Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-24 / 223. szám

4 2011. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT KULTÚRA Legyen zarándokhely a Gaál István-emlékszoba! Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök köszöntőjében szó szerint is benne foglaltatott e gondolat, amelyet a pásztóiak már négy esztendeje - Gaál István 2007-ben bekövetkezett halála óta - dédelgetnek. Sőt tettek is érte, amikor 2008 augusztusában, 75. születésnapján emlékszobát alakítottak ki a Kossuth-díjas rendező egykori iskolájának épületében. A gyűjteményt az idei városrekonstrukció során felújították s a mai igények­nek megfelelő köntösbe öltöztették. A minap, a Gaál István filmna­pok keretében tartott megnyitó- ünnepség résztvevőit a rendező- szervek - a Nógrád Megyei Mú­zeumi Szervezet és a Gaál István Egyesület - nevében Shah Gabri­ella művészettörténész, az állan­dó kiállítás rendezője üdvözölte. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének elnö­ke felidézte a Salgótarjánban szü­letett, de Pásztóhoz s egyáltalán Nógrádhoz ezernyi szállal kötő­dő Gaál István életének, gazdag művészi munkásságának ki­emelkedő állomásait. A középis­kola elvégzését követően - mie­lőtt felvették a főiskolára - meg­kóstolta a fizikai munkások ne­héz kenyerét is. Vizsgafilmje vi­szont kinyitotta előtte a világ kapuját, s Rómában folytatta ta­nulmányait. A későbbi években elkötelezett híve lett a francia és az indiai kultúrának is. Bár a ma­gyar - és a nemzetközi - filmmű­vészetet többek között a „Pálya­munkások”, a „Sodrásban”, a „Zöldár”, a „Keresztelő”, a „Ma­gasiskola”, a „Holt vidék”, a „Legato”, a „Cserepek”, az „Orp­heusz és Eurydiké”, a „Gyöke­rek” című műalkotásokkal gaz­dagította, nem nevezte magát se forgatókönyvírónak, se rendező­nek, se operatőrnek. „Egyszerűen képírónak tartom magam, vagy ha úgy tetszik, képírástudónak” - idézte Becsó Zsolt Gaál István ars tünk bölcsességéből, támaszkod­hattunk gazdag élettapasztalat­ára”- mondta Becsó Zsolt emlé­kezve „a kivételes talentumra, a nagyszerű művészre és emberre, az önzetlen barátra, az európai polgárra, aki új fejezetet nyitott a magyar film dicsőségkönyvében ”. Ihletett gondolatokkal teli kö­szöntőt mondott a felújított em­lékszoba avatásán és a filmnapok megnyitóján Volek György Pásztó város alpolgármestere is. Kiemel­te, hogy a Pásztón töltött évek ­A megnyitóünnepségen (balról jobbra) Volek György, Becsó Zsolt és Ablonczyné Szabó Magda mondta el gondolatait. A kép jobb szélén Shah Gabriella, az állandó kiállítás rendezője. poeticáját. Alkotásaiban a szemé­lyes élmények feleselnek az egyete­mes tanulságokkal Minden kép­kocka mögött olyan személyiség rejtőzik, aki szomjazott az emberi és művészi szabadságra... Ha nem is mindig csinálhatta azt, amit akart, de csak azt csinálta, amit akart! Nekünk, nógrádiaknak nagy szerencsénk volt, hogy sze­mélyesen ismerhettük őt, meríthet­1934-től 1947-ig - „kitörölhetetlen nyomot hagytak a Gaál István lel­kében, s ez hatással volt egész pá­lyájára, művészi tevékenységére, innen merítette az erőt a nehézsé­gek leküzdéséhez. ’’Pásztóról min­dig kedvesen, rendkívüli szere­tettel beszélt, a települést „Zagya- parti Athén’-nak, a környéket „varázsvölgy”-nek nevezte. Szíve­sen emlékezett gyermekkori él­ményeire, például arra, amikor a Szent Lőrinc-templomban egy bi­zonyos Jani bácsival húzta a ne­héz harangkötelet. „GaálIstván a későbbiekben is hű maradt Pász­tóhoz, örömmel vette ha hívták” - mondta az alpolgármester. Itt volt és felszólalt a városi mozi újra- nyitásakor, s a várossá válás 600. évfordulójának ünnepségén is. A Mikszáth Kálmán Gimnázium­ban, illetve a Tittel Pál Kollégium­ban alkotói műhelyt működtetett, ahol a film- és fotóművészet, a vi­deózás rejtelmeibe vezette be hallgatóit, akik „a fal mellett kör­ben állva szívták magukba az új is­mereteket a csomagolópapírra raj­zolt szemléltető ábrákról a lenyű­göző, szakszerű magyarázat segít­ségévei Mi, pásztóiak nagyon sze­retnénk, ha Gaál István életműve a magyarság szolgálatában, nem­zetünk jó hírnevének gazdagításá­ban végzett odaadó munkája mi­nél szélesebb körben ismert lenne” - fejezte be köszöntőbeszédét Volek György. Az emlékszobát, illetve az ál­landó kiállítást megnyitó Ablon­czyné Szabó Magda, a Duna Tele­vízió kulturális főtanácsosa örö­mét fejezte ki, hogy Gaál István végleges otthonra talált Pásztón.' Az emlékszoba felidézi azt a kör­nyezetet, amelyben annak idején a filmművész dolgozott, s okos gondolatokat váltott szeretteivel, barátaival. Ablonczyné Szabó Magdát szoros munkakapcsola­tok is fűzték Gaál Istvánhoz. Együttműködésük a Bartók-film, a „Gyökerek” kapcsán mélyült el. Ugyanakkor ebből fakad az adós­ság is, minthogy még várat magá­Az emlékszobában modern berendezések segítik a dokumentumok meg­tekintését ra a film francia változatának el­készítése. A főtanácsos asszony jó érzéssel konstatálta, hogy a tár­lat megnyitóünnepségén szép számmal vettek részt olyanok, akik számára a látnivalók az em­lékeket elevenítik fel és olyan fi­atalok, akiket éppen e gazdag gyűjtemény inspirál Gaál István életpályájának, szellemi öröksé­gének megismerésére. Shah Gabriella mindenkiknek - aki bármi módon segítette a ki­állítás létrehozását - megköszön­te a támogatást és emléklapot adott át dr. Angelo Bernardini egyetemi professzornak, Gaál Ist­ván olasz barátjának, továbbá Shah Timornak, Juhász Gábornak és Szikói Richárdnak A megnyi­tót követően a közönség birtokba vehette a tágasabb, esztétikusabb térbe helyezett emlékszobát és Gaál Réka, a rendező leánya - aki Pásztónak ajándékozta édesapja néhány bútorát, használati tár­gyát, könyvgyűjteményét - jóvol­tából betekintést nyerhetett Gaál István személyes világába. A do­kumentumok - fotók, plakátok, meghívók stb. - jobb megisme­réséhez nagymértékben járulnak hozzá a korábbinál több, lényege­sen korszerűbb technikai eszkö­zök. A filmnapi program nem múl­hatott el Gaál-filmek nélkül. A ve­títésre „Választott hazák, Olasz­ország, Franciaország, India” át­fogó címmel került sor. A „Rend­hagyó párizsi leltár”-t Ablonczyné Szabó Magda, a „Ró­mai szonátá”-t Angelo Bernardini, a „Kalandozások Hindusztániában - Tarts Kelet­nek!” című dokumentumfilmet pedig Bonta Zoltán filmrendező kommentálta. Utóbbi kapcsán az érdeklődők megkapták Gaál Ist­ván „A gyorsfilmek kora...” című esszéjét is, amely 2002-ben, az Örökmozgó indiai filmhetének megnyitóján hangzott el. A mon­dandó lényegé, hogy „a nyugati filmet a technológia uralja, a kele­ti filmművészetben mégérződikaz ember lépték" 'cisongrády Béla A „Művészetek szerelmese” A nem hivatásos alkotók im­már huszonegyedik alkalommal meghirdetett országos képző- és iparművészeti tárlata nem vélet­lenül kapta az „Amatőr Artium azaz a Művészetek szerelmese” címet. Hiszen mindazok, akik részt vesznek az országos bemu­tatóval, illetve utaztatással záru­ló pályázaton, valóban nagyon szeretik a művészeteket s talen­tumukat a képző- és iparművé­szeti alkotásokban jelenítik meg. vészeti pályázatra?” címmel Dó­ri Éva szobrászművész, képző- művészeti referens és Pilaszanovich Irén művészettör­ténész szakértői közreműködé­sével. A szakmai napon megem­lékeztek Bálványos Huba grafi­kusművészről is, aki csaknem két évtizeden át volt rendszeres előadója a képzőművészeti sza­badegyetemnek és más módon is egyengette számos megyei amatőr művész indulását, pályá­Az „Amatőr Artium...” megyei kiállítása a Balassi Bálint Könyvtár és Köz- művelődési Intézet Béna Kovács Károly Galériájában látható szeptember végéig Nógrád megyében a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézet a gazdája a pályázatnak, amelyet az idén ta­vasszal öt kategóriában hirdetett meg a Magyar Művelődési Inté­zettel és a Képzőművészeti Lek­torátus művészeti programok fő­osztályával együttműködve. A felhívást az alkotások elkészíté­se és beadása követte, amelyre augusztus végén szakmai nap keretében került sor. Ezen két előadás hangzott el „Elvonatkoz­tatás, absztrakció" illetve „Ho­gyan készüljünk föl alkotó mű­ját. Ősszel emlékestet tartanak a közelmúltban elhunyt Bálvá­nyos Huba tiszteletére. A pályá­zatra egyébiránt huszonnégyen neveztek hetvennyolc alkotással. Legaktívabbak a bátonyterenyei Art 11 tagjai voltak, közülük ki­lencen jelentkeztek az Artiumra. A zsűri - amelyben Dóri Éva, Ka­locsai Enikő festőművész és dr. Matits Ferenc művészettörténész vett részt - huszonegy alkotó harmincnégy művét találta al­kalmasnak a megyei kiállításon való bemutatásra. A zsűri nyílt színen mondott véleményt, szak­mai kritikát mind az elfogadott mind az elutasított művekről.- Egy hosszú folyamat végére értünk - fogalmazott mintegy a fentiek összefoglalásaként Maié Lászlóné, a közművelődési inté­zet munkatársa, a megyei kiállí­tás kurátora a minapi megnyitó- ünnepségen Salgótarjánban, a könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. A kiállítást Dóri Éva nyitotta meg szinte egyen­ként méltatva a nyilvánosság elé tárt műveket. Összefoglaló gon­dolatként arról beszélt, hogy az amatőr jelző nem jelenti a tehet­ség degradálását, csupán arra utal, hogy nevezettek nem ren­delkeznek szakirányú diplomá­val és nem hivatásszerűen fog­lalkoznak alkotómunkával. Dóri Éva kiemelte Nógrád megye ak­tivitását a kiállítás előkészítésé­ben, megrendezésében. A megnyitóbeszédet követően került sor az emléklapok átadá­sára, illetve a megyei díjak át­adására. Díjazásban részesült Beme Tamás, Babcsányné Kispál Ilona, Kőrösy András, Nagy Izidoráé és Szogojan Karine. Az országos bemutatóra, az úgyne­vezett Esszencia tárlatra - ame­lyet a tervek szerint 2012 máju­sáig rendeznek meg Budapesten - a zsűri Bene Tamás „Ki van a falon túl?” című olajképét, Fancsikné Deák Ibolya „Facso­port” című tűzzománcát, Kőrösy András „Talajtorna” című bronz­szoborsorozatát, ifi. Stadler Ár­pád „Hármas ikrek” című pasz- telljét, Szogojan Karine „Hegyi ösvény” című akvarelljét, Tőzsérné Balázs Mária „Össz­komfort” című olajfestményét ja­vasolta. Cs. B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Szívem, nem olvasol te mostanában túl sok feminista regényt?” Szerencsés nyertesünk: dr. Danes Imre Szügy, Arany J. u. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. szep­tember 29-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Rákóczi út 12.). Az 1000 forin­tos vásárlási utalvány szintén itt vehető át G.-V a LAKMÁ­ROZTAK I /\ CL FŰSZER­NÖVÉNY r ITALOZÓ, TRÉFÁSAN ISMERET- TERJESZ­TŐ TÁR­SULAT r HOSSZÚ IDŐ MÚLVA JÁNOS, BECÉZVE KÖVÉR, BECÉZVE ...AKTÍV ELEM T n G OLASZ TÁV­IRATI IRODA CL. CL ATANTÁL VEGYJELE r> FOGÁS, FORTÉLY SVÉD AUTÓJEL KICSIN YÍTŐKÉPZŐ, A -KE PÁRJA CSIGAVO­NALBAN HALAD RÁDIUSZ, R. Iá á NÉMA TANÚ I iXÍ PEST MEGYEI HELYSÉG % T o EGY ... TALÁL PILLA­NATBAN Ü f PÁROS GYED! c ANK .SEJE to GO /NJ ' V T 5 Y ROPOGÓS RA SÜT ÍS 'C'J ■CsJ APRÓ SZEMŰ CUKORKA /C­Tr SZÉT­TAPOS vl L o 1 ÉPÍTŐ­JÁTÉK ▼ 'O MARÓ ANYAG ~7\ T w X I Íi Ü —«— A t\A 1/ ÍN-f V A SZÉN- MONOXID KÉPLETE T <9 c N Y fÁ L VÍZI­ÁLLAT J Y, T •X \y( SZÍNÉSZ- NÓ (ÉVA) l T T c AHOL TIPPELNI LEHET a c ú

Next

/
Thumbnails
Contents