Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-08 / 209. szám

2011. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK 5 w NÓGRÁD MEGYE Állatok az utakon Ha a sorompó nem elég, most tábla is figyelmeztet „Szarvasbőgés” miatt intenek fokozott óvatosságra Kéri István NÓgrád megye. A gímszarvasok párzási időszaka augusztus második felében, a hónap vége felé kezdődik, szeptember közepén-végén éri el csú­csát és egészen október második feléig-novem- ber elejéig eltarthat. A napokban sajnos egy, a 21-es számú főúton, Szurdokpüspöki és Jobbá- gyi között történt tragikus autóbusz-baleset is vélhetően ehhez a jelenséghez köthető, vala­mint a megye erdeiben is többfelé korlátozó táb­lákkal találkozhatnak ezzel kapcsolatban. A részletekről az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjá­ni Erdészeténél érdeklődtünk, ahol a „szarvas­bőgés” kapcsán elmondták, hogy ebben az idő­szakban a vadban gazdag területekre való be­lépést valóban korlátozzák egyes „érzékeny" helyeken. Lévárdi György, a salgótarjáni erdé­szet vezetője arról tájékoztatott, hogy ebben az időszakban az állatok sokszor hevesebben vi­selkednek - így szélsőséges esetben akár a pél­dányokkal való találkozás is ijesztőbb lehet. Pontosan emiatt - valamint az állatok védelme és nyugalmuk biztosítása érdekében - helyez­nek el bizonyos helyszíneken minden nemű közlekedést tiltó táblákat és kérik az erdőláto­gatókat, hogy vegyék komolyan ezeket a figyel­meztetéseket. Az erdészet vezetője a gépjárművezetőkhöz is szólt, hiszen ebben az időszakban a fenti okok­ból kifolyólag sokkal nagyobb az esélye az úttes­ten áthaladó, az autó hangjától megriadt vad feltűnésének. Ahogyan fogalmazott, ezekben a hónapokban szinte mindenhol a megfontolt köz­lekedés a célravezető - legfőképpen az erdők­höz, mezőgazdasági területekhez közel eső út­vonalakon. A tipikusan veszélyes, erdőben fu­tó, hegyi, kanyargós utakon - és természetesen azokon a helyeken, ahol a vad megjelenésére közlekedési táblák is figyelmeztetnek - pedig a szokásosnál is fokozottabb figyelmet és óvatos vezetést ajánl. (Folytatás az 1. oldalról.) E szerint a jármű sebességét az adott útszakaszra vonatkozó határokon belül úgy kell megvá­lasztani, hogy a sofőr meg tud­jon állni az általa belátott távol­ságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. A lényeg tehát: fokozott fi­gyelem és csökkentett sebesség. Inkább az ütközés És hogy tudatosítsuk: az erdei állatokon nem kérhetjük számon a táblák és a közlekedési előírá­sok figyelmen kívül hagyását. Vagyis azok ott ugranak ki az út­ra, ahol éppen kedvük tartja. A lapunk által megkérdezett autóvezető-oktató - hangsúlyo­zottan magánvéleménye - sze­rint, ha már sem megállni, sem kikerülni nincs esélyünk a hir­telen elénk került vadat, a legcél­szerűbb keményen fogni a kor­mányt, irányban tartani a kocsit és inkább az ütközést választani. Még ez is nagyobb biztonsá­got jelent a sofőrnek, mintha az ösztönös blokkoló fékezés és/vagy a kapkodó kormány- mozdulat következtében irányít­hatatlanná váló autója valame­lyik út menti árokba borulna, esetleg a szembe jövő jármű elé kerülne. Mindezt a pánikszerű cselekvés aknázhatja alá: a leg­több járművezető ritkán kerül ilyen és hasonló veszélyhelyzet­be, s a jogosítvány megszerzése során sincs lehetőség begyako­rolni az ilyesmit - pedig szükség lenne rá... Találkozás a természettel Ha megtörténik a baleset, a rendőrséget kell először hívni még akkor is, ha a vad nem pusztult el a helyszínen. A ható­ság értesíti a területileg illetékes vadásztársaságot, akik felkutat­ják a sérült állatot, s ha súlyos az ütközés során szerzett sérülése, lelövik, hogy ne szenvedjeh to­vább. Ha az erdőlakó nem marad életben, a tetemét akkor sem szabad elvinni, mert azzal lopást követünk el. Amennyiben a baleset olyan szakaszon történik, ahol nincs kitéve vadveszélyt jelző tábla, a rendőrök úgynevezett szig- nalizációt küldenek a vadásztár­saságnak a hiány pótlására. Ha viszont a szerencsétlenség hely­színén tábla figyelmezteti a so­főrt erre a veszélyre, akkor felje­lentéssel végződik az eljárás. In­nen kezdve már a hatóság felada­ta annak megállapítása, hogy tör­tént-e szabálysértés. Nem csak az autóban kelet­kezhet több százezer forintos kár, egy-egy állat tenyész- és esz­mei értéke is elérheti vagy meg­haladhatja ezt az összeget. Mint a villám...- Ha vadbalesetnél az érintett útszakaszon van vadveszélyt jel­ző tábla, akkor a járművezető és a vadásztársaság is a saját anya­gi kárát viseli - fejtette ki Szabó László. A NÓgrád Megyei Va­dászkamara elnöke hozzátette: ha nincs vadveszélyt jelző tábla azon a szakaszon, ahol egy bal­eset bekövetkezett, akkor a bíró­ság dönt a kártérítési felelősség kérdésében. Vizsgálhatják, hogy a sofőr gyorsabban ment-e járművével a megengedettnél, illetve a va­dásztársaság hajtotta-e az útsza­kasz felé a vadakat, például egy téli hajtóvadászatnál. A vadász­kamara elnöke felhívta a figyel­met, hogy szeptemberben elkez­dődött a párzás időszaka, és az egyébként óvatos erdei állatok ilyenkor figyelmetlenek.- Vannak olyan útszakaszok, ahol nagyobb az esély, hogy az úton átváltó vaddal találkozunk az esti, hajnali órákban - mond­ta Szabó László. Elmondása sze­rint ezeken a szakaszokon vad­veszélyt jelző tábla kihelyezését kérik a közútkezelőtől, de azt ő is elismerte, hogy a vaddal ütkö­zést valójában nem lehet kike­rülni, az olyan, „mintha valaki­be belecsap a villám”. Az elnök javasolja a kamara által is kipróbált, autóra ragaszt­ható sípoló vadriasztó használa­tát, továbbá, hogy fékezzenek a sofőrök, ha vadat látnak az út szélén. Szabó László azt is ki­emelte, hogy ha átfutó vadat lát­nak az autósok, lassítsanak olyan sebességre, hogy meg tud­janak állni, mert az első után megy a többi állat is, és akkor is követik a vezért, ha nekimegy az autó. „Táblaerdő”: nem perdöntő ÜrmössyÁkos, a Magyar Köz­út Nonprofit Zrt. NÓgrád megyei igazgatója elmondta: szűkebb hazánk területén az országos közúthálózaton 286 darab tábla figyelmeztet vadveszélyre. Kér­désünkre elmondta: a vadbal­esetek ellen kerítés építése ab­ban az esetben jelent hatásos vé­delmet, ha az folyamatos és kel­lő magasságú, valamint a háló a talajba is leér. A jelenlegi úthálózati szerke­zet mellett a különböző útcsatla­kozások - beleértve a szilárd burkolatú és földút csatlakozá­sokat is - miatt a kerítést meg kellene szakítani, ami lehetővé tenné a vadak bejutását a kerí­téssel védett útszakaszra, ahon­nan aztán nehezen találnának kiutat. Hatékony fizikai védelem külön szintű csomópontokkal rendelkező utakon alakítható ki, de ott sem száz százalékos a védelem, mert a csomóponti ágaknál megszakad a kerítés. A vadak elleni vé­dőkerítések létesítése esetén az állatok számára átjáró műtár­gyakat kellene építeni, aminek költsége darabonként nagyság­rendileg 2-300 millió forint. A vadvédő kerítés létesítése ma­gasságtól és szerkezettől függő­en változó, a közútkezelő ismere­tei szerint méterenként legalább hatezer forint költséggel lehet számolni. Barsi József, a NÓgrád Megyei Bíróság, szóvivője kérdésünkre azt mondta: a bíróság a kártérí­tési követeléseknél mindig az összes körülmény alapján bírál­ja el a felelősséget, vagyis önma­gában az alapján nem ítélhető meg a kárfelelősség, hogy van-e a szaka­szon vadveszélyt jelző tábla.- Például párzási időszakban, a vad szo­katlan, kiszámíthatat­lan mozgása esetén egy vadász- társaság önmagában a tábla meglétével nem háríthatja el a felelősséget. A tábla nem lehet egyedül meghatározó tényező - zárta szavait Barsi József. Szeptemberben elkezdődött a gímszarvasok párzási időszaka, az „Erdő királyának” is nevezett bikák ilyenkor figyelmetlenebbek ■ Önmagában a vadveszélyre figyelmeztető tábla kihelyezésével egy vadásztársaság nem háríthatja el a felelősséget, a bíróság kártérítési követeléseknél az összes kö­rülmény alapján dönt. Bécsben és Pozsonyban nyaraltak a Szent Imrések Balassagyarmat, július köze­pén rendezték meg a jutalom­kirándulást, amelyet a balas­sagyarmati Szent Imrés diá­kok még április végén nyertek el egy rangos, nemzetközi tör­ténelmi versenyen. Pázmány Péter élete, kora és munkássá­ga volt a témája a Lakiteleki Népfőiskola által meghirdetett történelmi vetélkedőnek, amelynek döntőjében (száz­nál is több nevező csapat kö­zül) a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Is­kola, Gimnázium és Szakkép­ző Iskola csapata az előkelő harmadik helyen végzett. Ju­talmuk egy háromnapos ki­rándulás volt, amelyet július közepén tartottak a népfőisko­la, és annak vezetője, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alel- nöke jóvoltából. Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarorszá­gi ellenreformáció vezető alak­ja, a 16-17. század jeles képvi­selője. Munkásságát és annak eredményességét egyetlen tőle idézett mondattal lehetne il­lusztrálni: „protestáns ország­ba születtem, de katolikus or­szágban halok meg” - itt Ma­gyarország rekato.lizálására utalt. Életének mérföldköveit, vágsellyei tartózkodásának helyszínét, a helyeket, ahol Nagyszombaton egyetemet, Bécsben papnevelő intézetet, Pozsonyban jezsuita kollégiu­mot alapított megtekinthette a zarándokcsoport. Ezen kívül ellátogattak a bécsi Step­hansdomba, a Habsburg ural­kodók temetkezési sírhely­éhez, Pozsonyban pedig meg­tekintették a várat és a híres koronázó templomot. A jókedv és a sok nevetés idén sem hi­ányozhatott a kirándulásból (hiszen a csapat már második évben vett részt a versenyen, és második alkalommal mehe­tett külföldi kirándulásra - 2010 nyarán Ukrajnába is el­jutottak). A csapat tagjai ezúton is sze­retnék megköszönni felkészítő tanárnőjüknek, Meloné Varsi Ágnesnek az alapos és lelkes munkát, Meló Ferenc, igazga­tónak, hogy kezdetektől támo­gatta a csapatot, segítette sike­res munkájukat! Knyazoviczki Adrienn I * i l

Next

/
Thumbnails
Contents