Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-07 / 208. szám
2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA 5 GAZDASÁG A Kocsis utáni időkre készülnek A BKV-vezérigazgató távozása után a közlekedési ügyekben is változások lehetnek a fővárosban Közös megegyezéssel távozott Kocsis István, a BKV vezér- igazgatója, alig egy héttel azután, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a Magyar Villamos Művek ügyében. A vezető- váltás jó alapot szolgáltathat arra, hogy meginduljon a budapesti közlekedés már tervezett átszervezése. Sztojcsev Iván Tarlós István nem fogja engedni, hogy végkielégítést fizessenek ki Kocsis Istvánnak. A főpolgármester sajtófőnöke, Szűcs Somlyó Mária a hirtelen távozó BKV-ve- zér búcsújáról azt mondta a Világgazdaságnak: elképzelhető, hogy időarányosan prémiumot fizessenek ki Kocsisnak, de a cél olcsón túllépni a vezetőváltáson. A céget, miután Kocsis a rendkívül szokatlan, vasárnap este 9 órás időpontban bejelentette távozását, ideiglenesen Várszegi Gyula vezeti, aki eddig a vállalat igazgatótanácsának elnöke volt. Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a BKV sorsa, és hogyan alakul tovább Budapest közlekedésének irányítása. Az, hogy a városvezetés gyökeres változásokat szeretne, régóta nem titok. Az pedig, hogy a sokáig az országos politikában is erős embernek számító Kocsis most félreállt, jelentős lépés lehet a BKV gyengítése felé. Az Tarlós sajtófőnöke szerint is egyértelmű cél, hogy a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) több hatáskörrel ruházzák fel, egybefogva a város teljes közlekedési rendszerét, beleértve a fővároson belüli tömegközlekedést, az elővárosi vasút- és buszvonalak Budapesten belüli részét, de még a parkoKOCSIS ISTVÁN. A távozó vezérigazgató idején számtalan korrupciós botrányra derült fény a BKV-nál „Gatyába rázós” az ideiglenes vezér Kocsis István távozása után, amíg a vezérigazgatói pályázat eredménye nem születik meg, Várszegi Gyula vezeti a BKV-t. Várszegi az elmúlt évtizedekben a közlekedésügyekben dolgozott, szinte minden politikai színezetű városvezetés mellett. 1968 és 1972 között például az MSZMP budapesti gazdaság- politikai osztályán volt közlekedési referens, 1986 és 1988 között a MÁV vezérigazgatója, 2002-től 2006-ig pedig ismét közlekedési referens, épp a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzatnál. Jelenleg a BKV és a BKK igazgatóságának az elnöke. A cégvilágban is jelentősebb karriert futott be a közlekedési területeken. Érdekesség, hogy 1973 és 1985 között a Metróber vállalatnál dolgozott, ahol Tarlós István főnöke is volt. A mostani főpolgármester az Otthonom, Budapest című könyvében úgy írt róla: jó szakember, „rendesen gatyába rázta a céget’ ......................................... lási ügyeket is. Ehhez azonban szükség lesz az állam segítségére is. A tavaly ősszel alapított BKK- nak hivatalosan július elsejétől már teljes kapacitással kellene működnie, érdemi munkára azonban kevesebb lehetőség van addig, amíg a személyszállítási törvény nem születik meg, és nem lehet bevezetni az egységes, közös tarifarendszert. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a BKV-t egy idő után hivatalosan apportálni kellene a BKK- ba. Ennek az első lépése meg is történt még 2010-ben, amikor a BKK alá rendelték, azóta azonban más irányba fordultak az események. A főváros vezetőitől többször elhangzott, hogy az államnak kellene odaadni a BKV-t. A szavak szintjén erre fogékony is a kormány, a gyakorlatban azonban nem sürgetik a cég átvételét. A támogatásokkal egyébként is szűkmarkúan bánnak: azt a kilencmilliárd forintot például, amelyet egy tavaszi ígéret alapján át kellett utalniuk a BKV- nak a működőképesség fenntartásáért, a 4-es metróra szánt forrásokból csoportosították át. „A pénzügyi szempontok nagyon sokszor felülírták már a szakmai szempontokat, reméljük, most nem ez történik” - mondta a Világgazdaságnak Donner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. A BKK eredeti, VEKE által is támogatott működési koncepciója szerinte jó, de a megvalósítással olyan csúszásban vannak a törvényalkotók, hogy a gyakorlatban a működésből még nem láthattunk semmit. A VEKE elnöke szerint a budapesti közlekedés irányításának egységes kézben tartása lenne a kívánatos, de meg tudja érteni a főpolgármestert, hogy magát a BKV-t állami kézbe adná, így biztosítva a folyamatos finanszírozást. Ugyanakkor az is érthető szerinte, hogy az állam gazdasági irányítói miért nem szeretnék átvenni a BKV-t. Egyrészt a cég a botrányai miatt olyan szem előtt lévő vállalattá vált, ahol „nehéz nagyot alkotni", másrészt amikor napi szinten kell tenni valamit a költségvetés lyukai ellen, a pénzügyi vezetők tartanak a hosszú távú elköteleződésektől. A NAGY TÚLÉLŐ Az 1952-ben született Kocsis István először a rendszerváltás idején került közelebb a gazdasági és politikai ügyek irányításához. Addig a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, majd a Kármán Tódor kollégium igazgatója volt. A rendszerváltás után a Fegyver- és Gázkészülékgyárat vezette, ekkor került kapcsolatba a politikával is: Antall József előbb főosztályvezetőnek, majd helyettes államtitkárnak kérte fel az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. A privatizációs ügyekhez köthető munkája 1993-ban lendült be: ekkor lett az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Az ő feladatkörébe tartozott többek közt a „piszkos 13” csoport, vagyis azok a nagy iparvállalatok, amelyek rendbetételét a kormány stratégiai fontosságúnak tartotta, de pénz alig volt rá. Az állami vállalatnál az egyetlen vezető volt, akit az 1994-es választás után a Flom-kormány a helyén hagyott, sőt, még magasabbra emelte: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁFV) Rt.-re átnevezett cég vezérigazgatója lett. ATocsik-ügyben nem keverték vádba, de a kormány visszahívta a teljes vezetőséggel együtt. Bár az energiaipar privatizációjában sokszor képviselte az államot, az első Orbán-kormány alatt a cégek oldalára állt át. 1998-99-ben a magyar érdekeltségekkel is bíró német RWE Energie AG főosztályvezetője volt, 2000-01-ben az ÉMÁSZ Fit. általános igazgatója, majd egy évre visszatért az RWE-hez, a magyarországi leányvállalatuk igazgatójának. Az újabb kormányváltás után a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatója lett, 2005-től 2008-ig pedig a Magyar Villamos Müveké. Az ottani ügyek miatt lett most gyanúsított belőle - igaz, a gyanúsítás ellen panaszt nyújtott be. A Kossuth rádió arról adott hírt, hogy két ügyet vizsgálnak a hatóságok. Előbb 2007-ben egy Cipruson bejegyzett cég befektetési portfoliójának összeállításával bízták meg, amelyből nem teljesült semmi, majd 2008-ban egy olasz székhelyű vállalatnak adott kölcsön, a vád szerint pedig mindkétszer megkerülte az MVM igazgatóságát. Meggyanú- sítása után közleményt adott ki ezekről az ügyekről, amelyben azt írta: „Fia én és az általam irányított menedzsment a helyünkön maradunk és a futó projekteket be tudjuk fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél.” A BKV-hoz 2008-ban került vezérigazgatónak. Az ő vezetése alatt robbant ki a cég korrupciós botránya, amelynek nyilvánosságra hozatalában ő is aktív szerepet vállalt. Az újabb kormány- és az 1990 óta első főpolgármester-váltás után is a helyén maradhatott, egyedüliként a legnagyobb fővárosi cégek vezetői közül. Egészen vasárnapig. „Bosch osztályok” a miskolci szakiskolában A szakképzések megújításáról szóló együttműködési megállapodást írt alá a Bosch és Miskolc Önkormányzata Hosszú távú együttműködésről szóló megállapodást írt alá 2011. augusztus 31-én dr. Max Nitzsche, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Attila, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója, és dr. Kriza Ákos, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere. A stratégiai partnerség célja a szakképzések megújítása annak érdekében, hogy naprakész elméleti valamint gyakorlati ismeretekkel rendelkező technikusokat és szakmunkásokat képezzenek a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában. Miskolc. A megállapodás rögzíti a Bosch és Miskolc Önkormányzatának azon szándékát, hogy együttműködnek az ipar igényeihez alakított rugalmas szakképzési kínálat és a legkorszerűbb tananyagok kidolgozásában a felvételi eljárásoktól a vizsgáztatásig. A szerződés az összefogás általános elemeit rögzíti, és alapot biztosít ahhoz, hogy a Bosch és együttműködő partnere a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola a képzési program részleteit tartalmazó szerződést megkösse.- A Bosch Magyarország egyik legnagyobb munkáltatójaként a mérnökutánpótlás támogatása mellett fontosnak tartja a magas minőségű és célzott tudással rendelkező technikus és szakmunkás szakemberek képzését is - mondta dr. Max Nitzsche, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. igazgatója. Az első „Bosch osztály” a 2012/2013- as tanévben indul gépgyártósori gépkezelő szakmunkás, és mechatronikai technikus specializációval. Az együttműködés következő lépéseként a Bosch az iskola képviselőivel közösen már idén szeptemberben felkeresi Miskolc tíz általános iskoláját, hogy megismertessék a program részleteit a szülőkkel és a gyerekkel. Az egyedülálló képzés keretében a Bosch nemzetközi szintű gyakorlati oktatást nyújt majd és a legmodernebb technológiával felszerelt tanműhelyt biztosít a diákok számára.- Az önkormányzat oktatási intézményével folytatott közös munkaterveink szerint elősegíti, hogy az észak-magyarországi régióban egyre több fiatal találjon a szaktudásának megfelelő munkát. A Bosch az aktuális munkaerő igényeinek megfelelően készen áll a végzett tanulók számára hosszú távú munkalehetőséget, ezáltal kiszámítható életpályát biztosítani - tette hozzá Horváth Attila, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.- Nagy öröm számomra, hogy MisA Bosch Miskolcon is sokat dolgozik azért, hogy vonzó munkáltató legyen és ez által a legjobb szakemberek dolgozzanak a cégeknek | kolc városa és a Bosch vállalatcsoport | közötti együttműködés egy újabb, je- | lentős fejezete kezdődött el. Köztudott, | hogy a munkanélküliség mellett több 2 szakmában nincs megfelelő számú szakember. A legfontosabb feladat, hogy az iskolák képzési rendszerét a vállalkozások igényeihez igazítsuk, vagyis a város iskoláinak olyan képzése- . két kell indítaniuk, amelyekre helyben igény van. Ezek a célok összhangban vannak a 2020-ig meghatározott Európai szakoktatási és szakképzési stratégiával is - mondta el dr. Kriza Ákos polgármester a sajtótájékoztatón. - Ennek az együttműködésnek csak nyertesi lehetnek. A Bosch mellett nyertesei lesznek azok a fiatalok, akik európai szinten is keresett, biztos megélhetést jelentő képzettséget szereznek, de a legnagyobb nyertes a város lesz, hiszen a szakképzett fiatalok Miskolcon maradnak - emelte ki a város vezetője. I t i V í t i
