Nógrád Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 229-254. szám)

2011-10-14 / 240. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2011. OKTÓBER 14., PÉNTEK 1 A Hírlap postájából A Pf. M • A Hírlap poatájából - ai olvasók fóruma. A sierkcsitóság fenntartja magának a jogot, bogy a beküldött leveleket rövidítve, eserkeeatve közölje A kősóit levelek tartalmával a eserkeaitóség nem feltétlenül ért egyet. Újkori „dézsma” A címszó egy régi korból van idézve, amikor a jobbágyokat dézsma befizetésére kötelezték ellenszolgáltatás nélkül. A he­lyi önkormányzattól fizetési fel­szólítást küldtek azért, hogy én, mi földtulajdonosok nem fizet­tük be az Ipolymenti Vízgazda­sági Talajvédelmi Társulat által kifizetett összeget, amit a helyi önkormányzatnak átadta, adók módjára behajtani. Normális ember tud annyit, hogy minden­nek ára van, miért kell fizetni. Megelőzni az árvízi károkat, akadályokat elhárítani a szabad vízfolyás érdekében. A Dobroda 2 az a folyó, ami Karancsberény irányából vezet Karancs- lapujtőre. Petőfi út 37. ház tel­kem alatt lévő külterü­leten a nevezett folyóig ér. Itt olyan éles kanyar van, ami által szinte évente kiönt a folyó és a falu közepén lévő közúti hídig minden telket elönt. 2 évente sú­lyos károkat okoz az árvíz, 2001, 2002, 2006, 2010-ben súlyos anyagi károk keletkeztek. Méte­res víz vette körbe gabonatáblá­mat, ami által fólszívódott a ned­vesség. 2001-től személyesen voltam Rétságon, Balassagyar­maton a szakaszmérnökségen. Múlt évben 60 méter hosszban kidöntötte az árvíz az előző év­ben újjáépített kerítést. 2004 februárban személyesen voltam Budapesten az illetékes igazga­tóságon, ahol az osztályvezető ígéretet tett, hogy segíteni fog. Soha semmikor egy kapavágást nem csináltak árvízvédelemért csak a pénzt követelik 40, 50, 60 ezres öreg nyugdíjasoktól akarják elvenni olyan pénzt amiért nem dolgoztak meg. Egyébként soha semmikor nem léptünk be semmilyen vízügyi társaságba vagy vállalkozásba. Elmentem a salgótarjáni kor­mányhivatalba jogsegélyszolgá­lathoz, ahol előadtam pana­szom. A jogász szerint más do­log az én panaszom és más a rendelet. Perelhetek kártéríté­sért. Kérdezem én: kit perelhe­tek, amikor a cég, társulat fel­számolás alatt van? Itt megné- mult a jogásznő. A közelmúltban hallottuk, lát­tuk a tv-ben „vége a kifosztások­nak”. Tényleg vége...? Horváth Ágoston Karancstapujtő Frontális ütközés: öten meghaltak (Folytatás az 1. oldalról.) Egy mentőhelikopter, egy ro­hamkocsi, egy esetkocsi, két ki­emelt mentőegység és egy men­tőkocsi érkezett a baleset hely­színére - sorolta Nagy József, megyei vezető mentőtiszt. A sal­gótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház orvosigazgatója, dr. Laczkó Tamás elmondta, hogy a hozzájuk szállítottak közül né­gyen könnyebb sérüléseket szenvedtek, zömében zúzódáso- kat, kisebb felszíni bőrsebeket. Őket ellátásukat követően meg­figyelésre bent tartották, de ha nem lépnek fel szövődmények, pénteken már hazamehetnek.- Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a két súlyos sérült nincs életveszélyben, az állapo­tuk stabil. Az egyiküket nyílt tö­réssel még csütörtökön megope­ráltuk. A másikuk felkar- és bor­datörést, valamint mellkasi zú- zódásokat szenvedett. Amennyi­ben az állapota lehetővé teszi, ő pénteken esik át a műtéten - fej­tette ki dr. Laczkó Tamás, aki ki­bert, a Nógrád Volán Zrt. sze­mélyszállítási igazgatója. A Salgótarjánból 6.55 órakor induló, Pásztora tartó járaton a volános vezető tudomása szerint tíz-tizenöt ember utazott, ami­kor megtörtént a baleset. Azok, akik bérlettel vagy menetjeggyel utaztak, számíthatnak a közle­kedési társaság által megkötött biztosításra. Bár a szerencsét­lenség szempontjából a jelen is­meretek szerint aligha van je­lentősége, felvetésünkre el­mondta: a balesetet szenvedett régi típusú, „sárga” Ikarus busz átment a műszaki szemlén, amelyet rendszeresen megtarta­nak, vagyis megfelelő állapot­ban volt, ellenkező esetben nem kerülhetett volna forgalomba. Alig több mint egy hónapja történt utoljára súlyos buszbal­eset a huszonegyes főúton: egy ember meghalt és harmincán megsérültek szeptember 5-én hajnalban, amikor a fővárosi székhelyű Volánbusz Zrt. Salgó­tarjánból Budapestre tartó me­netrend szerinti járata Jobbágyi közelében egy szarvassal ütkö­zött és az árokba borult. emelte: bár az öt halottról szóló _ hírek után mindenkin látszott a döbbenet, a kórház dolgozói ma­gas szinten tették a dolgukat.- A rendőrség alkoholszondás vizsgálatnak vetette alá a busz­sofőrt, amely negatív eredmény­nyel zárult. A jelek szerint tehát ő vétlen volt a szerencsétlenség­ben. A pilótát kórházba szállítot­ták a mentősök, úgy tudjuk, könnyebb sérülést szenvedett. Beszéltünk vele, s elmondta, igyekezett elkerülni az ütközést, de már nem tudta - mondta megkeresésünkre Molnár Ró­Ülésezett Salgótarján idősügyi tanácsa Kányádi a börtönben Balassagyarmat. Az utóbbi években a Balassagyarmati Fegyház és Börtön intézmé­nyének nyitott szellemisége immáron - szakmai körökön túl is - országos elismertsé­get vívott ki magának. E sajá­tos, kreatív büntetés-végre­hajtó intézet működési filozó­fiája a fogva tartottak munká­ra nevelését, az intézet falain kívüli társadalmilag hasznos munkavégzését, kulturális, erkölcsi gazdagodását állítja középpontba. E filozófia je­gyében a napokban Kányádi Sándor Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Iro­dalmi Akadémia alapító tagja látogatott az intézet falai közé és rendhagyó irodalomórát tartott a raboknak. VG Salgótarján. Az idén első alka­lommal ülésezett Salgótarján idősügyi tanácsa szeptember vé­gén. A város költségvetésének féléves teljesítéséről Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, országgyűlési képviselő tájékoz­tatta a testületet. Kiemelte, hogy működési hitelre nem volt szük­ség az év első felében. A bevéte­lek - az adók, a központi és a pá­lyázati források - a takarékos gazdálkodás fedezték a kiadáso­kat. Az oktatási ágazatra évről évre kevesebbet költenek és az emberi életre alkalmatlan koló­nialakások lebontásával is spó­roltak, 53 ilyen lakással keve­sebbet kellett fenntartaniuk. A behajthatatlan közüzemi tarto­zások 30-40-50 milliót „visznek el’ evente a varos költségvetésé­ből. Ami az új munkahelyeket il­leti, a polgármester elmondotta, az öblösüveggyár felszámolása befejezés előtt áll és a terveknek megfelelő újraindítása mintegy 300 embernek ad munkát. Az év első felében több mint 1800 köz­munkást foglalkoztattak, első­sorban kommunális területen. A szociális és egészségügyi támo­gatások éves összege pedig meg­haladja a 920 millió forintot. A fejlesztések között a Kodály isko­la felújítását, valamint a kerék­párutat említette a városvezető. Az idősügyi tanács tagjai a munkahelyteremtő beruházá­sokról, a szociális, köztük a rá­szoruló idős emberek támogatá­sáról, a nyugdíj-, a közigazgatá­si és a civil támogatási rendszer várható átalakításáról, az orszá­gos idősügyi tanács megalakulá­sáról, tagjairól és feladatairól kérdezték Székyné dr. Sztrémi Melindát. Ezt követően a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének tevékenységét vetítettképes elő­adásban mutatta be Fekete Lászlóné, a képviselet elnöke. A tanácstagok elismeréssel szól­tak arról az érdekvédelmi, szak­mai, tájékoztató és kistérségi munkáról, az együttműködésről a nyugdíjasok megyei szövetsé­gével, az Életet az Éveknek me­gyei szövetséggel és a bővülő - a határon is átnyúló - kapcsola­tokról, amelyet az idős emberek érdekeinek képviseletében, vé­delmében végez a képviselet. Po­zitívan értékelték az idősek vi­lágnapjának hagyományosan megrendezett gáláját, amelyet a 3 megyei szervezet közösen szervezett. Dr. Ispán András, az idősügyi tanács elnöke arról a konzultá­cióról tájékoztatta a testületet, amelyet a megyei és a városi idős­ügyi tanácsok képviselőinek szervezett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumérium. Tájékoztató­ja után a tanácstagok szóvá tet­ték, hogy az ország több hónapos késéssel megalakult idősügyi ta­nácsáról fontos volna az érdemi tájékoztatás. Nem ismerni azo­kat, akik az idősek ügyét képvi­selik az érdekvédelem legfőbb fó­rumán, nem lehet tudni milyen céljai, feladatai vannak. Megálla­podtak abban is, hogy a városi idősügyi tanács üléseit rendsze­ressé kell tenni és a megtárgya­landó napirendeket közösen ala­kítsák ki a tanács tagjai. Újabb tippek álláskeresőknek K. K._____________________ Folytatva a sort, az állásinter­júk másik sarkalatos kérdése a fizetés. Egyre elterjedtebb, hogy a pályázatdt kiírók már nem csak önéletrajzot és motivációs levelet várnak, hanem fizetési igény .megjelölését is, amely újabb kérdéseket vet fel. Ilyen­kor sokan kétségbeesnek, mert a jövőbeni feladatok ismerete nélkül csak becsülni lehet hogy mennyiért vállalnák a munkát. Célszerű ebben az esetben utá­najárni, hogy az adott szektor­ban mennyi a reálkereset, és tudni kell a munkavégzés he­lyét. Ez utóbbi azért fontos, mert vidéki városokban alacso­nyabb a reális összeg, mint a fő­városban. Ha konkrét összegre van szükség, akkor az interneten vannak erre külön­böző lehetőségek. Ha rákeres­nek a fizetés szóra, az első né­hány helyen már megtalálhatók a kalkulátorok. Azonban a túl­bonyolítás elkerülése végett, gondolják át, hogy mennyi len­ne az az összeg, amennyiért el­vállalnák a munkát és annak az összegnek a bruttó értékét ír­ják be. Hogy miért? Egyrészről, mert a bruttó szebben hangzik, másrészt pedig a nettónál nem tudják, hogy ezt alapbérben vagy juttatásokkal együtt sze­retné megkeresni a pályázó. Itt most joggal merül föl a kérdés, ha éppen nem könyvelői állás­ra pályáznak, mégis hogyan számítsák ki a nettó bruttóját? Hát erre a megoldást ismétel­ten az interneten találják. Szá­mos kalkulátor van már erre is. Sokan vannak, akik a fizetési igény alapján szelektálnak, így mindenki maga dönti el, hogy vállalja-e a kockázatot, vagy in­kább beírja azt az összeget, amennyiért már elvállalná az adott munkát. Általában a pá­lyakezdők és friss diplomások szoktak túlzásokba esni. Ha va­laki mindezek ellenére nem szeretné beleírni a fizetési igényt, rosszabbat tesz, mint ha nem reális összeget ír. Sokan úgy tesznek, mintha elfelejtet­ték volna, de a cégek ezt nem veszik jó néven. Aki „kifelejti”, azt nem hívják be személyes in­terjúra. Ez a téma igen össze­tett, ezért rovatunk következő részében folytatjuk. Szüreti vigasság Bálik. Hintófogatok, népviselet­be öltözött hagyományőrző cso­portok színesítik az immáron hagyományossá vált szüreti fesztivált Bánkon. Az eseményt október 15-én, szombaton ren­dezik meg 13 órától. A progra­mok a hivatal előtti téren kez­dődnek meg, ahol a község „kis- bírója” hirdeti ki, milyen neve­zetes események történtek a te­lepülés életében, valamint a néptánccsoportok mutatják be produkcióikat. Ezt követően in­dul el a szüreti menet, amely­nek első „megállója” a Tó Hotel előtt lesz. A felvonulás fogadása az önkormányzat hivatalában történik, ahol esti, táncos-zenés mulatság veszi majd kezdetét.

Next

/
Thumbnails
Contents