Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-29 / 227. szám

8 INTERJÚ 2011. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK LAZAR VILMOS Nézőrekorddal és hatalmas sikerrel ért végeta negyedik Nemzeti Vágta. A szervezők szerint folytatni kell a sorozatot, sőt még több hasonló rendezvényre lenne szükség. „BÜSZKE LOVAS NEMZET LEHETÜNK” J /V. V V -Bízom benne, hogy a gazda­ö \ \ ság előbb-utóbb kilábal a je­WiÄ \ lenlegi nehéz helyzetből, és az air \ embereknek arra is jut majd pénze, hogy akár lovakkal fog­lalkozzanak.” Történt baleset, a nézők sokallták a vendéglátós árakat, mégis siker volt a Nemzeti Vágta. Lázár Vil­mos a Magyar Lovas Szö­vetség és a Nemzeti Vágta elnöke szerint a nehézsé­gekből tanulni kell, és azon dolgozni, hogy a kö­vetkező futam még profibb legyen. A fiatalokat szeret­né megnyerni a lósport­nak. Árvay N. Tivadar- Nézőrekordot hozott az idei Nemzeti Vágta, pedig túl van­nak egy tulajdonosváltáson, és tart még a gazdasági válság is. Minek köszönhetik a si­kert?- A Nemzeti Vágta, mint már­ka, kezd megerősödni. Már az első három is népszerű volt, az emberek mostanra megszeret­ték a futamot. De a ló eleve kö­zel van a magyarokhoz. Jó volt a kampány is, sikerült felkelteni az érdeklődést. Emellett tovább­ra is két lábon állt a rendezvény: egyrészt mentek a sztárfuta­mok, másrészt a szakmai, a lo­vas tartalom is megerősödött a Vágtán belül. A Széchenyi-pálya rendezvényei kizárólag a lovas sportról szóltak. A show-jelleg azonban mindig megmarad, e'r- re biztosíték Geszti Péter szemé­lye, aki továbbra is a rendezvény kreatív igazgatója.- A Magyar Lovasszövetség korábban is részt vett a Vágta szervezésében?- Igen, az első perctől nagyon támogattam a rendezvényt, ép­pen a koncepció miatt, amely szerint közel kell vinni a tártál- J mai az emberekhez. Az, hogy a £ lovakat bevisszük a városba, rá­adásul egy ilyen történelmi tér­re, önmagában is különleges. A Lovasszövetség elnökeként egyébként sem az a tisztem, hogy működtessem a sportágat vagy szponzort szerezzek az egyesületeknek, hanem az, hogy olyan környezetet teremtsek, amelyben a sport jól működhet. Ezt úgy lehet elérni, ha populá­rissá, nyilvánossá tesszük a dol­got, amire tökéletes a Nemzeti Vágta. Ráadásul egy ilyen ren­dezvénnyel a fiatalokat is meg tudjuk szólítani versenyzőként és nézőként egyaránt. Mert ha lovas jövőt szeretnénk, akkor rá­juk kell támaszkodni.- Hende Csaba a rendezvény megnyitóján azt mondta, lo­vas nemzet voltunk, s egyszer talán ismét lovas nemzetté vá­lunk. Egyetért a honvédelmi miniszterrel? Messze va­gyunk attól, hogy lovas nem­zetté váljunk?- Nem vagyunk ettől messze, én szeretem is használni ezt a jelzőt. Ott szunnyad bennünk a hozzáértés és a szeretet, amit könnyen elő lehet hozni a ma­gyarokból. A Nemzeti Vágta, s minden más lovas rendezvé­nyünk világszínvonalú, egyre jobbak vagyunk díjugratásban, a fogathajtók is hozzák a jó ered­ményeket, sok a fiatal és tehet­séges lovasunk. A fejlődést to­vább gyorsítják a Nemzeti Lovas Program rendezvényei.- Egyáltalán mit jelent a mai környezetben az, hogy lovas nemzet?- Száz éve a mindennapok ré­sze volt a ló. A közlekedés, a ka­tonaság és a munka nagy része alapult a lovakra. De száz éve a sport is a ló volt. Az, ami ma a te­nisz, a golf, a Forma-1 vagy más sportág, akkor a lóversenyzés volt. Kincsem idejében a sportúj­ság lovas újság volt, esetleg be­kerülhettek más tartalmak is. De az alaphelyzet ma is ugyan­az: gazdasági potenciál és sport is kapcsolódik a lovakhoz, csu­pán a közlekedésből, a katonai felhasználásból kerültek ki a há­tasok. Ma sport- és szabadidő­Névjegy született: 1967. március 26. A CBA magyar üzletlánc el­nökhelyettese, a Magyar Lovasszövetség és a Nemzeti Vágta elnöke. Hétszeres kettesfogat-hajtó vi­lágbajnok, tízszeres magyar bajnok. díjak: Budapest, XVII. Kerület Díszpolgára (1999), Széche­céllal tartják őket, s ha ez kiszé­lesedik, akkor a lovak gazdasá­gi erőt jelentenek, ráadásul jó hatással vannak a fiatalokra, és a valóságtól eltávolodott társa­dalomra. Sok nyugat-európai or­szágban a lósport az első tíz leg­nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező sport között van. De a lovas szakágak Hollandiában is többet tesznek hozzá a GDP- hez, mint a virágkertészet. A ló­sport tehát egyszerre jelent gaz­dasági és nemzetösszefogó erőt, amelyre ráadásul büszkék is le­hetünk.- Ezek a pozitívumok segítet­ték abban, hogy a CBA egyik elnökhelyetteseként meggyőz­ze az üzlethálózat vezetőségét is arról, hogy támogassák a Vágtát? nyi-díj (lovas életműdíj) (1999), Mag}'ar Köztársaság Elnöki Érme (1999, 2001), Magyar Sportcsillagok Fala (2005), Ev Lovas Sportolója (1993, 1999, 2001). Nős, felesége Tímea. Két gyermek édesapja. Zsófia 2002-ben, Vilmos 2003-ban született- Támogatták a rendezvényt, cserébe kereskedelmi lehetősé­get kaptak tőlünk. Tulajdonkép­pen az együttműködés az én CBA-ban betöltött funkciómtól független: mint minden támoga­tónkkal, a CBA-val is kereske­delmi megállapodást kötöttünk. A legtöbb szponzorunk egyéb­ként ott van a többi lovas ren­dezvényünk mögött is, például támogatják a téli lovas kupán­kat. Ismernek, tudják, hogy megfelelő ellenszolgáltatást, publicitást kapnak a pénzükért. Annak idején megígértem, hogy a téli lovas világkupához hason­lóan, amelyből idén az ötödiket rendezzük, egy nyári eseményt is szervezek. Amikor megtud­tam, hogy Geszti Péterék belefá­radtak a Vágta szervezésébe, mérlegeltünk, hogy mi a jobb: újat szervezni vagy a meglévő brandet továbbfejleszteni. Ez utóbbi mellett döntöttünk, ezért vettük meg a jogokat.- Miért Budapest? Az előfu­tamok vidéken vannak, de jót tenne egy-egy nagyvárosúnk- nak is, ha ott szerveznék a végső futamot.- Mindenféleképpen Buda­pestet szeretnénk megtartani végső állomásként. Az elővágta- eseményeket kell „feljebb húz­ni”. Ha azokat is nagyvárosok­ban lehet tartani, a budapesti­hez hasonló színvonalon, akkor nem egy, hanem sok-sok jelen tős eseményünk lesz az ország­ban. Már most is vannak nagyon jó elővágtahelyszíneink, a Szé­kely Vágtára például különösen büszkék vagyunk, ezeket kell to­vább erősíteni. De szeretnénk a Vajdaság, a Felvidék és a Kár­pátalja magyar lakta területein is elővágtafutamokat rendezni.- Történt egy baleset az idei futamon, egy ló elpusztult. Gyakorlott lovasként mit gon­dol, a homokkal felszórt Hő­sök tere több kockázatot hor­doz magában, mint egy termé­szetes pálya?- A talaj sokkal ideálisabb, mint bármelyik klasszikus ver­senypályáé. A díjugratók már nem is szívesen viszik fűre a lo­vakat, a sporthoz a homok ru­galmasabb, s tartást ad a ló lábá­nak. Ami veszélyt jelent, az az ívek kialakítása. De ez egy spe­ciális verseny, mindenki tudja, hogy mire készül. A versenyzők megnézik a pályát, aláírnak egy pályaelfogadó nyilatkozatot, tisz­tában vannak azzal, hogy mit vállalnak. Összességében a Hő­sök tere sem veszélyesebb, mint egy átlagos lóversenypálya. Aki járatos a lóversenyek világában, tudja, hogy ott is történnek bal­esetek. Sajnos ez benne van eb1 ben a sportban. Én inkább azt az oldalát fognám meg a dolognak, hogy azok a lovak, amelyek a Nemzeti Vágtán indulnak, olyan angol telivérek, amelyek már nem élnének, ha nem lenne a futam. A lóversenypályán ugyanis már nem tudnak ered­ményesen szerepelni, piaci érté­kük nincs. A futam tehát hordoz veszélyeket, de egyben túlélést is jelent több száz lónak.- Nem is terveznek változáso­kat a pálya kialakításában?- Dehogynem. A Nemzeti Vág­ta az eltelt 4 év alatt nagyon so­kat változott, mely változásokat követnünk kell. Évről évre nő a nézettsége és a látogatottsága a rendezvénynek. Ennek megfele­lően további fejlesztéseket terve­zünk. Úgy az előforduló balese­tekből mint az egyéb észrevéte­lekből, tanulnunk kell. A célunk az, hogy minden veszélyt ki­küszöböljünk.- Az utánpótlás tekintetében fontos a Vágta?- Kézzelfogható, mérhető az eredménye. A Lovasszövetség évről évre magasabb igazolt versenyzői létszámot regisztrál. De magam is tapasztalok válto­zást. Néhány éve, ha egy társa­ságban a lovakról beszéltem, úgy néztek rám, mint egy űrlényre. Ma nem tudom úgy fel­hozni a témát, hogy valaki ne tudna hozzászólni. Gyereke, unokája, más családtagja vagy ő maga lovagol.- Mi gátolja a sport terjedé­sét?- Tény, hogy a lovaglás nem tartozik az olcsó sportok közé, de nem szabad azt terjeszteni ró­la, hogy túl drága. Magyarorszá­gon rengetegen síelnek, az sem olcsóbb. De ha a lovaglást „vidé­ki” sportnak tekintjük, ahol a ló a háztáji gazdálkodás része, s egyben a szórakozást is szolgál­ja, sőt ha a gazda megtermeli a takarmányt is, akkor már nem tartozik a drága hobbik közé.- Támogatja azt az elképze­lést, hogy a lovaglás bekerül­jön az iskolai tananyagba?- Igen. Az első lépések már meg is történtek, bár egyelőre szakköri jelleggel működik a rendszer, elsősorban ott, ahol van lovarda és szakember. Vidé­ken egyre több élő szerződés van iskolák és lovardák között, s rendszeresen viszik a gyereke­ket lovagolni.- Ha nem a CBA vagy a Lovasszövetség ügyeivel, illet­ve a saját felkészülésével fog­lalkozik, hogyan lazít?- Sajnos a saját lovaimra és a felkészülésemre is alig érek rá, ezért a szabad perceimet nagy­részt ezzel töltöm. De megtanul­tam síelni, vitorlázni, motoroz­ni, bár a hobbikra tényleg kevés időm van.- Mikor vonul vissza az aktív sporttól?- Minden évben felmerül ez a kérdés. Az idei világbajnokság után, ahol összetettben „csak” negyedik lettem, újfent elgon­dolkodtam, ugyanakkor egy má­sik számban nyertem, s nem tar­toztam az esélytelenek közé. Szí­vem szerint akkor adnám át a stafétát, amikor felnő egy nem­zedék, aki tovább tudja vinni a lángot.- A családon belül is igyek­szik átadni a tudást?- Örülnék, ha több generáción át tartana ez a kötődés. Mindkét gyermekem lovagol, de sajnos éppen a fiam az, akit annyira nem érdekel a dolog, de a kislá­nyomból talán lehet lovas. A csa­ládunk büszkesége az öcsém kisfia, aki a Nemzeti Vágtán is indult, és az ifjúsági korosztá­lyos Európa-bajnokságon negye­dik lett díjugratásban, úgyhogy ő lesz az egyik, aki továbbviszi a tradíciót. A Vágta idei győztese: Molnár Györgyi a Bajai Kistérség képviseletében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents