Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-30 / 228. szám
2011. SZEPTEMBER 30., PENTEK 5 A NAP TÉMÁJA Mint arról lapunk hasábjain is beszámoltunk, a 9. Holdsugár fesztivál rendezői igen kilátástalan helyzetbe kerültek a július utolsó két napjára tervezett éjszakai sportbajnoksághoz közeledve, hiszen azok a pályázati - és egyéb más - források, melyekre támaszkodva az elmúlt években megvalósították eseményüket, egyszerűen elérhetetlenné váltak. A rendezők akkor arról (is) nyilatkoztak lapunknak, hogy segítségért kiáltottak különböző fórumokon, melyek szerencsére befogadó fülekre találtak. Az idei esemény végül sikeresen megvalósult, de több Holdsugár fesztivál már nem lesz Salgóbányán... Bajban ismerszik meg az igazi segítőkészség Szerencsére a helyzet közel sem ennyire tragikus, sőt - ellenkezőleg. Holtai Gábor főszervező a rendező csapattal (a Ha - Jó Ifjúságsegítő Egyesülettel és a egy „bérprogram” Budapestről, Szentendréről vagy bárhonnan idevásárolva... Ez eddig is a hazai éjszakaisport-mozgalom egyetlen kétnapos rendezvénye ok voltak még váratlan vendégeknél, akik ott maradtak velünk és a délután során mintegy háromszáz palacsintát készítettek el a gyerekeknek - úgy Palló Egyesülettel) együtt úgy döntött, hogy látva a mostani, helyi összefogás erősségét, nevében és identitásában újítja meg a rendezvényt.- Én, mint segítő és lokálpatrióta olyan szempontból gyakoroltam a történtek után önkritikát, hogy talán túlságosan „ottfelejtettük” magunkat az országos pályázatokon, túlságosan afelé figyeltünk, hogy honnan, milyen országos rendezvényre létezik forrás, melyet ki tudunk használni - kezdte Holtai Gábor.- Bennem ez a mostani helyi összefogás meghozta azt a döntést, hogy innentől teljes egészében helyivé kell tennünk ezt a rendezvényt. Ami az elmúlt tízegynéhány év alatt érték megszületett, azt nevezzük meg és ennek szellemében rendezzük majd jövő év augusztusának első hétvégéjén, a már három naposra kibővített I. Emődi Ibolya- emlékfesztívált. Összefogunk és összerántjuk a helyi erőt - ami igenis létezik ebben a témakörben, ez most kiderült. Az Ibolya emléke pedig megérdemli azt, hogy a nevét viselje ez az esemény is - ami egyébként minden elemében az eddigiek szerint fog megvalósulni. Ez nem volt, a miénk, mi vagyunk a gazdái!- Kik voltak az idei program résztvevői, hogyan zajlott az esemény?- Nem volt nehézségmentes, de sikeresen megvalósult a program. A csapatok Bakon- szegről, Gyomaendrődről, Fülekről, Bénáról, Kárancsaljáról, Salgótarjánból (mert ugye a megyeszékhelyen a ,',városi” rész külön egyesületként működik) és természetesen mint rendezők, Zagyvarónáról érkeztek, összesen negyvenhatan voltunk. Szombaton pontosan délben teljes létszámban nyitottuk meg az eseményt, melyet követően megebédeltünk, aztán neki is kezdtünk a bajnokságoknak pingpongban és csocsóban. Ez folyamatosan zajlott, egészen kora délutánig, amikor az első meglepetés (számunkra, rendezők számára is) megérkezett. Érdekes élmény volt, hogy olyan emberek jöttek segíteni, akiknek lényegében semmi közük az egyesületünkhöz vagy a rendezvényhez. Egyszer csak megjött egy autó, megpakolt csomagtartóval, ami tele volt üdítővel, édességgel, finomságokkal. Ezen felül palacsinta-alapanyagtűnik bajban ismerszik meg az igazi segítőkészség. Ezek a gyerekek ilyen „jelenséggel” még nem találkoztak, hogy érkeznek valakik, akik aztán tálcán kínálják nekik a palacsintát. 17 órakor a másik meglepetés szakította meg a bajnokságot, a Shakina hastáncegyesület három hölgye adott olyan félórás műsort, mely alatt mindenkinek leesettÁZ álla - mindezt szintén „csókolomért, köszönömért”. Aztán a legtöbbek számára a SITI-ből ismert Godó Anikó érkezett és adott félórás masszázst azoknak, akik igényelték, közben pedig az elkészült gulyásból vacsoráztunk. Este 23 órakor fejeződtek be a bajnokságok előzetes meccsei, de azért aludni senki nem indult, hajnalig élvezték a gyermekek a szaunát, az uszodát, a tornatermet. Másnap aztán délelőtt lezajlottak a •döntők, és délben már eredményt is hirdethettünk. Haza ezután sem sietett senki, a gyerekek a Medves-fennsíkot, illetve Salgó várát látogatták meg.- Az előző riport készítése során kaptam öntől néhány kiadványt a korábbi rendezvényekkel kapcsolatban, ahol különböző vélemények, kommentek is megtaa •C O láthatók voltak. Ebben egy ifjú megköszönte önnek, hogy a „doki” ismét közöttük lehetett. Hogyan kell ezt elképzelnünk?- Az éjszakai sportbajnokságok hazai megalapítója, a „Pingpongdoki”, azaz dr. Faragó Sándor volt, az ő emlékét mi minden évben „megidézzük”. A gyerekek nagyon szerették őt és a mai napig megható pillanata az eseményünk megnyitójának és zárásának, amikor előveszem azt a rozoga széket, amin ő itt Salgóbányán ült és szurkolt a gyerekeknek hajnalig. Erre a székre kerül egy szál piros műrózsa, amit évekkel ezelőtt felejtett itt - ezzel jelezzük, hogy ő továbbra is itt van velünk. Jövő augusztusban emellé egy sárga rózsa is kerül majd - Emődi Ibolya emlékére.- Ennyire meghatározó alakjai voltak ők ennek a programnak? érkezett, hogy előtte a temetőbe látogatott Ibolya sírjához, őt is és a gyereket is nagyon megviselte az ő halála. Ibolyában hatalmas elszántság volt ezen ügyért. Megrendítő pillanat volt, amikor az ország legkülönbözőbb pontjairól érkezett negyven éjszakai sportos kisgyermek ment az egy-egy szál rózsájával a zagyvapálfalvai temetőbe... Ezeknek az érzéseknek súlya van - ez vitathatatlan. Nekünk, segítőkész és a téma iránt érzékeny embereknek ebbe kell belekapaszkodni. Műanyag álmaink vannak, amiben minden és mindenki „happy”, meg buli, meg minden - lufiszerű ez az egész. Ezekben a dolgokban azonban még mindig van súly, tatalom és emberi' mozzanatok. Azt gondolom, ha ezt felleltük egy helyi közösségben, akkor megtartanunk és felerősítenünk nálisan salgótarjáni-salgóbá- nyai program megvalósulhasson. Zagyvarónán a kisebb, péntek esti összejöveteleinket is, és most ezen nagy rendezvényünket is teljes mellszélességgel támogatta Turcsány László, úgy mint körzeti képviselő, de úgy mint vállalkozó szintén. A rendezvénnyel kapcsolatban elfogultság nélkül kijelenthetjük, hogy Salgótarján megyei jogú város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda saját alapjából nyújtott nagyvonalú támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. A kéréseink befogadókra találtak és a köszönetek sorában a Nógrád Megyei Ön- kormányzatot is meg kell említenünk, ahonnan Becsó Zsolt elnök úr szintén támogatást biztosított számunkra. Személyesen pedig annyi magánszemélynek kellene köszönetét mondanom- Emődi Ibolya az éjszakai sportbajnokságok salgótarjáni meghonosítója volt, az ő emlék- versenye mindig decemberben van, hiszen a megyeszékhelyi programnak akkor van a születésnapja. 1998. december 5-én volt az első ilyen országos bajnokság a „Gerelyesben”, amit neki köszönhettünk, de ő már sajnos nem érhette meg. Erre az első bajnokságra a „doki” úgy kutya kötelességünk - mert csak ennek van értelme.- Az összefogás ezek szerint most már teljes egészében megvan az „ügy” körül. Kiknek köszönhetően sikerült a lényegében közel kilátástalan helyzetből idáig eljutni?- Lélekmelengető érzés arról beszélni, hogy az utolsó utáni pillanatban mennyien mellénk álltak azért, hogy ez a tradiciomost, hogy nem is kezdenék bele inkább a felsorolásba, mert abból véletlenül biztosan kimaradna valaki. Egy leszögezhető, nagyon sokat köszönhet az egyesületünk ezeknek a személyeknek, akik évről évre, civilként ingyen és bérmentve tevékenykednek ezért az ügyért - zárta gondolatait a főszervező, Holtai Gábor. Kéri István k 1 *
