Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-20 / 219. szám

HIRDETÉSFELVÉTEL Új Helyen. Salgótarján, Rákóczi út 12. (Évi ll.. spar-ral szemben) a Nógrád Megyei Hírlap és Grátisz. Wm Csatlakozz TE is! Az ország-világ hírei www.facebook.com/nport.hu i támogatásával! PÉNZVILÁG 2011/9/19., 18 órai állapot Devizapiac CHF/HUF: 240,85 EUR/HUF: 290,35 USD/HUF: 213,02 ti ti Takarmánybúza 2011. december 47 500 F(/t ! Takarmánykukorica 2011. december 52 300 Fl/t Olajnapraforgó 2011.november 111 000 F^/t Repce 2011. november 118 700 Ft/1 IDŐJÁRÁS db Változóan felhős ég mellett többórás napsütés. DGTELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Báli Dániel (20) 236-75-66 TERJESZTÉSI ÉS HIRDETÉSI ÜGYELET: (32) 416-455 771215 901000" 11219 Megkezdődött a feltárás Amint biztonságosan járható lesz, nyilvánosságra hozzák és egy extrém nap keretében bárki számára elérhető lesz Salgótarján-Szilváskő. A közelmúltban szer­vezett nyílt barlangnap akkora siker volt, hogy a folytatásban barlangi fotózásról szó­ló napot szerveztek a barlangászok. Ennek kapcsán teljesen véletlenül egy lyukat fe­deztek fel Szilváskőn. Az érdekesség azon­ban az, hogy egy évvel ezelőtt ez a lyuk még nem létezett. Az 1985-ben alakult Sal­gótarjáni Barlangász Klub elnöke, Buda László lapunknak elmondta: - Prakfalvi Pé­ter geológus véleménye alapján ez a bar­langrendszer tovább fog fejlődni. Jelenleg két, 50-60 méteres terem van és még nincs vége. A bemenete annyira szűknek bizo­nyult, hogy bejutni még lehetett, de kijön­ni már szinte alig. A felderítés során Horváth Ádám barlangász ölébe esett egy (Folytatás a 2. oldalon.) Fűtésszezon, fatolvajlás Nógrád megye. A rendőrség ar­ra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy lassan megkezdődik a fűté­si szezon és ezzel együtt a háza­ló faárusok is megjelennek me- gyeszerte. Közkedvelt termék ilyenkor a téli tűzifa. A házaló il­legális faárusok több módszert is alkalmaznak egyszerre. Ezek kö­zött van - a szinte már természe­tessé vált módszer - hogy nem a kifizetett mennyiségű fát, hanem jóval kevesebbet pakolnak le a ve­vőnek. Ezzel a faárusok már ön­magában kárt okoznak. Előfor­dulhat az is, hogy a cselekmé­nyük során „egész véletlenül” a lakóépületbe is bejutnak, ahon­nan kisebb értéktárgyat, kész­pénzt tulajdoníthatnak el. Továb­bi módszerük lehet, hogy kifigye­lik azt, hogy a sértett honnan ve­szi ki fizetéskor a készpénzt. Ezt követően rosszullétet színlelve, vizet kérnek és eközben pénzt, vagy egyéb értéktárgyat tulajdo­nítanak el. Érdemes tudni azt is, hogy amennyiben a bűnözőktől vásárolt tűzifa engedély nélkül kitermelt, vagy lopásból szárma­zik, és ha a tényt a vásárló is tud­ja, akkor a tűzifa megvásárlása már önmagában bűncselek­ménynek számít. Ezért a vásárló orgazdaság miatt büntetőjogilag felelősségre vonható és a bűncse­lekmény tárgyát képező fát a ha­tóság lefoglalja. A rendőrség kéri a lakosságot, hogy legyenek óva­tosak és otthonaikba ne engedje­nek be idegeneket, házaló áruso­kat, így nem válhatnak trükkös tolvajok, csalók áldozatává. Szerkesztőségünk számítógépeit az fesMá smart security védi. Bállá Mihály bizottsági felszólalása Több súlyos viszályt kell rendezni az Európai Unió keleti partnerségi országaiban. Az egyik nyitott kérdés Fehéroroszország, ahol meg kell várni, amíg létrejön olyan demokratikus ellenzék, amellyel tárgyalni lehet az ország jövó'jéről - mondta Bállá Mihály (Nógrád megye 4. választókerületének egyéni országgyűlési képviselő­je), az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén. Budapest. A fideszes bizottsá­gi elnök arról tájékoztatott, hogy a hét végén Hörcsik Richárddal (Fidesz), az európai ügyek bizott­ságának elnökével részt vett Strasbourgban az Európai Par­lament és a keleti partnerségi or­szágok parlamentjeinek együtt­működését szolgáló Euronest fó­rum alakuló ülésén. A két képvi­selő az előző félévi soros EU- elnökséget adó Magyarország küldötteiként, konzultációs­megfigyelői szerepben vett részt a találkozón. Bállá Mihály úgy fogalmazott, kettős érzéssel jöt­tek el az eseményről. Egyrészt fontos, hogy létrejött egy parla­menti együttműködési fórum, amelyen egyeztetni lehet a kele­ti partnerségi ügyeket, „nem­csak kormányzati, hanem parla­menti dimenzióban is tudunk ezekről a kérdésekről tárgyalni". Másrészt „nagyon súlyos problé­mák merültek fel a fórumon”, az érintett országokban ugyanis sú­lyos, részben katonai vonatko­zású konfliktusokat kell megol­dani - tette hozzá. A képviselő az ülés után az MTI-nek el­mondta, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kormányával szemben az EU beutazási korlátozásokat lépte­tett életbe. (A tekintélyuralmi rendszert működtető Luka- senkát „Európa utolsó diktáto­raként” bírálják.) Bállá Mihály szerint a Lukasenka-rezsimnek valószínűleg nincs jövője, de még nagyon erős. A keleti part­nerségi program országaiban to­vábbi súlyos viszályt jelent Hegyi-Karabah kérdése (az ör­mények lakta terület 1991-ben elszakadt Azerbajdzsántól, amely azóta is katonai erővel igyekszik nyomatékosítani, hogy igényt tart a te­rületre, a békéltető tárgyalások pedig nem vezettek ered­ményre), valamint a grúz-orosz konfliktus (Oroszország elismer­te Abházia, valamint a Grúziától elszakadt másik tartomány, Dél- Oszétia függetlensé­gét a 2008-as orosz­grúz „ötnapos hábo­rú" után, a NATO és az EU sze­rint azonban a két terület Grú­zia szerves részét képezi). A 2009-ben Prágában indított ke­leti partnerségi együttműködési program keretében az EU szo­rosabbra kívánja fűzni kapcsola­tait hat volt szovjet tagköztársa­sággal, Örményország­gal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldo- vával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal. A keleti partnerség máso­dik csúcstalálkozóját - amelyet eredetileg má­jusban Gödöllőn ren­deztek volna meg a ma­gyar EU-elnökség fél év­ében - szeptember 29- 30-án Varsóban tartják meg, Magyarország az esemény társházigazdája lesz. Arra a kér­désre, hogy az EU hogyan viszo­nyul most a keleti partnerséghez, Bállá Mihály úgy válaszolt: a kü­lönböző uniós országok érdekelt­sége eltérő a déli, illetve a keleti kapcsolatok fejlesztésében, van­nak, amelyek „hangsúlyozottab­ban szeretik a saját szomszédság­politikájukat az EU szomszédság­politikájával összekötni”. Termé­szetesnek mondta, hogy egyes or­szágok jobban érdekeltek a keleti partnerségben, más államoknak viszont a déli partnerségben van­nak kiemelt érdekeik. A parla­ment külügyi bizottságának el­nöke azt mondta, a két partnersé­gi rendszert egymással egyen­súlyban kell kezelni, és a folya­matok ebben az irányban látszanak fejlődni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a déli partner­ség a napi politikában ma sokkal nagyobb figyelmet kap, mint a keleti partnerség. Bállá Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents