi 6 órában látja el te­endőit, a parkok, utak, temetők, intézmények körüli területek rendben tartását, fűvágást és parkosítást, november 30-ig. Ha lesz lehetőség - hasonló konst­rukcióban - akkor a következő közmunkaprogramban is sze­retnénk részt venni - hangsú­lyozta a település vezetője. Világnapi koncert Pásztó. A zene világnapja alkal­mából adnak hangversenyt októ­ber 3-án hétfőn a művelődési központban a Rajeczki Benjámin Zeneiskola tanárai és növendé­kei. A18 órakor kezdődő zeneün­nepen a felnőttek támogatói je­gyet vásárolhatnak, a gyerekek­nek ingyenes a belépés. Emlékkiállítás és szekrénygaléria Varsány. A községben október 2-án vasárnap tartották a hagyományos Szent Mihály napi palóc búcsút, szüreti felvonulást és az azt követő vidám szüreti kavalkádot. A rendezvényhez kapcsolódva, szeptember 30-án, pén­teken délután két kiállítás is nyílt a község művelődési házában. Egy művészházaspár a 20. századi Magyaror­szágon, Bertha István és Szirmay-Kolos Margit életútja című időszakos kiállítás a falu szülöttének és feleségé­nek állít emléket. A helyi Muskátli Hagyonyőrző Együt­tes műsorát követően Pintérné Kanyó Judit a község polgármestere köszöntötte a megjelenteket.- Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttek erre a mai rendez­vényre - kezdte megnyitóját Gusztiné dr. Toronyi Judit a szécsényi múzeum igazgatója. - Többen is itt vannak akikkel már Szécsényben is találkoztuk a Bertha kiállítás megnyitóján, hiszen ez már a harmadik állo­mása a bemutatónak. Budapest­ről, a művész pestlőrinci lakóhe­lyéről érkezett meg ide Varsányba a kiállítási anyag. - Az igazgatónő ezt követően arról szólt, hogy Bertha István gyöke­rei Varsányba vezethetők vissza, ahol született, édesapja tanított. Később, 1884-ben az édesapját az esztergomi bíboros a szécsényi kántor tanítói állásra nevezte ki. Az igazgatónő mél­tatta Bertha István munkássá­gát, aki dolgozott zeneszerző­ként, karnagya volt a Magyar Színháznak, a Királyi Színház­nak, a Belvárosi Színháznak, az Zürichi Operának, és a Magyar Rádió Zenekarának. Felesége, Szirmay-Kolos Margit író, újság­író, a Prágai Magyar Hírlap bu­dapesti tudósítója. A kiállítást, amely december 31-ig'látogatha- tó, Kazareczki Noémi a szécsényi Kubinyi Ferenc Múze­um történész-muzeológusa, a művészházaspár életútjának ku­tatója és írója rendezte. Egy órával később került sor a Palóc Szekrénygaléria megnyi­tójára. A szekrény galériát és an­nak anyagát, Bózvári József a Pa­lóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesület elnöke aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. Elmondta, hogy egyesületük Nógrád, Heves megyékben, Szlo­vákiában közel 50 településen van jelen. Sikeres pályázatuk­nak köszönhetően Palóc Galéri­ájuk van Salgótarjánban az egyesület irodájában, Füleken, Kalondán, Kazáron, Kozárdon, Terényben, Rimócon, Sírokon, Recsken. Valamikor a palóc ember lá­dába zárta értékeit, féltve őrzött kincseit. Kérőbb a szekrénybe és a komódba őrizték azokat. Egyre több helyen nyílik szek- rénygáléria, amely elődeink bú­tordarabjai mellett őrzik azokat az értékeket, amelyeket fontos­nak tartanak. A varsányi szek­rénygaléria, amely szekrényből és komódból áll, tartalmazza a Hevesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet szőtteseit, Pusztainé Borbás Enikő kerámia boroskancsóját és poharait, Tö­rök János és Bajiné Kiss Julian­na fonott termékeit, Régenhart Éva ütőfás mézeskalácsait, Horváthné Fokti Mária csipke­munkáit, Antal Gergely kerámi­áit, Ferenczi Éva Mária patkóit tojásait, Kiss Attila bőrdíszmű­ves munkáit, a Bercsényi testvé­rek kerámiáit, Fisher Józsefné hímzett munkáit, Szókéné Ró­zsa Ilona csuhából készült tár­gyait. A bútorok és kiállított tár­gyak értéke több mint egy mil­lió forint. Az elnök elmondta, hogy terveik szerint 20 szek­rénygalériát szeretnének meg­nyitni. Pintérné Kanyó Judit polgármester zárszóként meg­köszönte a kiállítást és annak megnyitóját. Azt mondta, hogy Varsányban fontosnak tartják a hagyományok ápolását, nagyon sok rendezvényük is erről ta­núskodik. Bejelentette, hogy a szekrény és komód a szügyi Sasvári János bútorfestő és fara­gó népi iparművész munkája. Meghívta a jelenlévőket a va­sárnapi egész napos rendezvé­nyükre. Szenográdi Ferenc A népi kultúra felbecsülhetetlen értékeit őrzi a szekrények mélye

Next

/
Thumbnails
Contents