Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-27 / 225. szám

2011. SZEPTEMBER 27., KEDD TURIZMUS 7 Megreformálják a balatoni horgászatot A HORGÁSZOK SZÁMÁRA jö­vőre új, egységes balatoni fogási naplót vezet be a Ba­latoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Változásokat terveznek a területi enge­délyekben és a horgászat­hoz kapcsolódó szabályok tekintetében. A társaság célja a 25-35 ezer főre be­csült, de stagnálást mutató balatoni horgásztörzskö­zönség jobb kiszolgálása. Megújult és bővült Tiszakécske fürdője FELÚJÍTOTTÁK TISZAKÉCSKÉN a termálfürdőt, összesen 680 millió forintos beruhá­zással. Megújult a fogadó- épület, a kültéri gyógyvizes medencék, a fedett uszodá­nak, valamint a szaunák­nak és a kezelőhelyiségek­nek otthont adó épület- együttes összekötésével pe­dig egész évben használha­tó fürdőterület jött létre. Változott a tendencia, többen utaznak vonaton TÍZ ÉV ÓTA először nőtt az utasszám, és növekedett az általuk megtett távolság a vasúton. Augusztusig 3,5 millióval több fizető utast szállítottak Magyarország területén, mint 2010-ben, a megtett távolság 160 millió kilométerrel nőtt. Hekk vagy szenzáció: pizzéria nyílik a Holdon? HOLDi pizzázó építését fon­tolgatja a Domino pizzalánc japán szárnya. Számításaik szerint 15 űrhajó el tudná fuvarozni a 70 tonna építő­anyagot és a belső berende­zést a betonfalú, kétszintes, kör alakú, 26 méter átmé­rőjű épülethez. Az összkölt­ség 1,67 milliárd jen (4,6 milliárd forint) lenne - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap. ■ l J) ■' Ili —-“T 11 p‘ . J — 111 —^ ’ >:> I Dánia A vad vikingek leszármazottai jó kereskedőkké váltak így hívják őket: „a leg­kedvesebb skandinávok”. Noha nem zárható ki, hogy valaha egy dán pol­gár volt a névadó, néhány Dániában töltött nap után jó szívvel igazolhatja az állítás igazságát az odalá­togató idegen is. AS-összeállítás Szárazfóldön Németország felől lehet megközelíteni Dániát; az északnémet városkák elhagyá­sa után következik a Jütland- félsziget. Az ország legnagyobb része is e félszigeten van. Ám a főváros - Koppenhága a XV. szá­zad eleje óta birtokolhatja a büszke címet - mégsem itt, ha­nem az ország legnagyobb szi­getén, a> Sjaellandon található. Folytatva a földrajzórát, nyugat­ról az Északi-tenger, keletről a Balti-tenger, északon a Norvégi­ától és Svédországtól elválasztó szűk tengerszoros jelöli ki a ter­mészetes határokat. És ott van még közel félezer kisebb-na- gyobb sziget, ám csupán töredé­küknek van állandó lakossága. Nem árulunk el nagy titkot, a vikingeknek ideális volt a szi­gettenger a rablóportyák utáni visszavonulásra. A keménykö­tésű marcona férfiak felett ke­ménykezű királyok uralkodtak, akiknek neve többnyire Henrik vagy Frigyes volt. Az egyhangú­ságot csak néha törte meg üdítő módon egy-egy „Ütődött Gorm” vagy „Kékfogú Harald” - egyéb­ként utóbbi vette fel (népével együtt) a kereszténységet. Majd az akkori modernitás követel­ményeinek megfelelően a dánok ősei lassan stratégiát váltottak, és kereskedni kezdtek. Innen is Koppenhága nevének eredete: kereskedők városát jelenti. Hol máshol kezdhetnénk a vá­rosnézést, mint a város jelképé­nek számító sellőszobornál? Természetesen Andersen mesé­jéből „csöppent ide” (dán neve: Den Lille Havfrue). A város má­sik turistaközpontja Radhus- pladsen tere, itt van a városhá­za, amelynek több mint száz méter magas tornyából gyönyö­rű a panoráma. A tornyot a XII. században élt városalapító, Absolon püspök szobra díszíti. Alant egy másik híresség, Hans Christian Andersen szobra - az Jellemző árak* Budapest-Koppenhága repülőjegy 29 900 Ft-tól 3 csillagos szálloda 30 000 Ft/fó/éjtől Egyfogásos étel 4000 Ft Ásványvíz 600 Ft Sör 1600 Ft * 1 DÁN MÁRKA-37 FT addig nyomorgó íróval a mesék megjelenése után királyok pa- roláztak és tekintették kedves vendégüknek, azaz személyé­ben valósította meg egyik híres meséjének, a rút kiskacsa élet­pályáját. Koppenhága a legna­gyobb skandináv város, az elő­városokkal együtt egymillió-hat­százezer lakosa van - érdekes módon megelőzi Stockholmot, pedig Svédország jóval népe­sebb és nagyobb területű -, ám metropolis volta ellenére ember- szabású: tízemeletes vágy annál magasabb házakat nem is látni a városháza tornyából. Koppenhágán túl is akad lát­nivaló e kicsiny országban. Iro- dalomrajongóknak ajánljuk a fővárostól csak félszáz kilomé­terre lévő Helsingört, a dán ki­rályfi, Hamlet „székhelyét” - még ha csupán William Shakes­peare virtuális valóságáról be­szélhetünk is. A gyerekekkel utazóknak kihagyhatatlan Bil­iund és Legoland, ahol mindent Lego-elemekből építettek fel. Igazán felemelő élmény a tengerszorosok felett átívelő hi­dak látványa, közülük is tán a leghítttsebb az Öresund-híd, amely Koppenhágát és a svéd­országiul a lmot köti össze ^ti­zenhat kilométer hosszú! Az ezredfordulón adták át, a négy­sávos autóút mellett még két vasúti sínpár is fut ég és tenger között. A legolcsóbb skandináv országban is tilos az alkudozás A DÁNOK RENGETEG tejtermé­ket és halat fogyasztanak. A legnépszerűbb étel igen puri­tán, neve smorrenbrod, olyan, mint nálunk a vajas kenyér. Ám ez csak az alap, amire kü­lönféle halak, húsok, zöldsé­gek kerülnek. A többi északi néphez hasonlóan a káposzta elkészítésének is rengeteg módját ismerik. ami az árakat illeti, Dánia a legolcsóbb ország - mármint skandináv viszonylatban, így e kijelentés nem mond túl so­kat. Tehát kellő körültekintés­sel kell turistáskodni. Az or­szág nem tartozik az euró- zónába, bár a dán korona ár­folyamára az európai fizető- eszköz döntő hatással bír. Az étkezésre számoljunk napon­ta minimum negyven eurót, a szállásra legkevesebb hetve­net. Borravalót nem szokás adni, és ellentétben délibb or­szágokkal, a dán kereskedő két igazán meghökkentené az alkudozásnak még a gondo­lata is. MÉG EGY Jó PONT Dánia mel­lett: a közhiedelemmel ellen­tétben átlagosan nyolc-tíz fokkal melegebb van annál (télen is), mint amit a fázósabbak gondolnának. Ezt a Golf-áramlatnak kö­szönhetik a dánok. A kis hableány, azaz a mesebeli sellő. Andersen hősét mindenki meglátogatja Akciók a hazai turizmusért Hagyományteremtő szándékkal országszerte vendég­barát akciókat indítanak a turisztikai szolgáltatók szeptember 27-én, a turizmus világnapján. A meg­mozdulás egyik célja a turisták elégedettségének nö­velése, a másik pedig az, hogy ráirányítsák a figyel­met az ágazatra, amely közvetlenül csaknem 400 ezer ember megélhetését biztosítja Magyarországon. Németh Márk. A mai napon van a turizmus világnapja, s ennek apropóján az idén először a Magyar Turizmus (MT) Zrt. kezdeményezésére vendégbarát akciókat indítanak a különböző turisztikai szerve­zetek, szolgáltatók, programgaz­dák. A megmozdulás célja, hogy felhívja a turisztikai szakma, a lakosság és a döntéshozók figyel­mét a vendégszeretet, a vendég­barát viselkedés, a folyamatos szemléletformálás jelentőségére, mivel a kezdeményezők szerint a társadalmi összefogással tovább növelhetők a turizmusból szár­mazó bevételek. Horváth Gergely, az MT Zrt. ve­zérigazgatója a múlt heti beha­rangozó sajtótájékoztatón el­ki Erik elmondta, céljuk, hogy az elkövetkező tíz évben megdup­lázzák a foglalkoztatottak számát az ágazatban. A Budapesti Turisztikai Desz- tináció Menedzsment Nonprofit Kft. ingyenes városnéző túrákat szervez a budai várba, a Budapest Airport Zrt. koncerttel szórakoz­tatja az induló utasokat a SkyCourtban, a Malévnál pedig ezen a napon a pilóták is külön köszöntik az utazókat. A Buda­pest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdőiben is számos esemény vár­ja a látogatókat, lesz ingyen gyógyvízkóstoltatás a Széchenyi fürdőben, a Gellért fürdő vendé­gei pedig megtekinthetik aznap az Aragonit barlangot. mondta: a turizmus fontos mun­kahelyteremtő ágazat, közvetle­nül csaknem 400 ezer embernek biztosít munkát Magyarorszá­gon, és mintegy 1322 milliárd fo­rinttal járul hozzá a hazai GDP­hez. Magyarország kereskedel­mi szálláshelyein évente több mint 7 millió vendég tölt el több mint 19 millió vendégéjszakát. A beutazóforgalomból éves szinten több mint 4 milliárd euró deviza­bevétel származik a Magyar Nem­zeti Bank adatai szerint. A beutazóturizmus a devizabevéte­leken keresztül javítja Magyaror­szág folyó fizetési mérlegét. Bánki Erik, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának el­nöke hozzátette, hogy az ENSZ Turizmus Világszervezetének (UNWTO) adatai szerint tavaly meghaladta a 940 milliót a turis­ták száma a világon, ez az elmúlt harminc évben megháromszoro­zódott. Közlése szerint Magyar- ország sem áll rosszul ezen a té­ren, hiszen ugyanezen szervezet 2007-es felmérése szerint, a kö­zép-európai térség két legdina­mikusabb fejlődésre számító or­szága a magyar és a lengyel. Bán­A turizmus világ­napján többek közt ingyenes városné- jAí Zésen vehetnek fsT. reszt az érdeklődők * r

Next

/
Thumbnails
Contents