Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-16 / 216. szám
2011. SZEPTEMBER 16., PENTEK 5 ORSZÁGJÁRÓ Kossuth-toborzó Cegléden Színházi forgatag Zalaegerszeg. Évadnyitó színházi forgatagra invitálja szombaton az érdeklődőket a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata. A közönség betekinthet a színpadi próbákba, de kötetlen formában is találkozhat a színművészekkel. A látogatók megismerhetik a teátrum kulissza- titkait, bejárhatják az épületet a ruhatártól egészen a jelmezraktárig. Ezúttal arra is lesz lehetőség, hogy magukra öltsék a színházi jelmezeket. A társulat tagjai - újak és régiek - könnyed, szórakoztató műsor keretében is bemutatkoznak a közönségnek, Sztarenki Pál vezetésével pedig interaktív játékokat adnak elő. A sorsolással kiválasztott szituációkban a színészek szabadon improvizálhatnak, így a felszabadult játék során az is kiderül, hogy különböző élethelyzetekben „ki, hogy állja a sarat” - fogalmazott Madák Zsuzsanna dramaturg. emlékeit bemutató kiállítást, barlangkutatás-történeti kiállítást, múlt századi mezőgazdasági gépeket és a temető hajdani faragott sírjeleit tekinthetik meg a látogatók. Mezőkövesden szinte egymást érik majd a programok a hétvégén, így megnézhetik az érdeklődők a Matyó Múzeumot és a Kisjankó Bori-emlékházat, amely a híres mezőkövesdi rajzolóasszony életének, tevékenységének állít méltó emléket. A délborsodi kisvárosban betekintést kaphatnak az oda látogatók a szilvalekvárfőzés rejtelmeibe is. A helyi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola pedig ezen alkalommal ünnepli 100 éves jubileumát, amelyhez szintén számos ünnepi program, tárlat kapcsolódik. Az ózdi művelődési intézmények Volt egyszer egy gyár- címmel Kormos Mercedes fotó- kiállítására invitálják a látogatókat, emellett megtekinthetik az olvasóként ismert épületet és az itt rendezett interaktív tárlatot, amelyet az ÓKÜ gyárkéménysor lerobbantásának 10. évfordulója emlékére állítottak össze. Szögliget is fontos helyszíne a hét végének, a település fölött magasodik a festői szépségű Szádvár, amely a szlovák határ közelében található, hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű romvára. Cegléd. Háromnapos Kossuth-to- borzófesztivál kezdődik pénteken Cegléden Kossuth Lajos születésének és a híres toborzóbe- széd elhangzásának évfordulója alkalmából. A rendezvénysorozaton részt vesznek Cegléd erdélyi és német testvérvárosai is. Péntek délelőtt Pindroch Csaba színművész mondja el az 1848. szeptember 24-én elhangzott, híressé vált toborzóbeszé- det, amely lejegyzés hiányában csupán szájhagyomány útján maradt ránk. Délután Kossuth Lajos 2008-ban felújított szobrát koszorúzzák meg - mondta el László Ditta rendezvényszervező az MTI-nek. Másnap korhű ruhákba öltözött hagyományőrző egyesületek felvonulását tekinthetik meg a látogatók, amely a 100. születésnapját ünneplő ceglédi tűzoltóság zenekarának előadásával egészül ki. A komolyzene kedvelői a református nagytemplomban Liszt Ferenc egyházi kórusműveit hallhatják. Akik a könnyebbik műfajt választják, azoknak Balázs Fecó és a Korái zenekar ad élőkoncertet. A szombati programot sok kísérő rendezvény egészíti ki, amelyeken bemutatkoznak a város múzeumai, alkotóműhelyei, többek között a Kossuth Múzeum, a dobmúzeum, a kályhamúzeum, a Fiam Alkotóműhely (Patkós Irma-ház), a Tetz Művészeti Iskola, a Patkós Irma színház, a természetrajzi múzeum, a sportmúzeum, a gyógyfürdő és szabadidő-központ, valamint a Ceglédi Alkotók Egyesülete - tette hozzá a rendezvényszervező. Az eseménysorozat zárónapján Kossuth-napi gyermektoborzót rendeznek, ahol sok-sok játék mellett bábszínházban és zenés előadással szórakoztatják a legkisebbeket. A napot és a rendezvénysorozatot egy Edda-koncert zárja. László Ditta felhívta a figyelmet arra, hogy hétfő reggelig a városban nagy elterelések és útlezárások lesznek, ezért a rendezőség kéri a közlekedők fokozott figyelmét. Kulturális örökség napjai Az állam mindent Borsod-Abaúj-Zemplénben idén is számos programmal várják a kistelepülésektől a legnagyobbakig az érdeklődőket a kulturális örökség napjain, szombaton és vasárnap. megtesz Budapest. A magyar államnak nem érdeke, hogy felszámolás alá kerüljön a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt., így mindent megtesz a cég további, biztonságos működéséért, és az ott lévő több ezer munkahely megőrzéséért - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)-szerdán jelentette be, hogy első fokon 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mai Zrt.-re a tavalyi vörösiszap katasztrófa miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szatmáry Kristóf hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a Mai Zrt. a bírság ellenére is tovább tudjon működni, így megmarad a beszállítókkal együtt összesen 6000 munkahely, amelyből 1200 közvetlenül a céghez kötődik. Hozzáfűzte: az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül folyamatos kapcsolatban van a cég vezetésével, az MNV február óta intenzív tárgyalásokat folytat a tulajdonosokkal a tulajdonosi szerkezet esetleges átalakításáról. Miskolc. A freskófaluként ismert Bódvalenkén például a látogatók megtekinthetik a borsodi kistelepülés házainak falait díszítő gigantikus freskókat, amely a színek és formák izgalmas kavalkádja, a (magyar és az európai) roma festészet hatalmas szabadtéri tárlata. A jelentkezőknek tárlatvezetést tartanak, a túra mintegy másfél-két órát vesz igénybe. Emellett mindkét nap délutánján a helyi zenészek és az Európai Parlamentet is megjárt bódvalenkei asszonykórus szórakoztatják a faluba érkezőket. A falusi vendégasztal keretében a látogatók megkóstolhatják a káposztás lecsót vakarával, a hajtványost és sok más helyi különlegességet. Bükkzsércen, a Pelyhe pincemúzeumba is „benézhetnek” a hétvégén, ez Magyarország első zsűrizett rioüttufa-faragásos pincéje, amely a szőlőfeldolgozás jeleneteit életnagyságban mutatja meg. A borsodi tájház Edelényben szintén várja a látogatókat. A három épületegyüttesből és a borsodi földvárból álló múzeum a Bódva-völgy népi lakáskultúráját, kismesterségeit mutatja be. Kiállítás látható a földvár ásatásáról, valamint bányászati, rádiótörténeti, könyvtártörténeti anyag is megtekinthető. Emellett szombaton délelőtt 10 órától Honfoglalás előtti régészeti leletek Edelényből címmel előadással is készülnek a tájházban. A füzéri és a jósvafői tájház szintén nyitva áll majd a látogatók előtt, előbbiben a népi lakás- és eszközkultúra szerepel a palettán, a jellegzetes tornai portán pedig lakásbelsőt, a helyi ipar Harmincmilliárdot spóroltak Több mint harmincmilliárd forintot spórolt a magyar állam az elmúlt hónapokban az elszámoltatás keretében végzett vizsgálatok eredményeként - közölte Budai Gyula csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Budapest. Az elszámoltatási kormánybiztos kifejtette: a korábban vizsgált Omninvest vakcinagyártó cég 2,5 milliárd forintot fizetett vissza a büdzsébe, mivel nem arra fordította az állami támogatást, amire a szerződésben foglaltak szerint kellett volna. Felidézte, a támogatás összege 2 milliárd forint volt, amit kamatostul visszafizetett a társaság. Az IKR Zrt. - az egyik legnagyobb hazai agrárpiaci integrátor- kereskedelmi bankoktól kapott, 80 százalékos állami garanciavál- lalású, 6,2 milliárd forint összegű hitelével kapcsolatos vizsgálatnak köszönhetően - folytatta - megmaradt a költségvetésben az az 5 milliárd forint, amelyet a kezességi szerződésben foglalt feltételek megvalósulása esetén lehívhattak volna a pénzintézetek az IKR - információi szerint - csődközeli helyzete miatt. Az ügygyei kapcsolatban emlékeztetett, kezdeményezte a nemzetgazdasági miniszternél, hogy az előző kormány által kötött, a kezességi szerződésről szóló szerződést mondják fel, tekintsék semmisnek. A legnagyobb sikernek a péti Nitrogénműveket érintő vizsgálat eredményét nevezte Budai Gyula, ugyanis - mint közölte - a társaság teljes egészében előtörlesztette a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felé fennálló, jogszabály alapján, illetve egyedileg nyújtott, állami készfizető kezességgel biztosított hiteleit, összesen több mint 23 milliárd forintot. Kifejtette: a Nitrogénműveknek egy 52 millió eurós, továbbá egy másik, 10 milliárd forintos hitelének felvételéhez vállalt az állam készfizető garanciát. A péti társasággal kapcsolatban a kormánybiztos korábban elmondta: azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényei 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne. Azaz - Budai Gyula szerint - a cég úgy kapott 52 millió euró, továbbá 10 milliárd forint kölcsönt állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára. Az elszámoltatási kormány- biztos csütörtöki tájékoztatóján közölte azt is, hogy az MFB a Nitrogénművek ügyében a hatóságokhoz fordult pénzmosás gyanújával. „Innentől kezdve különböző hatóságoknak kell vizsgálni, hogy a péti Nitrogénművek Zrt. miből teremtett elő hirtelen 23,5 milliárd forintot” - tette hozzá. Mindhárom említett ügyben az előző kormányzat kötött szerződést - jegyezte meg Budai Gyula.
