Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-14 / 240. szám

2011. OKTÓBER 14., PÉNTEK TUDOMÁNY 7 AYouTube-on lehet jelentkezni Néhány szerencsés tizen­éves hamarosan esélyt kap arra, hogy az általa megtervezett tudományos kísérletet végrehajtsa a Nemzetközi Űrállomás le­génysége az űrben. A YouTube az amerikai űrku­tatási hivatallal, a NASA-val és több más partnerével bejelen­tette a YouTube űrlaboratórium létrehozását. Ebben 14 és 18 év közötti diákok tervezhetnek kí­sérleteket, amelyek közül a leg­jobbakat végre is hajtják az űr­ben. A két nyertes pályázatban javasolt kísérleteket a Nemzet­közi Űrállomáson (ISS) 386 ki­lométeres magasságban végzik el úgy, hogy azokról a videomegosztó portál élő köz­vetítést ad. A verseny célja, hogy a diáko­kat közelebb vigye a természet- tudományokhoz, a mérnöki munkához és a matematikához, valamint segítse kreativitásuk és analitikai készségük kibon­takozását. A videomegosztó portál partnere a NASA mellett az európai és a japán űrügynök­ség, a Space Adventures nevű űrturisztikai vállalat, valamint a Lenovo számítástechnikai cég is. Az egyéni vagy csoportos je­lentkezők 2 perces videóikat december 7-ig tölthetik fel a versenyt meghirdető portálra, legfeljebb három kísérlettel le­het pályázni. Az első kör ered­ményhirdetése 2012. január 3- án lesz, amikor hatvan kísérle­tet juttathak tovább a végső megmérettetésbe. A bírálók kö­zött olyan nagy nevek is van­nak, mint például Stephen Hawking asztrofizikus. Vécét építenének a Mount Everestre Környezetvédők megoldást követelnek a Mount Everes­ten egyre égetőbbé váló prob­lémára: illemhelyek építését sürgetik a világ legmagasabb hegycsúcsán. Az emberi ürülék problé­mája egyre nagyobb a Mount Everesten - mondta el Phinjo serpa, az Eco Himal nevű kör­nyezetvédelmi szervezet munkatársa. Bár sok expedí­ció visz magával hordozható vécét, a hordároknak gyakran nem marad más lehetőségük, minthogy egy hóbucka mö­gött végezzék el a dolgukat. A 8848 méter magas csúcs első meghódítása óta eltelt öt­ven év alatt egyre jobban hal­mozódik a korábbi hegymá­szások hulladéka. A szélső­ségesen hideg éghajlat miatt alig indulnak oszlásnak a hegymászás közben életüket vesztő alpinisták tetemei is. Az Eco Everest Expedition környezetvédelmi szervezet 2008 óta már több mint 13 tonna szemetet, 400 kilo­gramm fekáliát és négy holt­testet hozott le a Mount Eve­restről. Az agy elutasíthatja a negatív gondolatokat Az emberi agy igen hatékony a jö­vőre vonatkozó jó hírek feldolgozá­sában - idézte brit kutatók megál­lapítását a BBC hírportálja. A szakemberek úgy vélik, ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták még az ellen­tétes tények ismeretében is megőrzik pozitív szemléletmódjukat, egyesek képesek bármi­lyen negatív lehetőséget gyakorlatilag teljesen kizárni. A Nature Neu-roscience című szak- folyóiratban közzétett tanulmány szerzői sze­rint a derűlátásnak fontos egészségügyi elő­nye van. A University College London kuta­tói úgy találták, hogy a vizsgálatba bevont emberek 80 százaléka optimista volt még ak­kor is, ha nem így címkézte magát. A tesztben részt vevő 14 embert először kikérdezték ar­ról, hogy nyolcvan különböző esemény.- pél­dául válás vagy rák - véleményük szerint mekkora valószínűséggel eshet meg velük. A következő lépésben elmondták nekik, hogy a tapasztalatok alapján milyen valószínűség­gel fordulnak elő ezek az esetek, és megkér­ték őket, hogy ezek ismeretében pontozzák új­ra saját esélyeiket. A második és harmadik szakasz közben a résztvevők agyi aktivitását szkenneléssel kö­vették a kutatók. Amikor a hír - azaz a becs­lés, amelyet hallott az önkéntes - kedvező volt, akkor az agy hibafeldolgozásban közre­működő részének, frontális lebenyének ak­tivitása jóval nagyobb volt. A kedvezőtlen in­formációk hallatán a leginkább optimista em­bereknél volt a legkisebb a frontális lebeny aktivitása és a legkevésbé derűlátóknál a leg­nagyobb. Ez azt jelenti, hogy az agy kivá­lasztja, milyen tényre figyel oda inkább. Tali Sharot kutatásvezető egy példán keresz­tül mutatta meg az optimista és a borúlátóbb szemlélet között tapasztalt különbséget. A rák 30 százalékos valószínűséggel jelentkezhet va­lakinél élete során. Amikor egy önkéntes ere­detileg 40 százalékra tette saját magánál ennek kockázatát, majd megtudta a tapasztalati való­színűséget, akkor az újraértékelési körben je­lentősen módosította eredeti véleményét, 31 százalékra csökkentette a vélt kockázatát Ha azonban valaki eredetileg csak 10 százalék kockázatot feltételezett, a valós esély megis­merése után csak igen kicsit változtatott ere­deti jóslatán, alig növelte az elvárt kockázatot. A „Dohányzás öl” üzenet nem működik azoknál, akik úgy vélik, hogy saját rákkoc­kázatuk alacsony. A válások aránya 50 szá­zalék, ám az emberek nem gondolják úgy, hogy ez rájuk is vonatkozik. Agyunkban egy igen alapvető elfogultság működik - magya­rázta Sharot. - A jelenség jó oldala, hogy fel­mérések szerint ritkábban fordulnak elő bi­zonyos betegségek, például szívroham vagy rák az optimistáknál, a rossz oldala azon­ban, hogy alulbecsülhetjük a kockázatokat. Információk a jég alatt Az éghajlatváltozás következményeiről és a jövőbeli tengerszint-emelkedés mértékéről árulhat el titkokat, valamint eddig ismeretlen életformák felfedezésével kecsegteti a brit kutatókat a nyugat-antarktiszi jégta­karó alatt elterülő tavak egyikének hamarosan meg­kezdődő feltárása. Egy brit műszaki szakembe­rekből álló csapat ebben a hó­napban fog útnak indulni a Föld egyik legtávolabbi és legbarát­ságtalanabb helyének számító nyugat-antarktiszi Ellsworth- tóhoz, amely három kilométer mélyen fekszik a fagyott jégpán­cél fogságában. A légmentesen záródó jégtakaró megőrzi a Föld geotermikus hőjét, megakadá­lyozva ezzel, hogy az alatta elte­rülő tó befagyjon. A csapat elő­készíti a terepet a novemberben kezdődő nagyszabású fúrómun­kálatoknak, amikor víz- és üle­dékmintákat gyűjtenek a tóból, hogy a szakemberek ezek alap­ján tudják kiértékelni a nyugat­antarktiszi jégtakaró stabilitását és a jövőbeli tengerszint-emel­kedés mértékét.- Ha kiderülne, hogy a jégta­karó visszahúzódott vagy össze­omlott, és amennyiben igen, ez pontosan mikor történt, akkor az elárulná, hogy milyen környeze­ti feltételek vezetnének a nyuga­ti jégtakaró jövőbeli visszahúzó­dásához - mondta Mike Bentley, a brit Durham Egyetem gleccser­geológusa. A kutatók már több éve úgy vélik, hogy eddig ismeretlen és egyedülálló életformákat rejthet a sötét, steril és teljes mértékben elszigetelt környezet, amelynek hőmérséklete mínusz 25 Celsi- us-fokon mozog. A britek remé­nyei szerint vírusok és baktéri­umok, valamint egysejtű mikro­organizmusok - archeák, azaz ősbaktériumok - illetve valódi sejtmaggal rendelkező sej­tek je- J&, lenlétére utaló bizonyítékokat is fognak találni. A szakemberek szerint ezek az életformák segít­hetnek jobban megérteni, hogy miként kezdődött és fejlődött az élet a bolygónkon. Ha pedig nem találnak semmit, az azt fiSHfe. mutatja meg, hogy mi­lyen környezeti korlátokba üt­közhet az élet a Földön. Az eddig teljesen háborítatlan tó épségének megőrzése érdekében az Ellsworth-tó program szakem­berei az űrtudományból kölcsön­zött tisztító technológiát alkalmazó forró vizes fúróval fog­nak dolgozni. -yA Kozmikus ékszer A népszerű csillagködről, a Gyűrű-nebuláról készítettek újabb felvételt kaliforniai csilla­gászok. Az 1 fényév átmérőjű Messier 57, vagy NGC 6720 ka­talógusjelű objektum kétezer fényévnyire található a Földtől, a Lant csillagképben, a Béta és Gamma Lant csillagok között fél­úton helyezkedik el. A képeket Bob és Janice Fera csillagászok készítették a kaliforniai Eagle Ridge obszervatóriumban. A Gyűrű-köd fényessége 8,8 mag­nitúdó. Az égitestek fényességé­nek meghatározására használt, a fény intenzitásának logaritmu­sával arányos skála fordított, az­az minél kisebb a magnitúdó ér­téke, annál fényesebb az objek­tum. A Nap látszó fényessége 26,8 magnitúdó, a teleholdé 12,6 magnitúdó, a szabad szemmel látható leghalványabb csillagé +6,5 magnitúdó körüli. Ebből kö­vetkezik, hogy a Gyűrű-köd sza­bad szemmel ugyan nem látható, de kiválóan megfigyelhető akár kis teleszkópok segítségével is. „Autista” egérmodell Amerikai genetikusok olyan egérmodellt hoztak létre, ame­lyen tanulmányozható az autizmus, a rágcsálók az embe­ri autizmushoz nagyon hasonló viselkedést mutatnak. A Los An- geles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói szerint az ege­rek tünetei is megegyeznek az autista gyerekekével és felnőtte­kével, ráadásul jól reagáltak egy autizmus kezelésére engedélye­zett szerre. Az autizmus olyan spektrum jellegű zavar, amellyel számos gént összefüggésbe hoz- tak már. Ezek közül az UCLA,ge­netikusai egy génvariációt vá­lasztottak ki, és azt módosítot­ták egereknél, hogy megfigyel­jék, milyen változásokat okoz az állatok biológiai, agyi folyama­taiban és viselkedésében. A Cell című tudományos folyóiratban részletesen ismertetett tanul­mány szerzői azt remélik, hogy az egérmodell vizsgálatával kö­zelebb juthatnak az autizmus gyökereinek feltárásához, és ha­tékony gyógyszerek, kezelési módok kifejlesztéséhez. Galaktikus „reggeli” tálalva Tojás alakú csillagködöt fedez­tek fel a Chilében működő Euró­pai Déli Obszervatórium (ESŐ) kutatói, akik lencsevégre kapták az általuk Tükörtojás-ködnek el­nevezett sárga hiperóriás csilla­got. A hiperóriás olyan csillag, amely hatalmas tömeggel és fényerővel rendelkezik, élete so­rán nagyon magas arányú tö­megveszteséget szenved el. Van­nak fényes kék változók, vala­mint kék, fehér, vörös és sárga hiperóriások, utóbbiak rendkí­vül ritka típusú csillagok, mind­össze hét ilyen csillagot fedeztek fel eddig. Az IRAS 17163-3907 katalógusjelű csillagszörnyről az ESO VLT teleszkópegyüttesé­nek VISIR nevű infravörös mű­szerével készítettek felvételeket, amelyeken első ízben látható a „tojássárgáját” körülvevő kettős rétegű, porból álló „fehérjéje”. A gigantikus csillag átmérője kö­rülbelül ezerszer nagyobb, mint a Napé, amelynek fényét ötszáz­ezerszer múlja felül. Tizenhá­romezer fényévnyire található a Földtől, ez a bolygónkhoz legkö­zelebbi sárga hiperóriás.

Next

/
Thumbnails
Contents