Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-21 / 220. szám

2011. SZEPTEMBER 21., SZERDA 5 ORSZÁGJÁRÓ - MEZŐGAZDASÁG Hatvanhétezer dokumentum Győr. Elkészült és működik a Kisalföldi tudástár elnevezésű internetes portál, amely há­rom, Győr-Moson-Sopron me­gyében működő könyvtár kö­zös felülete. A 67 ezer doku­mentumleírást tartalmazó tu­dástárban helyet kaptak a helyismereti anyagok és elér­hetővé vált a Győr megyei . Wiki, amely a Wikipédiához hasonlóan ismeretterjesztő szinten tartalmaz szócikkeket. A fejlesztést európai uniós tá­mogatással 18 hónap alatt va­lósította meg a három biblioté­ka: a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a csornai művelődé­si központ és könyvtár, illetve a Magyar Tudományos Akadé­mia Regionális Kutatások Köz­pontja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet határ menti területfejlesztési szak- könyvtára - mondta Horváth József, a Kisfaludy könyvtár igazgatója a projektzáró sajtó- tájékoztatón kedden. A projekt fő célja volt, hogy az eddig elektronikus katalógusban nem kereshető dokumentum- állományt egy közös portálról hozzáférhetővé tegye. A tudás­tárban található a konzorcium szakkönyvtárainak közös ka­talógusa, amelyhez más, a me­gyében működő könyvtár is csatlakozhat. Az online kataló­gusnak külön helyismereti né­zete van, amelyen belül a me­gyével kapcsolatos dokumen­tumok között keres a program. A helyismereti szűrés egyedi megoldás - hangsúlyozta Mennyemé Várszegi Judit pro­jektvezető. A Győr megyei Wikiről a szakember elmond­ta, hogy a térség településeiről, a községek nevezetességeiről, jeles személyiségeiről, kultu­rális hagyományairól speciális információkat szolgáltat. A portálon vetélkedőszoftver is működik, amelyet már tesz­teltek a nemrégiben lezajlott többfordulós, Liszt Ferenc és kora című online vetélkedőn. A kották, hangoskönyvek, vi­deokazetták, DVD-k, kutatási jelentések, valamint a megyei önkormányzati újságok cikke­inek adatai már tartalmuk sze­rint is visszakereshetők az online katalógusban. A portál adatbázisa folyamatosan bővül és hozzájárul a könyvtári szol­gáltatásokat igénybe vevők gyors és biztonságos tájékozó­dásához. Ezernél több program országosan Budapest. Ezernél több program várja az ér­deklődőket huszonhat városban, ötvenöt helyszínen pénteken a kutatók éjszakáján, amelyet az idén immár hatodik alkalom­mal rendeznek meg Magyarországon - hangzott el a Tempus Közalapítvány, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány és az Ericsson Magyarország keddi buda­pesti sajtótájékoztatóján, amelyen a szerve­zők a legérdekesebb rendezvényekre hív­ták fel a figyelmet. A kutatók éjszakáját (Researchers' Night) az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával 2005 óta rendezik meg Európa-szerte minden év szeptemberének negyedik péntekén. A népszerű tudományos fesztivál célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult álta­lános képet, bemutassa a tudósok érdekes, Izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani. A hazai rendezvény- sorozatot a Tempus Közalapítvány szerve­zi, az idén másodízben a kutatási közala­pítvány az esemény társszervezője. Kurucz Katalin, a kutatók éjszakájának projektvezetője (Tempus Közalapítvány) el­mondta, hogy a magyarországi egyeteme­ken és kutatóintézetekben országosan látvá­nyos programkínálattal készülnek a szerve­zők, a programok lebonyolításában ezernél több szakember vesz részt.- A kémia nemzetközi éve kapcsán az idén országszerte kiemelt szerep jut a vegyé­szeinek - közölte. Tájékoztatása szerint Deb­recenben bemutatkozik a magfizikus mint modern alkimista, Sopronban az érdeklő­dők kiszámolhatják az ökológiai lábnyomu­kat, Egerben pedig kiderül, hogy megsze- rethetők-e a denevérek. Martonvásáron a szervezők megmutatják, hogy melyik ku­korica tartalmazza a boldogság vitaminját, Szegeden pedig a résztvevők közül bárki ko­moly meteorológussá válhat egy éjszakára. A fővárosban - miként a több vidéki város­ban - égi sétára várják a látogatókat. Buda­pesten a központi rendezvényeknek a Gödör Klub ad otthont, ahol egyebek közt bemutat­ják, hogy a sci-fi irodalom miként inspirál­ja a tudományt. A Semmelweis Egyetem komplett baleseti helyszínnel települ ki a klubba. - Tavaly csaknem ötvenezren láto­gattak el a kutatók éjszakájára - idézte fel Kurucz Katalin, kifejezve reményét, hogy az idén a résztvevők száma magasabb lesz. Felde Imre, a Bay Zoltán közalapítvány megbízott főigazgatója arról T)eszélt, hogy egy ország szempontjából meghatározó, mennyire hasznosítja gazdasága a kutatás- fejlesztés eredményeit.- A közalapítvány öt kutatóintézetében olyan szellemi műhely alakult ki, amely a gazdaságban jól eladható termékeket hoz létre - fogalmazott. Ali Shah, az Ericsson Magyarország vezér- igazgatója aláhúzta, hogy cége épp száz éve, 1911-ben telepedett meg Magyarországon, és húsz éve, 1991 óta foglalkozik itt kutatás­sal és fejlesztéssel. Közlése szerint a cég az egyik legnagyobb magyarországi K+F szer­vezet: 1700 alkalmazottja közül 1200 foglal­kozik kutatás-fejlesztéssel, ebből száz PhD- fokozattal rendelkezik. Jakab Roland, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese a vállalat által a ku­tatók éjszakáján kínált érdekességeket is­mertetve elmondta, hogy a telekommuniká­ció száz évét és jövőjét kívánják bemutatni az érdeklődőknek, akik egyebek mellett meg­tudhatják, hogy szót ért-e egymással a mor- zegép és az okostelefon. De lesz egyebek közt virtuális focimeccs is, mi több, a látogatók programozható legórobotokkal csatázhatnak a terepasztalon, és megtekinthetik Ferenc József első Ericsson-telefonját 1915-ből. Készházgyártók közgyűlése Budapest. Sopronban tartják keddtől csütörtökig az Euró­pai Készházgyártók Szövetsé­gének közgyűlését, a rendez­vényen kilenc tagország kép­viselői számolnak be a múlt évről, és az Idei terveikről - közölte a rendező ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szak­mai Tagozat (MAKÉSZ) az MTI-vel. A magyar készház­építők rossz évet zártak 2010- ben: összesen 445 lakás ké­szült ilyen technológiával, eb­ből a MAKÉSZ tagjai 180-at építettek. Az idei becslés 300 lakás, amelynek a felét a szak­mai szervezet tagjai adják. Az abszolút csúcs 2007-ben volt, amikor összesen 2.100 kész­házas lakás épült Magyaror­szágon, míg a MAKÉSZ tagjai 2008-ban adták át a legtöbb lakást, szám szerint 765-öt. Faluházfesztivál Alsónémedi. Háromnapos falu- házfesztivált rendeznek a Bu­dapesthez közeli Alsónéme- diben péntektől. A mostani fesztiválnak különös aktuali­tást ad, hogy a nagyközség most ünnepli faluháza 15. és az erdélyi Nagyajtával kötött testvérfalui kapcsolatának 20. évfordulóját - közölte az MTI- vel Jobbág}’ Ilona, a szervező- bizottság tagja. Az már csak véletlen egybeesés, hogy Krizsa János unitárius püs­pök, népmese- és népdalgyűj­tő, a testvérfalunk szülötte. Ezért az ő tiszteletére, gyűjté­séből népmesemondó ver­senyt tartunk - mondta Job­bágy Ilona. Pénteken Sebő Fe­renc és Halmos Béla tanítvá­nyai, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetem hallgatói nép­táncbemutatót tartanak. Elő­adásukkal egy virtuális zenés barangolásra hívják a közön­séget a Kárpát-medence bor­vidékeire. Ezzel párhuzamo­san az érdeklődők megtekint­hetik Kelessey Tibornak a falu­házban megnyíló fotókiállítá­sát. A fesztiválon szüreti felvo­nulást és bált is rendeznek. A szervezők meghívták a kör­nyékbeli települések hagyo­mányőrző csoportjait, és nem maradhat el a pörköltfőző ver­seny és a kirakodó vásár sem. A programsorozat vasárnap a sportcsarnokban Ghymes- koncerttel zárul. íffl Kisebb területen több kalászos gabona termett Budapest. Magyarországon az előző évinél 5 százalékkal ki­sebb területen, 1,4 millió hektá­ron 5,7 millió tonna kalászos ga­bona termett 2011-ben, 8 száza­lékkal több a 2010. évinél - je­lentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A legje­lentősebb kalászos, a búza ter­mésmennyisége 10 százalékkal 4,1 millió tonnára nőtt, míg a termőterület 3 százalékkal 980 ezer hektárra csökkent. A ter­mésátlag 4210 kilogramm hek­táronként. A termésmennyiség azonban az előző öt év átlagától 7 százalékkal maradt el. A kalá­szos gabonák termésátlagai - a változékony időjárási viszonyok ellenére - meghaladták a 2010. évi és az előző öt év hektáron­kénti átlagos termésmennyisé­gét is. Rozsot ebben az évben 33 ezer hektáron, a tavalyinál 12 százalékkal kisebb területen termeltek. A 76 ezer tonnás ter­més a 2010. évihez képest 3 szá­zalékkal csökkent, miközben a termésátlag (2330 kilogramm hektáronként) 10 százalékkal emelkedett. Árpából az előző év­hez képest 7 százalékkal kisebb betakarított területen (261 ezer hektár) - a 2010. évinél 13 szá­zalékkal magasabb termésátlag (3790 kg/ha) mellett - 5 száza­lékkal több termést (989 ezer tonna) takarítottak be. Őszi ár­pából lényegében ugyanannyi, tavaszi árpából pedig 18 száza­lékkal több termett, mint tavaly. Zabból a 2010. évinél 5 száza­lékkal nagyobb szántóföldi te­rületről (53 ezer hektár) össze­sen 130 ezer tonnát, az előző évitjél 10 százalékkal több ter­mést takarítottak be; az átlagos hozam (2440 kg/ha) 5 száza­lékkal emelkedett. A triticale betakarított területe (99 ezer hektár) a tavalyitól 17 százalék­kal maradt el. A learatott ter­més mennyisége (340 ezer ton­na) 7 százalékkal kevesebb volt, miközben a 3440 kilo­grammos termésátlag 12 száza­lékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents