Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-24 / 223. szám

2011. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT 7 A HÉT TÉMÁJA erőszak Kusza, rendezetlen közegben élünk, állandó a bizonytalanság, megszűntek a kapaszkodási, igazodási pontok is. így a feszültséget, a folyamatos frusztrációt ott és azon vezetik le, akin épp tudják. DURVA AGRESSZIÓ, MINDEN CÉL NÉIKÜL Erőszak a labdarúgópályán. Sok esetben sem oka, sem célja nincs a verekedéseknek, csak a felgyülemlett feszültségeket vezetik le egyre drasztikusabb formában. Utcai vandalizmus, kése­lés, bandaháborúk: ma már senki sincs biztonság­ban az agresszióval szem­ben. Egyelőre nincs eszköz ellene: a társadalmi bi­zonytalanság, a tehetetlen­ség és céltalanság gerjesz­ti az indulatokat. Kun J. Viktória Állunk a sorban, már a hipermar­ket zárása után. Hatalmas ordibá- lásra kapjuk föl a fejünket, egy nyolcfos csoport ront be az áru­házba. Egyenesen a mellettünk lévő kasszához rohannak, ahol épp két férfi fizet Kikapják on­nan az egyiküket, majd kezdik ütni, karmolni, harapni, ahol érik a meglehetősen izmos, jó felépíté­sű fiút, aki kétségbeesetten pró­bál védekezni. Barátja igyekszik segíteni, leszedni a nyolc, látható­an ittas, elborult embert a férfiról, közben kétségbeesetten kiabál a biztonsági őrökért. Valójában őröknek, hisz ott állnak mellet­tük, csakhogy semmit sem csi­nálnak. Nézik tétlenül, ahogy küzdenek ketten a nyolctagú hor­dával szemben. Aztán szólnak nekik, óvato­san, hogy hagyják ezt abba. Egy idő után egyikük a két fél közé kerül, a feldühödött csapat köz­ben ordít, mutogat, többször is életveszélyesen megfenyegeti a két férfit, aztán nehézkesen kivo­nulnak az áruházból. Bent a bé­nult csend. Hogy mi történt? Ál­lítólag egy pimasz előzés robban­totta az indulatokat. Emiatt kö­vették a két férfit egészen az áru­házig és várták, mikor csaphat­nak le rájuk. A rendőrség körül­belül 20 perc múlva ért a hely­színre, összesen ketten jöttek az addigra felszívódott horda ellen. Hogy mit tehettek volna? Ketten még egyenruhájukban sem biz­tos, hogy sokat. Az biztos, az áru­ház belső jegyzőkönyve szerint a biztonsági szolgálat 30 másod­percen belül intézkedett, szétvá­lasztotta a verekedőket. Szerin­tük mást nem is tehettek. Gillemot Katalin, az Auchan szó­vivője szerint az őrök nevében is benne van: vagyonőrök. Vagyis elsősorban területvédelemre és a lopások elleni védelemre alkal­mazzák őket. A szóvivő egyéb­ként nem is gondolja, hogy lét­NEMRÉGIBEN London Tottenham városrészében tör­tek ki zavargások amiatt, mert a rendőrök megöltek egy négygyerekes családapát. A helyiek nagy része a kerületi rendőrőrs elé vonult, a békés tüntetés pedig a rohamrend­őrök elleni utcai harccá vált. kétszázan gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a 29 éves Mark Duggannek a halála miatt. A tüntetés akkor fajult rendbontássá, amikor a tö­megtől 200 méterre molotov­számban és hatáskörben a biz­tonsági szolgálat felkészült len­ne, lehetne az ilyen esetekre. Német Ferenc, a személy- és vagyonvédelmi kamara elnöke szerint a biztonságiaknak nem­hogy lehetősége, hanem köteles­sége is a bentlévők biztonságá­ról gondoskodni. „Az őröknek nemcsak az a fel­adata, hogy táskákban turkálja­nak, hogy ki mit visz ki, hanem az is, hogyha bárkit attrocitás ér, megvédje. Elsősorban felszólítja az elkövetőt, majd megakadá­lyozza abban, amit csinál, illet­koktélokat dobtak két autóra. ezután a tiltakozók összecsap­tak a helyszínre vezényelt ro­hamrendőrökkel, üvegpalac­kokkal és petárdákkal dobál­ták őket, a demonstráció való­di háborús zónává változott. Felgyújtottak két rendőrautót és egy emeletes buszt, betörték a környékbeli üzletek kiraka­tait Két fotóst megvertek, a BBC stábjára petárdákat dob­tak. Fosztogatások is voltak: megpakolt bevásárlókocsikkal hagyták el a helyszínt A bűnelkövetők megoszlása (Az elkövetők 83%-a lérli. 17%* nő) felnőtt fiatal felnőtt 67 fijjlliliTti 21 f * 1 (százalék) ___ 60 évnél idősebb----------------1 '— fiatalkorú Er őszak formái szerinti változás (2009-2010 között, százalék) személy közrend gazdasági elleni elleni London volt az erőszak fővárosa ve, ha bűncselekmény gyanúja merül föl, visszatartja egészen a hatóságok megérkezéséig” - tisz­táz az elnök. Ez a szabály, amit viszont gyakran felülírnak a kö­rülmények. Az a tény, hogy pél­dául az őrök 40 százaléka nyug­díjas, hogy jelentős részük feke­tén dolgozik, vagyis kerül min­den olyan helyzetet, amikor munkájának dokumentálva nyo­ma marad, ahogy az is, hogy az ár és nem a szakmai felkészült­ség, alkalmasság a döntő. Ráadá­sul olyannyira nyomott áron dol­goznak, amennyiért nem elvár­ható, hogy a bőrüket is vásárra vigyék. Pedig a kamarai vezető szerint őket is mind több attrocitás éri, az agresszió oly­annyira elhatalmasodott, hogy már önálló segélyalapot hoztak létre kollégáik egészségkároso­dásának kompenzálására. Leg­utóbb egy biztonsági őrként dol­gozó nőnek adtak az alapból: egy parkolóban teljesített szolgálatot, amikor egy csoport rátámadt és úgy megrugdosták, hogy az összes foga kiesett. Az ilyen esetek ma már szin­te mindennaposak: nem okoz meglepetést, ha va­lakit kikapnak a kocsijá­ból és akkorát behúz neki a másik autós, hogy eltörik az orra. Vagy amikor egy élesebb közlekedési helyzetben előkerül a pisztoly. Úgy tűnik, mintha egyre gyak­rabban szakadna el a cérna és mind többen él­nék ki frusztrációjukat, tehetetlenségüket a nyers erőszakban. Pedig a kutatók szerint csak a mi tű­réshatárunk lett lényegesen alacsonyabb. Folyamatosan romlik a közbiztonság A STATISZTIKÁK SZERINT egy év alatt 13,5 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon. Ezen belül a vagyon elleni bűncselekmények 8 száza­lékkal, az ezekkel okozott kár 37,7 százalékkal, a be­töréses lopások száma pe­dig 17 százalékkal nőtt. A rendszerváltás óta soha nem történt még annyi sze­mély elleni bűncselekmény Magyarországon, mint ta­valy: például a garázdasá­gok száma 29 százalékkal nőtt, de a felderítetlenül maradt esetek száma is 21 százalékkal több, mint egy éve. 2010-BEN a regisztrált bűn- cselekmények száma 394 024-ről, 447186-ra emel­kedett, amely 13,5%-os emelkedés az előző, 2009. év azonos időszakához viszonyítva. Az emelke­dés mértéke So­mogy, Csong- rád és Tolna megyében a legjelen­tősebb, a lakosságszám­hoz viszonyít- a legtöbb bűn- cselekmény So­mogy, Hajdú-Bihar megyében, valamint Budapesten történt Csak a közlekedési bűncselekmények száma csökkent. A bűnelkövetők életko­rát tekintve minden korcsoportban emel­kedés tapasztalható. A kutatók szerint társadalmi betegség a céltalan erőszak „A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Ug­rott meg számottevően az erőszak, egyértelműen a csa­lódottság, a tehetetlenség, az általános frusztráltság táp­lálja az indulatokat. A gaz­dasági kilátástalanság, az a tény, hogy nem lett, s nem lesz jobb sokak anyagi hely­zete, nagyon komoly feszült­ségeket gerjeszt, ami aztán a legváratlanabb pillanatok­ban kirobban” - mondja dr. Domokos Andrea büntetőjog ász, agressziókutató, egyete­mi docens. A TÁRSADALOMBAN él az anómia, a régi szokásokat felrúgtuk, nincsenek helyet­te újak, amihez igazodhat­nánk. Kusza, rendezetlen közegben élünk, állandó a bizonytalanság, az emberek nem tudják magukat elhe­lyezni benne, s megszűntek a kapaszkodási, igazodási pontok is. így a feszültsé­get, a folyamatos frusztráci­ót ott és azon vezetik le, akin épp tudják” - folytatja a kutató. JELLEMZŐEN EGYÉBKÉNT OZ erőszakra leginkább kétféle társadalmi kör kapható. Azok, akiknek nincs mit ve­szítenie, akinek nincs se eg zisztenciája, se olyanfajta biztonsága, amit veszélybe sodorna. A másik csoport a jómódúak, akik úgy gondol­ják, megtehetnek bármit Domokos Andrea már több mint tíz éve beszél az öncélú erőszakról, ami ßleg a fiata­lok számára az időtöltés egy módja. „A jelenség nem új, csak mind kevésbé elvi­selhető, s talán a módok, formák vadultak el mára tel­jesen. Azt, hogy fiatalok ösz- szeverődnek, unalmukban, tehetetlenségükben rombol­nak, belekötnek másokba, ßleg gyengébbeket pécéznek ki, s aláznak a végtelensé­gig, a jelenlegi körülmények csak gyakoribbá teszik” - ál­lítja a szakember. Nemcsak a napi tapasztalat, de a vizs­gálatok is egyértelműen mu­tatják, hogy az elmúlt négy­öt évben egyre gyakoribb a cél nélküli erőszak. DR. GYURKÓ SZILVIA kriminálpszichológus szerint mára legapróbb gaztettek­hez is erőszak társul, igaz, nálunk még mindig nem a lőfegyver, sokkal inkább a szúró-vágó eszközök haszná­lata jellemző. Az erőszak és agresszió terjedésében egyéb­ként a család szerepének át­alakulása mellett az is szere­pet játszik, hogy a tekintély tisztelete elveszett, már sem a szülőknek, tanároknak, sem a rend őreinek nincs meg a respektje. Eközben nő a magányosság, már a gyere­kek körében is, pedig a kö­zösségek, a társas lét önma­gában visszafogó, megtartó szerepet tölt be.

Next

/
Thumbnails
Contents