Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-22 / 221. szám

6 NAGYVILÁG - GAZDASÁG - MEDICINA 2011. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Csökkentik a katonai kontingenst Varsó. A lengyel kormány beje­lentette, hogy megkezdi az Af­ganisztánban szolgáló lengyel katonai kontingens létszámá­nak csökkentését. Az idén ősszel esedékes 10. váltással 100 katonával kevesebb uta­zik Afganisztánba a korábban tervezettnél. Ezzel együtt a fe­lére csökkentik a Lengyelor­szágban állomásozó 400 fős stratégiai tartalékot, amely szükség esetén azonnal moz­gósítható. A javaslatot még alá kell írnia Bronislaw Komo- rowski államfőnek, aki egyút­tal a hadsereg főparancsnoka. A csapatcsökkentéssel teljesül az államfő ígérete, aki már né­hány hónapja jelezte, hogy még az idén csökkentik az Af­ganisztánban szolgáló lengyel kontingens létszámát. A kor­mányjavaslat nem tartalmaz további csapatcsökkentési ter­veket, de ismeretes, hogy Var­só - akár a többi szövetséges - 2014 végéig teljesen ki akar vonulni Afganisztánból. Afga­nisztánban jelenleg 2600 len­gyel katona szolgál, három éve a délkeleti Gazni tarto­mány biztonságáért felelnek. Lengyel sajtóértesülések sze­rint az amerikaiak a jövő év tavaszának kezdetén nagy of- fenzívát terveznek Afganisz­tán keleti részén - ahol a len­gyelek által ellenőrzött Gazni tartomány is található - hogy helyreállítsák a viszonylagos stabilitást a térségben. A len­gyelek arra számítanak, hogy ennek nyomán legalább Gazni tartomány hasonló nevű fővá­rosának ellenőrzését átadhat­ják a helyi adminisztrációnak, egyben a harci feladatok he­lyett az afgán hadsereg és rendőrség kiképzésére helyez­hetik a hangsúlyt. Az afga­nisztáni műveletben eddig 29 lengyel katona veszítette éle­tét. Hongkong a világ legszabadabb gazdasága Sanghaj. Az előző évekhez hasonlóan idén is Hongkong bizonyult a világ legszabadabb gazdaságának. Az Egyesült Államok tize­dik, Magyarország pedig tizenhetedik a Cato Intézet listáján. Á felmérés kezdete óta, sorozatban üzenötödik éve Hongkong veze­ti a világ legszabadabb gazdaságainak listá­ját - derül ki a washingtoni székhelyű Cato Intézet több mint kétszáz oldalas idei felmé­réséből. A Kínai Népköztársaság különle­ges igazgatású területe a maximális 10-ből 9,01 pontot kapott, magasan előzve a 8,68 ponttal ezüstérmes Szingapúrt és a 8,2 ponttal bronzérmes Új-Zélandot. A rangsor összesen 42 tényezőt figyelembe véve lis­tázza az országokat, s a gazdaság szabadsá­gát öt központi területen (a kormányzat mé­rete, a jogrendszer és tulajdonjogok bizton­sága, biztos pénzforrásokhoz való hozzáfé­rés, nemzetközi kereskedelem szavatolása, hitel, munkaerő és üzlet szabályozása) ha­sonlítja össze. A listavezető az utóbbi két te­rületen és a kormány nagyságát illetően ki­emelkedően jó pontszámokat kapott, egye­dül a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést illetően rontott előző évekbeli helyezésén. Hongkong mindig is híres volt erős fiskális fegyelméről, szabad piacairól, alacsony adó­iról, az információ és a tőke szabad áramlá­sáról - sorolta a pozitívumokat Donald Tsang, a kormány ügyvezető tanácsának el­nöke a felmérés publikálását követően. A rangsor legszabadabb tíz gazdasága közt csupán két európai ország: Svájc (4.) és az Egyesült Királyság (8.) szerepel, a konti­nens legnagyobb gazdasága, Németország csupán 21. a sorban, Franciaország 42., Olaszország 70. a 141 vizsgált állam közt. Meglepetésre a világ legnagyobb gazdasá­ga, az Amerikai Egyesült Államok csupán tizedik helyen végzett, jelentősen lerontva egy évtizeddel ezelőtti helyezését. Az USA visszasorolása elsősorban az állam előtérbe kerülésének, a kormányzati kiadások és központi hitelek arányának jelentős megnö­vekedésének a következménye, de Wa­shington a jogrendszert és a tulajdonjogok biztonságát illetően is a megelőző évekénél alacsonyabb pontot érdemelt ki. Korábbi be­sorolásához képest tíz helyet javítva idén ti­zenhetedik helyezett a listán Magyarország, mely a nemzetközi kereskedelemben való részvételi lehetőségeket illetően bizonyult a legversenyképesebbnek, míg a gazdasági szabadságot biztosító jogrendszert és a kor­mány méretét vizsgálva már jóval hátrébb sorolódik. Ázsia nagyjai, Kína és India a 92. és 94. helyen végeztek, míg Oroszország 81., Brazíllia 102. a sorban, a teljes listát Ve­nezuela, Mianmar és Zimbabwe zárja. A nevetés fájdalomcsillapító (is) London. A nevetés fájdalomcsil­lapító, de csak az igazán ellen­állhatatlan, hasrengető fajtájú - állítják brit kutatók. Az oxfordi egyetem tudósai kísérleti ala­nyok egy csoportjával negyed­órán át kacagtató filmeket né­zettek, egy másikkal pedig unalmas felvételeket, például golfozást. A mozizást követően tesztelték fájdalomtűrő képes­ségüket, és a kutatók arra jutot­tak, hogy akik jól „kiröhögték magukat”, 10 százalékkal job­ban tűrték a fájdalmat, mint az unatkozó csapat tagjai. A tudó­sok rámutatnak arra, hogy csakis a mélyről jövő nevetés­nek van fájdalomcsitító hatása, a kuncogásnak, kacarászásnak nincs fiziológiai szerepe. Robin Dunbar professzor úgy sejti, hogy az ellenállhatatlan, már- már fájó röhögés a tüdők „kiürí­tése” révén - ami fájdalmat kelt - endorfinokat szabadít fel a szervezetben, ezek pedig tom­pítják a fájdalomérzetet. Ami a humoros filmeket illeti, nem egyformán „vizsgáztak” a kü­lönböző műfajok. Az együ- gyűbb, csihi-puhi, tortahajigá- lós, ülepen rugdalós - úgyneve­zett slapstick - komédia szere­pelt a legjobban, amelyhez Dunbar professzor ugyanakkor hozzásorolja a brit Mr. Beant is. Az intellektuálisabb monológ­humor nem vált be. Jól röhög- tették az alanyokat ugyanakkor a szituációs vígjátékok - sit- comok - például az amerikai Jó barátok sorozat részletei. A ku­tatók nem mérték közvetlenül az alanyok endorfinszintjének alakulását, mert ahhoz gerinc- velő-csapolás kell, ami hamar az ajkakra fagyaszthatta volna a mosolyt. Ehelyett fájdalom tű­résüket vizsgálták például az­zal, hogy mennyi ideig bírnak fogni egy zacskó jeget. Minél to­vább, annál több endorfin ter­melődött előtte a röhögéstől. WHO: Tegyünk ma, hogy holnap biztosan gyógyulhassunk rezisztencia Terjednek az antibiotikum-rezisztens kórokozók miatti fertőzések, életveszélyesek a rutinműtétek Becslések szerint az EU-ban több mint 25 ezer ember veszíti életét az antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertő­zések miatt. Magyarországon ta­valy 2500 multirezisztens kór­okozó-fertőzést jelentettek, amelynek következtében hétszá- zan vesztették életüket. Az orvosok attól tartanak, az antibiotikumok gyakori alkalma­zása miatt megjelennek és terjed­nek az antibiotikum-rezisztens kórokozók miatti fertőzések, így a rutinműtétek és -beavatko­zások életveszélyessé válhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Tegyünk ma, hogy hol­nap gyógyulhassunk című szlo­gennel arra hívja fel a figyelmet: az életmentő antibiotikumok el­veszíthetik gyógyító hatásukat, ezért szükséges a tudatlanság és felelőtlenség csökkentése. Az an­tibiotikum értékes felfedezés, de nem jól bánunk vele, túl sokat és helytelenül használjuk. Tekintet­tel az utazás és a kereskedelem Európa- és világszerte tapasztalt felfutásával, tudni kell, amíg nem foglalkozik minden ország a probléma visszaszorításával, egyik sem érezheti magát bizton­ságban. A WHO európai szervezetei együttműködnek a tagállamok­kal az antibiotikum-rezisztencia monitorozásában (surveillance), az indokolt antibiotikum-alkal­mazásban, az infekciókontroll- ban, illetve a kutatásban. A WHO készített egy stratégiai ak­ciótervet, amelyet e hónapban terveznek bemutatni a regioná­lis közgyűlésen az EU egészség- ügyi miniszterei számára. Több európai országnak van­nak megfelelő ajánlásai, de szá­mos államban nincs nemzeti szabályozás az antibiotikum-fel­használásra. Egészséges állatok­nál antibiotikumokat alkalmaz­nak növekedésserkentésre vagy betegségmegelőzésre. Vannak országok, ahol a lakosság recept nélkül vásárolhatja az antibioti­kumokat, és akaratlagosan al kalmazhatja azokat. Előfordul, hogy az orvosok helytelenül ír­nak fel antibiotikumot, a lakos­ság pedig a vírusok okozta fertő­zések - például az influenza vagy a nátha - kezelésére alkal­mazzák. Úgy tudják ugyanis, hogy az antibiotikumok a víru­sos fertőzések kezelésére is al­kalmasak. A WHO által 21 kelet-közép- európai országban végzett fel­mérése szerint 14-ben gyakori a recept nélküli antibiotikum-al­kalmazás. A 21 országból csak hétnek van nemzeti akcióterve az antibiotikum-rezisztencia el­len, s szintén hétnek van nemze­ti koordináló bizottsága. Az or­szágok kevesebb mint felének van nemzeti kézhigiénés irány­elve, és csak harmadának van nemzeti surveillance rendszere és adatbázisa az antibiotikum­rezisztenciáról. Magyarországon 2001 óta mű­ködik a Nemzeti Bakteriológiai Surveillance Rendszer (NBS), amely monitorozza a legfonto­sabb kórokozók rezisztenciavi­szonyait és -trendjeit, 2006 óta kötelezően jelentendők a multi­rezisztens kórokozók okozta fer­tőzések. Tavaly 2500 ilyen fertő­zést jelentettek, melynek követ­keztében kétszázan haltak meg. Sikeres figyelemfelkeltő kam­pányokat tartottak több ország­ban, így csökken az antibioti­kum-felhasználás és -rezisz­tencia is. Az egészségügyi intéz­ményekben a helyes infekció- kontroli alkalmazása - kezdve a legegyszerűbb kézhigiénével - jelentősen csökkenti a multi­rezisztens kórokozók előfordu­lását, beleértve az egyik legve­szélyesebb, a meticillinrezisz- tens Staphylococcus aureus (MRSA) gyakoriságát is. Néhány országban az antibio­tikum alkalmazása nagyobb mértékű az állatállományt te­kintve, mint a humángyógyá­szatban. Például a ciprofloxa- cint széles körben alkalmazzák az állatorvosok, ezért nőtt az antibiotikum-rezisztencia, amely átterjedhet az emberek­re is. Habár az antibiotikum nö­vekedési faktorként történő al­kalmazása 2006 óta tiltott az Európai Unióban, Európa né­hány országában még engedé­lyezett. így a rezisztens Salmo­nella és Campylobacter által okozott fertőzések - ezek gyak­ran ételfertőzések - az állatállo­mányban alkalmazott antibioti­kumokhoz köthetők. Mivel az antibiotikum-rezisz­tencia folyamatosan terjed Euró­pában, nő az új antibiotikumok iránti igény, ezáltal néhány fer­tőzés - például a véráramfertő­zések - nehezen kezelhető. Egy­re gyakrabban fordulnak elő a New Delhi metallo-béta-lakta- máz (NDM-1) enzimet termelő kórokozók, amikor már az utol­só lehetőségként alkalmazott carbapenemek is hatástalanok. Nagyon kevés antibiotikum áll jelenleg fejlesztés alatt, ezért a világszerte terjedő súlyos rezisz­tencia rémálommá válhat. A multirezisztens tuberkulózis - amely gyakori Kelet-Európábán - már jelenleg is sok ember éle­tét fenyegeti. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents